magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Ifj. Győrfi Dénes: Tóth Kálmán beszámolója erdélyi könyvtárakról (1952)


A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár irattárában található és 1949-ben lejegyzett önéletrajzi vázlata szerint Tóth Kálmán 1910. július 8-án született Brassóban. Apja a helybeli kőolajfinomító javítóműhelyében dolgozott, anyja, Kulhavy Jozefa, Csehországból származott. Középiskolai tanulmányai elvégzése után 1928–1931 között a kolozsvári Kereskedelmi Akadémián tanult, viszont a kilátástalan elhelyezkedési lehetőségek, valamint elfoglaltsága miatt nem szerezhetett tanári oklevelet. „Ugyanis otthonról kevés segélyt kaptam, így alkalmi munkát (laboratóriumi, kertészi, kőművesi, priváttanítvány stb.) vállaltam.” 1933 márciusától a brünni műegyetemen folytatta tanulmányait, majd a budapesti közgazdasági egyetemre iratkozott be. Pesti tanulmányai alatt a Szociálpolitikai Intézet Népművelési Osztályának könyvtárában dolgozott, ahol végleg elkötelezte magát a könyvtárosság mellett. Ugyanakkor megismerkedett valamennyi nagy budapesti könyvtár ügymenetével, valamint a dokumentációs központok tevékenységével. 1934 áprilisától a kolozsvári Unitárius Kollégium könyvtárában nyert alkalmazást, ahol félnapi munkáért lakást és ellátást kapott, délelőtt pedig a Hexner mérnöki irodában, majd a Polyglott könyvterjesztő vállalatnál dolgozott. 1935-ben Németországban volt újabb tanulmányúton, ahol Lipcsében, Münchenben és Erlangenben a dokumentációs szolgálat szervezetét és megoldásait, a régi könyvanyag feldolgozásának és hasznosításának kérdéseit, a könyvnyomtatás korai értékeinek, a ritka könyveknek, valamint az ősnyomtatványoknak a problematikáját, valamint az egyetemi munka és a könyvtári szolgálat kapcsolatait igyekezett minél alaposabban megismerni.

1941 áprilisában Kelemen Lajos és Valentiny Antal biztatására a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban vállalt munkát. Ugyanazon év augusztusában katonai átképzésre hívták be, karácsonykor leszerelt, majd rövidesen feleségül vette Gál Kelemen professzornak, a kolozsvári Unitárius Kollégium volt igazgatójának Anna nevű leányát. Két év múlva, 1943 augusztusában újra behívták katonának Budapestre, ahol a hadikórházi laboratóriumban kezdetben adminisztrációs, majd egészségügyi szolgálatot teljesített. Ugyanakkor a Szociálpolitikai Intézet fronton levő könyvtárosát helyettesítette, tehát ismét a korábbi munkakörébe került vissza. 1944 nyarán megtagadta a tiltott könyvek beadását, s kötelezettséget vállalt arra, hogy külön teremben zár alatt tartja a köteteket: „A mintegy 5-6 ezer kötet így megmenekült a megsemmisítéstől, de mivel az esetet a minisztérium jelentette a hadikórháznak, az őrmesterré való előléptetésemet visszavonták.” Ugyanazon évben hadifogságba került, és csak 1947 januárjában térhetett haza Kolozsvárra, az Egyetemi Könyvtárba. „Rengeteg munka szakadt a nyakamba az 1944 előtt megkezdett munkák likvidálásával, emellett beiratkoztam a Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának doktori évfolyamaira, és a múlt év júliusában a szervezésracionalizálásból és üzemgazdaságtanból ledoktoráltam. Időközben bekapcsolódtam a Társadalomtudományi (Gaál Gábor) Intézet munkájába, valamint a nyár óta az új középiskolás tankönyvek nyomdai korrigálási munkálataiba.”

Sokrétű tevékenységének elismeréseképpen 1949-ben az Egyetemi Könyvtár aligazgatójává nevezik ki. Ebben a minőségében alaposan kivette részét a háború nyomainak eltüntetéséből és azokból az erőfeszítésekből, amelyek arra irányultak, hogy az Egyetemi Könyvtár újra fontos dokumentációs bázisa legyen a kolozsvári tudományos kutatásnak. De a fizikai munka vállalásától sem rettent vissza akkor, amikor egy-egy vidéki könyvtár biztonságba helyezéséről, töredékkönyvtárak megmentéséről volt szó. Bár rendkívül alapos és széles skálájú elméleti képzettséggel rendelkezett, elsősorban mégis a könyvtári gyakorlat embere volt. Műszaki és közgazdasági ismereteit felhasználta a könyvtár új, 2 millió kötet befogadására alkalmas raktárának építésekor, mely irányítása alatt 1961-ben készült el s lett átadva rendeltetésének. Viszont a következő év augusztusában tragikus hirtelenséggel elhunyt, alig 52 éves korában. Hagyatékának bizonyos része, mely számos könyvritkaságot tartalmaz, Jakó Zsigmond professzor gondoskodása folytán a székelyudvarhelyi dokumentációs könyvtárban kapott elhelyezést.

