magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Székely Tibor: Bartha Bálint laudációja


Mint az Erdélyi Közművelődési Egyesület 2011. évi gróf Mikó Imre mecénás díj kitüntetettje, megtisztel és ugyanakkor örömömre szolgál, hogy magam jelölhettem meg az idei év díjazottját. Választásom Bartha Bálint barátomra esett, akivel néhány éve közösen dolgozunk a magyarlakta települések megmaradásáért, felemelkedéséért, az erdélyi kulturális, oktatási és egyházi, valamint szociális intézmények támogatásával.

Az adott gazdasági helyzetben is akadnak olyan személyek, akik nem csak a saját jólétük/vagyonuk gyarapítására törekszenek, hanem anyagi támogatásukkal hozzájárulnak a régió szellemi és anyagi gyarapításához. Erre mindig akadt követni való példa az erdélyi magyarság történelmében. Elég, ha csak a díj névadóját említem, mert gróf Mikó Imre mércét állított számunkra, s azt követnünk kell. Hisszük és valljuk, hogy tetteinkkel, szellemi és anyagi tehetségünkkel templomaink, iskoláink,  hagyományos intézményeink megmaradásához hozzá kell járulnunk, ezáltal támogatni tudjuk közvetve és közvetlenül az erdélyi magyarság szellemi és kulturális örökségének megmaradását, identitásunk megőrzését.

Erdély mindig adott ilyen embereket a magyarság számára, adakozó, szerény és nagylelkű támogatókat, és nekünk, erdélyi magyaroknak továbbra is szükségünk van ilyen önzetlenül gondolkodó, tenni vágyó barátokra.

A nagy amerikai autógyáros, Henry Ford (1863–1947) nevéhez sok minden fűződik. Többek között, ő a futószalag-munka feltalálója. Az ő érdeme az is, hogy az autó mindenki számára elérhető álom. Tudni kell róla azt is, hogy nagyon közvetlen ember volt.  Egyik alkalommal Ford meghívta barátait egy vacsorára. Vacsora közben hirtelen ezt a kérdést tette fel szomszédjának: Ki a te legjobb barátod? Az több nevet is felsorolt. Erre Ford kezébe vett egy tollat, és ezt írta fel az asztalkendőre: „A te legjobb barátod az, aki a legjobb tulajdonságaidat felszínre hozza”.

Bartha Bálint sokunknak a legjobb barátja. Egyrészt, mert következetes szigorával, szakmai igényességével, életképes tanácsaival, veleszületett szépérzékével, hívő lelkiismeretével nem engedi meg, hogy kezéből és műhelyéből fércmunka, igénytelenül kivitelezett akármi kerüljön ki. „Az olcsó megoldás mindig többe kerül” – hallottam egyszer tőle, és hosszadalmas lenne elmagyarázni, hogy ez milyen hatással volt rám. Másrészt ez a következetes igényesség és magas fokú szakmaiság arról beszél, arról tesz tanúságot, hogy így kell eljárnia minden, a közösségért tenni vágyó embernek, aki tetteivel, életvitelével, a közért vállalt áldozataival tesz tanúságot az erdélyi magyarság felemeléséért, és arról, hogy vannak olyan cselekedeteink, tetteink, melyeknek nem azonnal és látványosan nyerjük el a jutalmát.

Nehéz lenne felsorolni azokat a templomokat, intézményeket, magánszemélyeket, amelyeket/ akiket Bartha Bálint az elmúlt évek során anyagilag és szellemi hozzájárulásával támogatott. Az adakozást, a jótékonyságot komolyabb, maradandóbb befektetésnek gondolja, mint a kasszasikert. És mindezekről ő alázatosan és szerényen hallgat. Pedig a vállalkozói szférában nagyon sokat adnak a reklám-jótékonyságra. Bartha Bálint más utat jár. Egyszerűen csak teszi a dolgát, magát meg nem nevezve, mindig ugyanazzal a szerény, csendes segítőkész hozzáállásával.

Egy maláj közmondás szerint a teknősbékák észrevétlenül és hangtalanul tojások ezreit rakják le. De ha a tyúk csak egy tojást is tojik, azt megtudja az egész környék. Sajnos ez a jótettekkel dicsekvő magatartásforma emberi természetünkből ered. Vannak azonban a névtelen és jókedvű adakozók, akik magukat nem nevezik meg, de tudjuk, hogy a háttérben mindig ott vannak, igaz barátunk, és támogatását név nélkül szereti az erdélyi magyarságért a perselybe tenni. Azzal, hogy jókedvűen adakozik, meg jobbá és segítőbbé válik.

Mindezek után, nyugodt szívvel állítom, hogy Bartha Bálint személyében azt az embert tüntetik ki, aki valóban méltó a Gróf Mikó Imre-díjra.

 

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
EMKE-DÍJAK 2012 rovat összes cikke

© Művelődés 2008