magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Skultéty Csaba: A közjegyzőség intézménye történelmünkben


Királyi Közjegyzõ – a történelmi Magyarországon, de a monarchia összeomlását követõen a beszûkített magyar államterületen egészen a második világháború végéig rangot, tekintélyt jelentõ hivatás. A hatósági jogalkalmazó a törvényes rend egyik oszlopa. Megszüntetésének hatvanadik évfordulójára ennek állított emléket látványos könyvben Rokolya Gábor budapesti közjegyzõ, a téma búvára, gondos feldolgozója (A polgári közjegyzõség emlékezete 1875–1949). Az olvasó a mai könyvészet egyik remekmûvének tekinthetõ, gazdagon illusztrált album lapjain át követheti a magyar közjegyzõség fénykorának évtizedeit. Ez a kor a kiegyezést követõ törvényalkotással indult és szolgálta a belsõ jogbiztonságot, amíg annak a második világháborút követõ kommunista hatalomátvétel véget nem vetett.

Az elõzmények a középkorra nyúlnak vissza, azokra a hosszú századokra, amikor egyházi hiteshelyek látták el a közhitelû oklevelekbe foglalás feladatát. A magyar királyság területérõl mintegy nyolcvan ilyen hiteshelyrõl tudunk.

 A 18. századtól kezdve már a vármegyei közgyûlések és a szabad királyi városok tanácsai is végeztek hasonló tevékenységet. Különösen a telekkönyvek akkori hiánya tette fontossá biztonságot jelentõ okiratok készítését. 1848-ban az évszázados õsiség jogának eltörlése alapvetõ fordulatot hozott a peres és peren kívüli ügyekben. A közjegyzõségnek mint a bíróságoktól és az ügyvédségtõl teljesen független intézménynek a megteremtését azonban a Bach korszak megakadályozta. Elsõnek Franciaország vezette be 1803-ban a független közjegyzõség intézményét, nálunk hosszú vajúdás után ez csak a kiegyezéssel vált lehetõvé. A minta az idõközben kialakult szász-bajor intézmény és szervezeti forma lett. Így született az európai felzárkózást jelentõ, 1875-ben életbe lépett közjegyzõi törvény. A hivatal viselõit az igazságügyminiszter nevezi ki, megalakul az országos hálózat tíz kamarával: Budapest, Arad, Debrecen, Kassa, Kolozsvár, Pécs, Pozsony, Szeged, Szombathely, Temesvár, majd kiegészül Fiuméval.

Az így megindult korszak a közjegyzõi hivatás fénykorát jelzi. Társadalmi rangjuk elismertségét tanúsítja az a szerep, amelyet szakmai feladatuk ellátásán túl a városukban, vármegyéjükben, de számosan közülük ezen túl is, a közélet mondhatni minden szintjén betöltöttek. Soraik között éppúgy megtalálható akadémikus, nagykövet, miniszter, mint író, költõ, dramaturg vagy zeneszerzõ. Mutatja ezt, hogy ott voltak a millenniumi díszmenet bandériumában, ugyanúgy testületileg II. Rákóczi Ferenc kassai újratemetésén, a New York-i Kossuth- és a budapesti Rákóczi-szobor avatásán. Egyházaik részére templomok építését tervezték, elõsegítve ezzel a vallásos élet gyakorlását. Katonákként végül helyt álltak az elsõ világháború harcterein.

A könyv a történelmi elõzményeket követõen sorra taglalja és feltérképezi az 1875-ben kialakult tizenegy illetõségi területet. Megtudjuk, hogyan teremtõdtek az egyes kamarák, melyek alapítói többségükben törvényszéki bírák, az elsõ elnökök is közülük kerültek ki. A díszes oldalakon korabeli fényképek, pecsétes oklevelek, illusztrációk kísérik egyes életrajzok, munkásságok bemutatását. Az olvasó élvezettel mélyedhet el egy kor jogbiztonsága õrzõinek világába.

Az aradi kamara területe Gyulától és Makótól Gyulafehérvárig és Körösbányáig terjedt. Elsõ elnökévé Bonts Döme aradi közjegyzõt választották.

Mûködése indulásakor gondja volt a másutt is elterjedt zugírászat felszámolása, aminek érdekében ismételt felterjesztést küldött az igazságügy-miniszterhez.

A Partium északnyugati része Nagyváraddal egészen Nagybányáig és tovább Ugocsával és Máramarossal a debreceni kamarához tartozott. Évenként tartott közgyûlései anyagából egy a mai kutató szemével sajnálatos döntést érdemes kiragadni: az akták tömegére való tekintettel 1913-ban elhatározták az iratanyag selejtezését.

Az erdélyi közjegyzõségeket egészen a keleti országhatárig a kolozsvári kamara tömörítette. Elsõ elnöke Schilling Rudolf kolozsvári közjegyzõ lett és maradt is húsz esztendeig. Utódja Dorgó Albert addigi kamarai titkár lett, akit 1895-ben díszmagyarban megjelent küldöttségével fogadott Ferenc József. Az országos sajtó közölte a király szavait: „Viseljék hivatalukat mindenkor készséggel, rendszeretettel és ügybuzgalommal a közönség javára és megelégedésére, s jóakaratom a közjegyzõi intézmény irányában változatlan fog maradni.” A fogadás és az uralkodói üzenet nem jött véletlenül: védeni kellett a hivatalt az ügyvédség részérõl elhangzott támadásokkal szemben. Még az 1906-ban alelnökké választott Gidófalvy István égisze alatt hat évvel késõbb is Fekete Gábor ítélõtáblai elnöknek kellett kiállnia az Erdélyrészi Jogi Közlönyben az intézmény kellõ függetlensége és hatásköre mellett. 1895-ben jelentõs ügyintézési újítást vezetett be a kolozsvári kamara: sokszorosítani kezdték a közgyûlési jegyzõkönyveket és azokat megküldték valamennyi társ-kamarának.

Temesvár a legdélibb országrész, a Tiszától, Nagykikinda, Nagybecskerek, délen Pancsova–Fehértemplom vonaltól Karánsebesig terjedõ térség közjegyzõségeinek a központja lett. Plausch Mátyás elsõ elnöknek a parádés Jenõ téri irodája lett egyben a kamara otthona. Közéleti érdemeiért a királyi tanácsos cím kitüntetésében részesült. Az akkori világra és egy közjegyzõ társadalmi szerepére jellemzõ a Steinfeld nevét Sziklaira magyarosító jogász példája, aki 1883-ban szülõvárosában alapítója és elsõ szerkesztõje lett a Szabadkai Hírlapnak, majd sorra jelentek meg álnéven cikkei itt és a Temesvári Hírlapban. „Az emberiség évezredek óta a jogról ábrándozik és az erõszakból él meg” – írta egyik glosszájában vidám-keserûen.

A kötet szerzõje a szakterület valamennyi vonatkozását felölelõ munka megjelentetésén túl a közjegyzõi világ minden elérhetõ dokumentumának a gyûjtõje is lett.  A közjegyzõi világ történetének kutatója elõtt most, következõ feladatként, az 1949. évi magyarországi államosítás utáni korszak feldolgozása áll.   



vissza a kiadáshoz
minden cikke
ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008