Tóth Kálmán emberségének, szakértelmének legkézenfekvőbb jellemzését adja  Kelemen Lajos 1962-ben Herepei Jánoshoz intézett levelében: „Néhány nappal ezelőtt egy szélhűdés érte Tóth Kálmánt, az Egyetemi és Múzeumi Könyvtár aligazgatóját, a néhai Gál Kelemen vejét s – szerencséjére – rögtön meg is halt. Már el is temették. Azért írom, hogy szerencséjére, mert egy ilyen becsületes, mindenki iránt szolgálatkész, jóindulatú, jó és lelkes, pályáját szerető igazi derék, példaképnek becsült és szeretett jó embernek meg nem érdemelt rettenetes büntetés lett volna agybénultan is tovább élni. [...] A közé a kevés könyvtári ember közé tartozott, akit én szereztem be a könyvtárba. Én ugyanis puszta ismeretség és helykunyerálás alapján egyetlen embert se ajánlottam soha oda, s e tekintetben hosszú életemben mindössze két vagy három esetben tettem kivételt, de akkor is olyanokkal, akikről az ismertség és tapasztalt emberségük alapján meg voltam s lehettem győződve, hogy nem vallok szégyent velük. Nem is vallottam. Tóth Kálmánra mindig is büszke lehettem, hogy én vittem őt a Könyvtárba.” (Kelemen Lajos. Kézirattári értékeink. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2010, 60.)

Mint fentebb jeleztem, Tóth Kálmán nem kis fáradsággal végezte kiszállásait Erdély számos vidékére az ottani könyvtárak gazdag és értékes állományának megvizsgálása és az adott lehetőségekhez mérten, megmentése végett. Egy ilyen kiszállása alkalmával 1952-ben Bihar, Nagybánya, Hunyad, Radna, Maros és Szeben tartományok könyvgyűjteményeit ellenőrizte román kollégájával, Petre Hriþiuval együtt, s a helyszíni tapasztalatait részletes jelentésben foglalta össze, melynek példányát a Központi Egyetemi Könyvtár irattárában fedeztem fel, és amelyet magyar fordításban közlünk az alábbiakban.


JELENTÉS

Bihar, Nagybánya, Hunyad, Radna, Maros és Szeben tartományok Művészeti és Művelődési Osztályán található kiadványok ellenőrzéséről, kiválogatásáról és elosztásáról.


Bihar Tartomány

1. A Tartományi Könyvtár az egykori municípiumi könyvtárból jött létre a tartományi könyvtárak létrehozására vonatkozó rendelet alapján. A könyvtár kb. 60-70 000 kötettel rendelkezik. Egy újabb könyvtár lévén, természetesen magán viseli az 1890–1920-as évek municípiumi könyvtárainak jellegét, olyan gyűjteményei lévén mint: Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, a Nagy Klasszikusok sorozat, valamint egy igen terjedelmes helyi jellegű anyag, mely ezen könyvtárak nagy fontosságát képezi. A Nagyváradi Tartományi Könyvtárnál található, méghozzá 2 példányban, a nagyváradi Vulturul folyóirat (1892–1898), valamint a Familia (1890–1914).

Igen nagy fontossággal bírnak a helyi magyar újságok: Szabadság, Nagyváradi Napló, melyek 1870-től jelentek meg és hiány nélkül maradtak meg 1944-ig. Még az 1919., 1920., 1921. évfolyamok is megvannak, s az a véleményünk, hogy az egyedüli teljes évfolyamok az országból. Megjegyezzük, hogy ezeknél az újságoknál kezdte újságírói tevékenységét Ady Endre.

Ugyancsak a Tartományi Könyvtárba került begyűjtésre az államosítás után az egykori könyvesboltok, s kölcsönkönyvtárak könyvállománya, valamint a magánkönyvtárak könyvei. Ez az anyag elsősorban a helyi könyvtárban értékesíthető és hasznosítható, de úgy gondoljuk, hogy egy jó részének a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban lenne a helye. E kategóriákba tartoznának a helyi folyóiratok duplumai, valamint a könyvtár minden egyéb másodpéldányai. Továbbá úgy gondoljuk, hogy egy zárt szekrényben található 5-700 régi könyvnek is a Központi Egyetemi Könyvtárban lenne a helye. Javarészük a 19. századból származik (klasszikusok, filozófia, irodalom) s semmi kapcsolatuk sincs sem a könyvtárral, sem Nagyváraddal.

2. Az egykori Görög Katolikus Püspökség könyvtára érintetlenül áll a püspöki palota régi helyiségében, megfelelő gondozásban és biztonságban. A javarészt bekötött könyvek szakok szerint s erre a célra elkészített szekrényekben vannak elhelyezve. A teológiai és filozófiai jellegű könyvek a 17., 18. és 19. századból származnak. Ugyancsak a könyvtárban van elhelyezve megfelelő gondozásban és biztonságban az egykori püspökség levéltára is. A könyvtárban létezik egy nem vallásos, népszerűsítő állomány. Tekintettel arra, hogy a Néptanács terve szerint a Tartományi Könyvtár az egykori Görög Katolikus Püspökség épületébe költözik s ebben az épületben egy kis múzeum is létrejön, azon véleményen vagyunk, hogy a könyvtár és irattára a Román Akadémia kolozsvári Fiókjának kerüljön átadásra, ezzel mintegy kiegészítvén a balázsfalvi Görög Katolikus Érsekségtől átvett gyűjteményt.

