magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Benkő Levente: Hármas ünnepség és citeraszó az EMKE közgyűlésen


Visszafogott, de annál meghittebb keretek között tartotta hármas ünnepséggel egybekötött idei közgyûlését az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület. A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központ gyûléstermében lezajlott esemény attól volt rendhagyó, hogy az EMKE 1991. áprilisi, brassói újraindulásának 20. évfordulója mellett a társszervezetek közül a Romániai Magyar Dalosszövetség fennállásának 90., az Erdélyi Kárpát-Egyesület megalapításának pedig a 120. évfordulója is okot adott az ünnepi számvetésre. Az erdélyi magyarság kulturális intézményeinek és kultúramentõ, közösségóvó munkájuk fölöttébb szükséges voltát emelte ki az EMKE tiszteletbeli tagja, Egyed Ákos akadémikus, akinek köszöntõje e lapszámunkban olvasható. Az EMKE tiszteletbeli elnöke, Dávid Gyula arról beszélt, hogy amiként 1885-ben az alapítók tisztán látták: csakis a kultúrára, az egyházra és az iskolára hangsúlyt fektetve lehet megmaradni magyarnak Erdélyben, 1991 után az RMDSZ is elfogadta az EMKE létjogosultságát, amelynek a támogatására ezentúl is szükség lesz. Dávid Gyula reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ a továbbiakban még nagyobb érdeklõdést fog tanúsítani a kultúra és a civil szervezetek iránt. Ennek kapcsán a közgyûlésen jelen levõ Kelemen Hunor mûvelõdési és örökségvédelmi miniszter, RMDSZ-elnök elismerte, hogy „mindaz, ami a rendszerváltás óta kultúraszervezés terén végbement az erdélyi magyar társadalomban, szorosan összefügg az EMKE-vel”, és hozzátette, hogy míg 2000 és 2009 között Románia a kulturális örökség védelmére szánt összegek alig 0,9 százalékát fordította a magyar épített örökség felújítására, 2011-ben ez az arány már 20 százalékra nõtt. Kelemen ígérte: a normatív támogatások révén az RMDSZ továbbra is igyekszik segíteni az EMKE mûködését. A magyarországi Nemzeti Erõforrás Minisztérium Határon Túli Magyarok Kulturális Osztályának vezetõje, Lakatos Mihály arról beszélt, hogy a Márai-program keretében Magyarország egymilliárd forintra vásárol könyveket, amelyeket 640 – ebbõl 24 erdélyi és további 24 határon inneni – könyvtárnak oszt szét.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület elmúlt 120 évét De-zsõ László elnök foglalta össze, és bejelentette: a tevékenységét 1891. május 12-én megkezdõ EKE 120. évfordulóját május 13-a és 15-e között ünneplik a kalotaszegi Sztánán. A Romániai Magyar Dalosszövetség 90 évét áttekintõ Guttman Mihály tiszteletbeli elnök szorgalmazta a megfelelõ zenei oktatást, és hiányolta azt a fajta szakértelmet, amellyel a valamikori kántortanítók rendelkeztek. Jelezte: a dalosszövetség novemberben Kolozsváron tartja születésnapi rendezvényét.

Az EMKE elnöke, Dáné Tibor Kálmán az EKE részére felbecsülhetetlen természetvédõ és honismereti munkássága elismeréseként, valamint a dalosszövetségnek felbecsülhetetlen értékmentõ és dalos kultúrát teremtõ munkássága elismeréseként díszoklevelet adományozott. Dáné Tibor Kálmán ugyanakkor arról tájékoztatta a közgyûlést, hogy zajlik a pusztinai Magyar Ház helyreállítása, s hogy Farkaslakán újraindult a Tamási Áron Egyesület, egyszersmind a Tamási-ház jogi helyzete is tisztázódott, és elkészült helyreállítási terve.

