magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Skultéty Csaba: Látogatás Nyírő Józsefnél Escorialban


Barabási Albert-László erdélyi születésű fizikus. Életpályájának térképén olyan állomások szerepelnek, mint Bukarest, Budapest, Boston (USA). Jelenleg a bostoni Northeastern és a Harvard Egyetem kutatója illetve a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. Nemzetközi ismertségét a komplex hálózatok területén elért kutatási eredményeinek köszönheti. Tanulmányai, hivatkozásai számos, nemzetközi rangú folyóiratban megjelentek, például a Nature-ben, hogy csak a legrangosabbat említsem, a Mindentudás Egyetemében is szerepelt. Nyomtatásban megjelent Behálózva és Villanások című köteteit a világ számos nyelvére lefordították.

A Barabási-modell tudományos-fizikai háttérismeret nélkül is érthető, érdekfeszítő témát boncolgat. Természettudósként kommunikációs területeket vizsgálva, a kutató áthidalja az egzakt (reál) és a humán tudományok közötti távolságot.

Újszerű perspektívából értelmezi mindennapjainkat, és az emberi dinamikát, mozgást az egyén viselkedése alapjául tünteti fel. „Miközben elfogadjuk, hogy egy bolygó pályáját pontosan, az időjárást pedig egyre jobban előre tudjuk jelezni, azt gondoljuk, hogy az embernél kiszámíthatatlanabb vizsgálandó alany nincs. (…)”, nyilatkozta Barabási, aki az emberi létértelmezést is új megvilágításba helyezi: „álmodó robotok”-ként láttatja az egyént, akit automatavezérlésre kapcsoltak. A komplex hálózatok kutatása az ember látszólag kiszámíthatatlan, kaotikus mozgásában, egy entrópia-mezőben szabályokat, rendszert, törvényszerűségeket keres. Mivel csak hozzávetőleges matematikai számítások álltak eddig rendelkezésre - valószínűleg az adathiány korlátai miatt - az egyén mozgását, időbeosztását illetően, megoldásnak a technika látszik, hiszen a távközlési eszközök által nyújtott információk rendszerezésével az emberi dinamika és mobilitás korábban elképzelhetetlen szintű feltérképezésére nyílik lehetőség.

A technológiai forradalmak által fémjelzett társadalomban mégis valami általánosat, minden egyénre jellemzőt kell találni ahhoz, hogy törvényszerűségeket állítsunk fel. Kézenfekvőnek látszik a mobiltelefon, amely manapság már nélkülözhetetlen tartozéka életünknek. A módszer lényege tehát: a mobiltelefonról rögzített adatok feldolgozása. (Korábban megjelölt bankjegyeken keresztül kísérték az adott egyének útját.) Egyszerű, törvényesen is hozzáférhető adatokról van szó, amelyek minden alkalommal begyűjthetőek az egyénről, amikor az telefonján beszél, SMS-t küld vagy fogad. Két méréssorozatban elemezték a jeleket az egyén helyváltoztatására vonatkozóan, és érdekes eredményekre bukkantak. Az emberi mozgás ugyanis korántsem olyan véletlenszerű, mint azt gondolnánk. A felmérések kimutatták az előfeltevést, miszerint az egyén mozgásában szabályosság, törvényszerűségek érvényesülnek. Barabási László szerint minden ember mozgása egy kört ír le, és minden egyénhez hozzárendelhetünk egy tipikus távolságot. Ez természetszerűen egyénenként változik: előfordul, hogy egy-egy ember száz kilométeres távolságot utazik egy nap, legjellemzőbb mégis az egy-két kilométeres távon belüli mozgás, amely általában az otthon-munkahely közötti lavírozás. A kutató értelmezésében az emberi mozgás sem időben, sem térben nem véletlenszerű. A cselekvések egyrészt ismétlődve, lökésszerűen követik egymást, az aktivitások sorrendjét fontosságuk, de a rendelkezésünkre álló idő is meghatározza. Másrészt, a térbeli helyváltoztatásunk sem véletlen bolyongás, ahogy azt a korábbi, diffúziós modellek ábrázolták. Az úgynevezett random walk (véletlen bolyongás) helyett a Lévy flight nevű modell felel meg a mozgás reális feltérképezésére. Eszerint ritkán egy-egy nagyobb mozgás szakítja meg a kisebb elmozdulásokat, és mindez egy meghatározott pont körül történik. Természettudományos szemszögből az atommag körül keringő elektronokként is jellemezhetnénk magunkat, hiszen egy meghatározott helytől (rendszerint az otthon) jellemezhető távolságokra távolodunk el.

Barabási László felfedezésének több – triviális értelemben - is hasznosítható módozatát látja: a tömegközlekedés szervezése, a várostervezés is optimalizálható. Az innovatív szemlélet megcélzott jelensége mégis inkább az előrejelzés. Az időjárás-előrejelzés angliai hagyományaiból asszociálva eljuthatunk a betegségek előrejelzéséig. A kutatási eredmények hatékonyabb járványmodellek felállítására is alkalmazhatók. Az emberi mozgás nyomon követése - főleg azoké, akik a vírus potenciális hordozójaként nagyobb távolságokat tesznek meg - egy teljesebb képet formálhat a járvány terjedésével kapcsolatban. A fizikus jövőre vonatkozó tervei közt szerepel az elméleti modell mobiltelefonra való alkalmazása: a mobiltelefon-vírusok várható térhódításának és veszélyeinek feltérképezésére irányulnak, a cél pedig a legyőzésükre alkalmas stratégiai módszerek kidolgozása.

A modell legfőbb erénye talán éppen újszerűsége. Egy karnyújtásnyira lennénk az emberi természet és viselkedés mérhetőségétől, kiszámíthatóságától? Ezzel enyhén szólva vitatkozni lehet. Az elmélet ficama talán, hogy a magyarázat az ismétlődésekre szűkül, míg az egyén életében váratlan események is történnek. Az előrejelzés is tehát csak a visszatérő motívumokra korlátozódik. Ezen a ponton az elmélet megkérdőjelezhető, mégis leszögezhetjük, jelentős újításnak, eredménynek számít a hálózatok kutatásában a Barabási-modell.

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008