magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Benkő Levente: Kultúrát és közösséget épít az EMKE


Kultúrát és közösséget építő feladatok, szerényebb anyagi keretek, könyvek és díjak – ezek voltak az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület áprilisban a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott évi közgyűlésének legfőbb velejárói. Az eseményen elhangzott: a romániai Magyar Házak Hálózatának (MHH) 2009-ben megkezdett kiépítése során eddig a magyar kultúra ápolását szolgáló több mint harminc műhely jött létre, együttesen egyfajta kulturális autonómia-szigetrendszert alkotva. Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üzenetét tolmácsolva kijelentette: nemzeti jelentőségű intézményként az EMKE továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására.

„Az anyaországi támogatási rendszer átszervezése kapcsán most van kialakulóban az új forráselosztás, s így az eddig EMKE közvetítésével támogatott irodalmi és kulturális egyesületek, valamint a Magyar Házak a továbbiakban a Bethlen Gábor Alapon keresztül fognak – új rendszerben – a működésükhöz szükséges anyagi támogatáshoz jutni” – fogalmazta meg elnöki beszámolójában Dáné Tibor Kálmán. Az EMKE indítványozására a Magyar Házak Hálózata bekerült a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának többéves, egyelőre tervként álló stratégiájába. Dáné elmondta: az erdélyi magyar kulturális eseményeket, híreket be kell építeni az idegenforgalmi rendszerbe, mert ez hozzájárul ahhoz, hogy a magyar művelődéstörténet legszebb emlékei és kincsei közismertekké váljanak. Az elnök arról is beszámolt: a hagyományos programokon-rendezvényeken túl az egyesület Kolozsváron két, önálló intézményt működtet. A Szabédi Emlékház könyv- és irattári gyűjteménye tavaly az Olaszországban elhunyt Lőrinczi László író, költő, műfordító hagyatékával egészült ki. Az elnöki beszámolóból az is kiderült, az egyesület ígéretet kapott, hogy a nemrég elhunyt Antal Árpád irodalomtörténész hagyatékát is átveheti. A Györkös Mányi Albert Emlékházban az elmúlt évben több mint hatvan rendezvényen közel háromezer érdeklődő vett részt. A Németországban élő Kelemen Péter koncerttechnikus és zongorahangoló jóvoltából felújították az emlékház Steinway zongorájának mechanikáját, és László Miklós fotóművész révén szakszerűen digitalizálták Györkös Mányi Albert és felesége, Jakab Ilona festőművészeknek a házban őrzött alkotásait.

Az alelnökök közül Matekovits Mária a bánsági, Muzsnay Árpád a partiumi, Ábrám Zoltán a közép-erdélyi térség, Széman Péter a Szilágyság, Dumitriu Anna az Aranyos-vidéki Népfőiskola, Kerekes Hajnal pedig Fehér megye könyvbemutatókban, kiállításokban, előadásokban gazdag eseménysorozatát foglalták össze jelentéseikben.

Dáné Tibor Kálmán hozzátette: az egyesület egyik céljául tűzte ki, hogy átadja egyes ingatlanait azoknak a szervezeteknek, illetve közösségeknek, amelyek felkészültek az ezzel járó feladatok vállalására. Példaként azt a farkaslaki öreg házat említette, amely Tamási Áronnak ugyan nem a szülőháza, hanem testvérhúga, Ágnes asszony otthona volt, de ahol az időnként hazatérő író sokszor megszállt. Ennek kapcsán Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület képviseletében elmondta, hogy miután az EMKE átadta a farkaslaki művelődési egyesület és a helyi önkormányzat közös tulajdonába, az elmúlt év utolsó hónapjaiban sikerült helyreállítani és megerősíteni az öreg ház alapjait, az elkövetkező időszakban új tetővel fedik be. „Ez a legfontosabb: megvédeni a faházat a víz ártó hatásától, aztán lassan-lassan csak összegyűjtjük a szükséges alapokat ahhoz, hogy az épület újra eredeti állapotában pompázzon, s hogy elkezdhessük feltölteni tartalommal, érdeklődőknek, elsősorban gyermekeknek és fiataloknak szánt programokkal. Kár, hogy az elmúlt években lebontották a lakóháznál lényegesen jobb állapotban levő facsűrt…” – részletezte a Művelődés érdeklődésére Hadnagy Jolán.

A közgyűlésre anyaországi képviselők is eljöttek, köztük Kolozsvár testvérvárosából, Pécsről Tóth Károly író, költő és Varga Ferenc tanár. A magyar–magyar művelődési kapcsolatok szorosabbra fűzését szorgalmazta Csatlósné Komáromi Katalin, a sárospataki Művelődési Ház igazgatója, aki a közös programok fontosságát ecsetelte. A sárospataki képtár, egyben az EMKE észak-magyarországi képviseletének vezetője, Bordás István közölte: célja, hogy az anyaországi művelődési életben munkálkodók minél jobban megismerjék az erdélyi kultúrát, ennek érdekében továbbképzési programot dolgozott ki. Ferencz Angéla a Hargita megyei, Imreh-Marton István a Kovászna megyei Kulturális Központ és az EMKE közötti együttműködést szorgalmazta. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke, Deák Gyula pedig jelezte: a közeljövőben pedagógusok számára szerveznek néptánc-tanfolyamot.

A közgyűlés bizalmat szavazott a régi elnökségnek, így a tisztújítás nyomán ezzel a vezetőséggel működik tovább az EMKE: Dáné Tibor Kálmán (elnök), Kötő József (főtanácsos). Régió-alelnökök: Matekovits Mária (Bánság), Széman Péter (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély); társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök: Szép Gyula; elnökségi tagok: Guttman Mihály (Kolozsvár), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Házy Bakó Eszter (Brassó), Beder Tibor (Csíkszereda), Ferencz Angéla (Hargita megye), Imreh-Marton István (Kovászna megye).

A közgyűlés záró mozzanataként átadták a Ven-czel Árpád alkotta szobrocskákból, valamint a Ven-czel Attila által rajzolt díszoklevelekből álló EMKE-díjakat.

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008