A közgyûlésen kiosztották az idei EMKE-díjakat. Az egyesület munkájának támogatásáért posztumusz tiszteletbeli tagság-díjat kapott az EMKE újraindulásához nyújtott felbecsülhetetlen segítségéért Domokos Géza, az EMKE Országos Elnökségén végzett áldozatos munkájáért Laskay Sándor, a besztercei magyar nemzeti közösség újraélesztésében vállalt elévülhetetlen munkásságáért id. Sárkány Ferenc, valamint a hazai magyar mûvelõdési élet szervezésében játszott kiemelkedõ szerepéért Balogh Ferenc. Tiszteletbeli taggá nyilvánították a csángómagyarok körében végzett közösségszervezõ munkájáért Deáky Andrást, valamint az EMKE újraindításában végzett áldozatos munkájáért és a hazai magyar mûvelõdési élet szervezésében játszott kiemelkedõ szerepéért Pillich Lászlót. Ugyanakkor díszoklevelet adományoztak Könczey Elemérnek az EMKE új grafikai arculatának kidolgozásáért és mindenkori támogató hozzáállásáért, valamint Máté András Leventének az EMKE, illetve a Kolozs megyei magyar civil társadalom jogi ügyeinek felvállalásáért. A díjkiosztás felemelõ színfoltja volt, amikor Gáspár Attilát tanítványai, a szilágysomlyói Szederinda gyermek-citerazenekar néhány tagja hétpecsétes titokban tartott összeesküvés nyomán szilágysági népdallal lepte meg, s bár a tanár bácsi igyekezett tartani magát, mégis megtelt a szeme könnyel.

 

2011 EMKE-díjasai:

– kiemelkedõ publicisztikai teljesítményéért Spectator-díjban részesült Székedi Ferenc;

– az erdélyi magyar népzene és néptánc gyûjté-sében, továbbadásában és pedagógiai értékesítésében végzett munkájáért Kacsó András-díjban részesült Szabó Éva;

– a székelyföldi tárgyi kultúra, népi társadalom és életmód szakszerû kutatásában elért kiváló eredményeiért Bányai János-díjban részesült Szõcsné Gazda Enikõ;

– mûvelõdésszervezõ munkásságáért, valamint a nagybányai Teleki Magyar Ház mun­kaközösségével egyetemben kifejtett kultúrateremtõ tevékenységéért Kun Kocsárd-díjban részesült Dávid Lajos;

– kiváló munkájáért Nagy Ist-ván-díjat kapott Gáspár Attila, énekkarok és hangszeregyüttesek vezetõ-szervezõje, valamint népdalkiadványok szerkesztõje;

– a szatmárnémeti színházi és mûvelõdési életben kifejtett példamutató munkásságáért Bánffy Miklós-díjban részesült Tóth-Páll Miklós;

– példaértékû szakmai sikereiért Kovács György-díjban részesült Veress Albert;

– a nagyváradi színjátszás szolgálatába állított mûvészetének elévülhetetlen értékeiért Poór Lili-díjban részesült Halasi Erzsébet;

– az erdélyi magyar színpadokon nyújtott kiváló alakításaiért, színjátszásunk értékteremtõ erejéhez való hozzájárulásáért Tompa Miklós-díjat kapott Kardos Máriusz Róbert;

– stílusteremtõ alkotómûvészeti és mûvészetpedagógiai tevékenysége elismeréseképpen Szolnay Sándor-díjban részesült Feszt László, a a nemzetközi hírû kolozsvári grafikai iskola megteremtõje, a kollográfia hazai úttörõje;

– a székelyudvarhelyi tudományos könyvtár helyreállításáért, a könyvtári és helytörténeti tudományos kutatás terén végzett több évtizedes kiváló munkásságáért, a kutatómunka önzetlen támogatásáért Monoki István-díjban részesült Hubbes Éva;

– a Kolozsvár helytörténeti kutatásában és annak népszerûsítésében végzett kiemelkedõ tevékenységéért Kõváry László-díjban részesült Asztalos Lajos;

– a mûvelõdési értékek megõrzését pártoló mecénási tevékenységéért Gróf Mikó Imre-díjat kapott Székely Tibor.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008