magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Fodor György: Jubileumi kettős könyvbemutató és a Gloria nyomda ünneplése


Tavaly december elején zsúfolásig megtelt a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség díszterme a 950 éves kolozsmonostori bencés apátsági templom, illetve a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemplom történetét tárgyaló, a Verbum Katolikus Kiadónál megjelent kötetek bemutatóján, valamint a Gloria katolikus nyomda és könyvkiadó húszéves fennállását ünneplő rendezvényen.

Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes köszöntőjében rámutatott, hogy a magyar bencés család nem véletlenszerűen tartotta fontosnak kilenc és fél évszázaddal ezelőtt az apátság alapítását Erdély szívében, Kolozsmonostoron. A templom ősi szentélyének falai napjaink emberét figyelmeztetik, hogy lelkiismereti kötelességünk megőrizni és továbbadni egyházunk és nemzetünk lelkiségi, szellemi, kulturális emlékeit. Mindezek közös központja volt annak idején a kolozsmonostori Szent Benedek rendi apátság. A szónok a továbbiakban hangsúlyozta: „Közös örvendezésre ad okot a Gloria nyomda húszéves fennállása, amelynek kapcsán hálával gondolunk Páter Szőke János magyarországi szaléziánus szerzetes atyára és Jakab Antal püspökre. Az eltelt két évtized az erdélyi magyar betűnyomtatás terén már szinte történelmet jelent, hiszen a kommunizmus 1989 decemberében bekövetkezett bukása utáni időszakban, mindmáig nem egy magyar érdekeltségű nyomdai, illetve kiadói vállalkozás vérzett el, egyrészt anyagi okokból, másrészt pedig alantas érdekek, személyes, politikai vagy egyéb természetű torzsalkodások miatt. Annál nagyobb örömmel üljük meg most egy olyan katolikus nyomda születésnapját, amely bebizonyította valláserkölcsi hasznosságát és létjogosultságát, az adódó nehézségek közepette is” – mondta a főesperes.

A könyvek megjelenése, születése örömforrás számunkra. Hatványozottan az, amikor régi elképzelés és vágy valósul meg – kezdte bevezetőjét Kádár István, a kolozsmonostori egyházközség esperes-plébánosa, nyomatékosítva, hogy A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom, illetve A kolozsmonostori Fájdalmas Szűzanya plébániatemplom és egyházközség története című jubileumi könyvek a múltat jelenné teszik az olvasók számára. Erre pedig létszükséglet mutatkozik, mert erőt és bölcsességet adhat mind jelenünk, mind pedig jövőnk szempontjából.

A kötetek szerzője, Sas Péter művelődéstörténész elmondta, hogy a – 2009-ben decemberben napvilágot látott – Szent Mihály-templomról szóló kötete és a most megjelentek tulajdonképpen egy sorozat részei. A kolozsmonostori volt bencés apátságról és a mostani plébániatemplomról szóló könyvek a helybeli katolicizmus 950 éves, napjainkig terjedő történetét elevenítik fel. Előadásszámba menő könyvismertetéséből azt is megtudhattuk, hogy a Benedek-rendi apátsági templom eredetileg kétágú, azaz kéttornyú volt, amelynek emlékét a plébánia pecsétje és a kolozsmonostori papírmalom vízjele is megőrizte. A templom hajóját Rudnay Sándor erdélyi püspök utasítására lebontották, és köveit a királyi líceum (a későbbi piarista főgimnázium) 1818-ban megkezdett építkezéséhez használták fel. A monostori templom mai alakját az 1896-ban befejeződött restaurálás során nyerte el. A szerző eddig ismeretlen egyháztörténeti adatként megemlítette: 1911-ben felmerült a gondolat, hogy a bencések helyére franciaországi szerzetesek, a trappista rend tagjai jönnének.

