magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Winkler Gyula: Fülöp Júlia laudációja


Dél-erdélyi szórványunkban a közösség legféltettebb kincsei az anyanyelv, önazonosságunk tudata, hagyományaink, kultúránk, páratlan Hunyad megyei épített örökségünk. Nagy felelősség hárul mindannyiunkra, szülőkre, tanárokra, gyermekekre, hiszen mindannyiunknak meg kell vívnunk a magunk harcát, amely nemzeti megmaradásunkat szolgálja.

Örvendetes, hogy ebben az egész életen át tartó erőfeszítésben nem vagyunk egyedül, hiszen minden közösségben vannak olyan emberek, akik élére állnak a nyelvünkért, kultúránként, történelmünkért folytatott harcnak. Fülöp Júliát én ilyen kiemelkedő közösségszervezőnek tartom, aki tartalmas élete során mindig megtalálta a módját annak, hogy a közösségnek aktív résztvevője legyen, és tevékenységével elismerést vívjon ki magának.

Nagy-nagy örömmel fogadtam a felkérést, hogy Fülöp Júlia életpályáját, közösségszervező munkáját laudáljam. Tisztelettel és szeretettel teszek eleget a kérésnek, hiszen egy pillanatig sem kétséges azok számára, akik a Hunyad megyei magyarság életét ismerik – és szerencsére egyre többen ismerik meg a mi tevékenységünket –, hogy a legmegfelelőbb személy kapja az EMKE 2012. évi Kún Kocsárd-díját. Sajnálom, hogy személyesen nem lehetek jelen a díjátadó-ünnepségen, ezért videóüzenetet küldök innen Brüsszelből, az Európai Parlamentből.

Fülöp Júlia számára ez a díj, a korábban átvett Ezüstfenyő díjhoz hasonlóan, egy elismerés, a közösség köszönete egész életét betöltő munkájának és fáradozásának. Ő nem is titkolja, hogy követendő elődnek gróf Kún Kocsárdot és az itteni magyarság megerősítéséért végzett munkáját, a magyar egyház, iskola és kultúra felemeléséért tett erőfeszítéseit, az EMKE megalapítását tartja.

Fülöp Júlia 1945. január 6-án Hargita megyében született, tanulmányait magyar nyelven végezte, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti szakán szerzett oklevelet. Előbb gyógyszerész, majd gyógyszertárvezető, főgyógyszerész, a kilencvenes évektől nyugdíjba vonulásáig magángyógyszerész volt Szászvárosban. Férjezett, két gyermek édesanyja, három unoka nagymamája.

Fülöp Júliát már szakmája is szorosan a közösséghez kötötte, hiszen a szászvárosi magyarok közül nagyon sok embert segített egészségügyi tanácsaival. Később, 2010-ben a városi kórház vezetőtanácsának tagjaként járult hozzá tapasztalatával a város egészségügyi ellátásának jobbításához. Sokan szociális gondjaikkal, egyéni kérésekkel, munkahelyi problémákkal, özvegyi nyugdíjakkal, vagyis apró-cseprő, de számukra nagyon fontos gondjaikkal keresték fel, és mindenkihez volt egy jó szava, egy jó tanácsa.

Fülöp Julia a kezdetektől fogva hitt abban, hogy a romániai magyarságnak erős és egységes érdekképviseletre van szüksége, 1990-ben az RMDSZ szászvárosi szervezetének alapító tagja volt, hat évvel később pedig átvette a szervezet elnöki tisztét. Tevékenyen vett részt a helyi választási kampányok megszervezésében, lebonyolításában. Városi tanácsosként a település gazdálkodásán és azon belül a magyar közösség támogatásán dolgozott.

A magyar óvodai és elemi oktatásért folytatott küzdelem egyik alapembere, hiszen közösségszervezőként látta, hogy a magyar nyelv fennmaradásának záloga a magyar nyelvű oktatás, a magyar nyelvi közösség, a magyar történelem és kultúra ismerete.

Fülöp Julia több éven át gondoskodott arról, hogy megoldódjon a diákok ingázási költségeinek finanszírozása, fontosnak tartotta évzáró ünnepségeken a tanulók díjazását és megajándékozását, így bátorítva őket az eredményes tanulásra. De szervezett a diákoknak közös kirándulást például Nagyenyedre és Torockóra. A szászvárosi magyar gyermekeknek a Segesvári Miklós Pál Egylettel közösen nyári tábort rendezett. A magyar szó írásában és terjesztésében is szerepet vállalt, hiszen nagyon sok településen a Hunyad Megyei Hírmondó című havi lapunk jelenti az ott élő magyarok egyetlen kapcsolatát a magyar nyelvű sajtóval és információval.

Hosszú volna most felsorolni mindazokat a rendezvényeket, amelyeknek – közösen civil szervezeteinkkel, történelmi egyházaink lelkészeivel és az RMDSZ-szel – lelkes szervezője, vezetője volt. Műkedvelő együttesek előadásától pályázatíráson át magyar nemzeti ünnepeink megszervezéséig nagyon sok kulturális rendezvény megtartása fűződik nevéhez. Hagyományőrző programjai a magyar kiválóságok népszerűsítését célozták, így Torma Zsófiáról, az elfelejtett régésznő életéről és munkásságáról több ízben szervezett előadást. Általa emlékeztünk meg Sipos Pál születésének 250-ik évfordulójáról, ő szervezett előadást Erdély térképeiről és címereiről. Kutatta és szívesen mesélt a megye vendégeinek dél-erdélyi magyar örökségünkről. Idegenvezetője volt a magyar köztársasági elnök feleségének, művelődési minisztereknek, de mellettük sok száz diákot és fiatalt vezetett végig Szászvároson, mesélve nekik történelmünkről.

A hagyományos transzszilván jellemző, a kultúrák közötti párbeszéd jegyében Fülöp Júlia jó kapcsolatokat épített ki a város román vezetőivel, a román és német közösséggel, akik ma is szívesen vesznek részt a különböző rendezvényeken. A helyi román sajtóban a magyar oktatás múltjáról közölt írásokat.

A „Múzeumok fehér éjszakája” című programban a múlt századi magyar sajtóról értekezett nagyszámú román közönség előtt. A volt református Kún Kollégium történetéről – a mai Aurel Vlaicu Nemzeti Kollégiumról – román nyelvű bemutatót és kiállítást szervezett. Személyében igazolja azt a törekvésünket, hogy magyar nyelvünk és magyarságunk megtartása mellett figyelnünk kell a mellettünk élő közösségek kultúrájára, meg kell találnunk a párbeszéd és a kölcsönös kulturális élmény-nyújtás lehetőségeit.

Itt, Hunyad megyében, „a szórványok szórványában” Fülöp Júlia élete, munkája példaértékű mindannyiunk számára. Remélem, hogy ahogyan maga is több ízben fogalmazott, amíg ereje engedi, fáradhatatlanul fog tovább dolgozni a Hunyad megyei magyarságért. Ehhez kívánok magam is hosszú életet, jó egészséget, hitet és kitartást Fülöp Júliának, a Hunyad megyei magyarságnak pedig sok hozzá hasonló, a közösségért fáradhatatlan hittel és kitartással dolgozó magyart!

 




vissza a kiadáshoz
minden cikke
EMKE-DÍJAK 2012 rovat összes cikke

© Művelődés 2008