Az 1920-as történelmi változások után katolikus kézben akarták tartani a templomot, ezért 1924-ben jelképes összegért – évi 100 lejért – huszonöt évre bérbe adták a görög katolikus egyháznak, amelynek 1948-ban bekövetkezett önkényes megszüntetése után a templom ortodox kézbe került. 1994-ben, Kádár István plébános sikeres tárgyalásainak eredményeképpen sikerült a római katolikus egyháznak visszaszereznie jogos tulajdonát, így „az elveszett múlt ismét megtalált jelenné vált”. Mindez annak ellenére történt, hogy az ortodox egyház némely vezetői azzal fenyegetőztek, amennyiben elveszik tőlük a templomot, az 1990-es márciusi, marosvásárhelyi eseményekhez hasonló történésekre számíthat a római katolikus egyház – idézett az akkori levelezésből az előadó. Sas Péter a mindeddig ismeretlen adatokat tartalmazó, forráskiadványként gazdag adattárat felvonultató kötet bemutatását zárógondolatával fejezte be: „Erdély védőszentje Szent László király, a vitézség, lovagiasság, rendíthetetlen hit és tiszta erkölcs jelképe, akit a székelyek külön is patrónusukként tisztelnek. Nursiai Szent Benedek remeteként, szerzetesként a magány, a csend embereként imádkozó szeretettel, Regulájában tett hitet Isten mellett. Rendszabályai a győzelemhez vezető fegyveres harc alkalmazása helyett a közösség érdekében tett, az erőtlenség jelének tartott önfeladást, gyarló, önző önmagunk legyőzését sugallják. Az ora et labora, az imádkozzál és dolgozzál parancsának mindennapi megélése emelte őt Nagy Szent Gergely pápa kinyilatkoztatásában – Isten embere Benedek (Vir Dei Benedictus) – a keresztény példaképek közé. Életszentségéért és evangéliumi bölcsességéért a szentek közösségébe emelkedhetett, majd ezer évvel később, 1964-ben VI. Pál pápa a keresztény gyökerű Európa védőszentjének nyilvánította. Ma, ha nem is működik az általa alapított szerzetesrend anyakolostorától meglehetősen távoli, kolozsmonostori apátsága, immár nemcsak a közös kultúra miatt, de jogi értelemben a közös Európa polgáraként Szent László mellett Szent Benedek pártfogó védőszárnyát is magunk felett érezhetjük.”

Nagy Péter, a kolozsvári Gloria katolikus nyomda igazgatója úgy értékelte, hogy egyéni életpályája is szinte egybefonódott a nyomda tevékenységével, hiszen már annak létesítésekor, beindításánál az első munkatársak között volt. A nyomda célkitűzése indulásától kezdve első sorban a katolikus kiadványok gondozása volt. Itt láttak napvilágot a Keresztény Szó – előbb heti, majd havi katolikus kulturális lapként – és a Vasárnap, római katolikus imakönyvek, énekeskönyvek, fali naptárak, innen került az olvasók asztalára az elmúlt két évtized folyamán talán ezernél is több könyv és kiadvány. Elismeréssel említette a Gloria egykori jeles mentorait: Bajor Andort, Fodor Sándort és Jakab Gábor pápai káplánt, valamint Bálint Lajos műszaki szerkesztőt, akitől elsajátította a szakma titkait. Jakubinyi György érsek 2005-ben nevezte ki Nagy Pétert a Gloria nyomda vezetőjének. Döntő volt Kádár István hozzáállása, akinek köszönetét fejezte ki bizalmáért. Az elmúlt öt évben sikerült a gépparkot felújítani, kiegészíteni új kötészeti berendezésekkel, új munkamódszert bevezetni és újra elismertté tenni a Gloria nevét. Az igazgató fontosnak tartotta tisztázni: a Gloria és az Idea két külön intézményként működik, egymást kiegészítve, ami viszont közös, az a vezető személye. S természetesen közös a jövő is, hiszen bebizonyosodott, hogy együtt többre képesek. Ezt a képet kiegészíti a Könczey Elemér grafikusművész által vezetett Idea Plus cég, amely mindkét nyomda számára szolgáltatja a korszerű grafikai szerkesztést, az arculattervezéstől a műszaki szerkesztésen keresztül a korrektúráig. Ez a három cég kiegészül az Idea kiadóval, a szatmárnémeti Idea Studio nyomdával és a temesvári Idea reklámirodával. Így összesen 78 személynek teremtődött munkahely, közülük 22-en dolgoznak a kolozsvári Gloria nyomdában. A Verbum Keresztény Kulturális Egyesület testvérintézményként az egyházi kiadványok szerkesztését, lektorálását és korrektúrázását végzi, nyomdakész anyagot biztosítva a Gloria nyomda számára.

Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja méltatásában rámutatott, hogy az erdélyi magyar keresztény múlt ezer éve a magyar kultúrtörténet folytonosságára utal. Véleménye szerint mindazok, akik az itt bemutatott könyveket olvassák, egyben a magyar kulturális örökség letéteményeseivé válnak. A Gloria nyomda húszéves munkássága közszolgálati sikertörténet – mondta a főkonzul.

A rendezvény ünnepi hangulatát fokozta a kolozsvári Egyetemi Lelkészség énekkarának színvonalas műsora Hermann Szabolcs vezényletével. Közreműködött továbbá a Szent Mihály Nőszövetség és a helyi Caritas szervezet.

A jubileumi kötetek megvásárolhatók mind a Nagyboldogasszony (Kálvária), mind a kolozsmonostori Fájdalmas Szűzanya-templomban, illetve a plébánián.




vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008