3. A Római Katolikus Püspökség könyvtára eredeti helyéről egy pincébe lett bedobva, honnan a könyvek nagy részét Puşcaşiu, a Tartományi Néptanács Művelődési Osztályának a könyvtárakért felelős felügyelője mentette meg s helyezte el az egykori Görög Katolikus Püspökség autógarázsába. Kb. 20-25 000 kötetről van szó. Puşcaşiu és Cormoş nyilatkozata szerint, a pincében való tárolás alatt a nedvesség és víz miatt több ezer kötet megsemmisült. A garázsba elhelyezett könyvek biztonságban vannak, viszont rövid ideig maradhatnak ebben a helyzetben, mert az egerek s a szuvasodás fenyegeti őket. Tekintettel arra, hogy régi, 16-19. századi teológiai, filozófiai, természettudományi és irodalmi művekről van szó, ajánljuk, hogy a továbbiak során a Román Akadémia kolozsvári Fiókja könyvtárának, valamint a Központi Egyetemi Könyvtárnak kerüljenek átadásra. Javasoljuk ezt arra való tekintettel, hogy e állományban a Régi Magyar Könyvtárhoz tartozó könyveket is azonosítottunk, melyek kiegészítvén a Központi Egyetemi Könyvtár állományát, a Bolyai Tudományegyetem kutatóinak rendelkezésére bocsáthatjuk.

4. A Római Katolikus Szeminárium könyvtára hasonló módon elszállításra került eredeti termeiből s a könyveket a kazánházba dobták be. Puşcaşiu azonban megmentette az állományt s az I. emeletre, a kápolnába szállította fel, hol az állomány kulcs alatt van, s megfelelő körülmények között őriztetik. Kb. 10-12 000 kötet latin, magyar és német nyelvű könyvről van szó. Amennyiben ezek bizonyos példányai a Római Katolikus Püspökség Könyvtárában is meglennének, véleményünk szerint a [Nagy]Várad Tartományi Könyvtárnak kellene átadni.

5. Az Ortodox Püspökség könyvtára a püspökség épületében található kb. 6000 kötettel, melyből kb. 3000 szakmai könyvtár anyagát képezte, a többi egyetemi hallgatói könyvtár volt. Javarészt kurrens teológiai, filozófiai, irodalmi, vallásos könyvek, valamint 17-18. századi régi görög könyvek, valamint a Régi Román Könyvtárhoz tartozó könyvek. Dokumentációs szempontból a jeles könyvek és kalendáriumok képeznek értékes gyűjteményt. Tekintettel arra, hogy ez a könyvtár az Ortodox Püspökségé volt, az csak természetes, hogy továbbra is a helyén maradjon.

6. Az egykori Nemzeti Kaszinó könyvtára az Ortodox Püspökség könyvtárának tőszomszédságában, egy kisebb teremben van elhelyezve, ugyanazon az emeleten. Kb. 3-4000 füzetről és folyóiratról van szó, halomra dobva és kulcs alatt (a kulcs a Tartományi Néptanács művelődési felelősének birtokában van). A fasiszta időszak jellegzetes anyaga. Ezen állománynak a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárba való eljuttatását javasoljuk, ahol létezik egy ilyenfajta speciális gyűjtemény, kulcs alatt őrizve, úgy amint azt a Belügyminisztérium utasításai szabályozzák. Ezen anyagnak dokumentációs jellege van, ugyanis a legtöbb könyvtár hasonló jellegű anyaga meg lett semmisítve.

7. Az 5. sz. kórház könyvtára. Állománya kb. 1-1500 tudományos könyv, melyet a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet részére lehetne átengedni, ugyanis a kórház igazgatósága a Tartományi Könyvtárnak szeretné átadni, az viszont nem hajlandó átvenni.

8. A váradi Demokratikus Zsidóbizottság könyvtára kb. 2000 francia, német, angol nyelvű, javarészt tudományos, irodalmi, eredeti művekkel rendelkezik. Mivel a bizottság nem óhajtja megtartani, jó lenne ezt az állományt a Központi Egyetemi Könyvtárnak eljuttatni.

Az említett állományon kívül, mely Nagyvárad területén található, a kapott információk szerint, a rajon falvaiban a nagybirtokosoktól kisajátított könyvtárak is léteznek. Így pl. Szalontán kb. 20000 kötet, Margittán kb. 2500 kötet, Belényesen kb. 25000 kötet, Székelyhídon kb. 10 000 kötet, Szilágysomlyón kb. 5000 kötet van a rajoni könyvtár raktárán, illetve az illető helységek rajoni néptanácsainál. Kiválogatás után ezt az állományt a tartományi, rajoni, falusi könyvtáraknak, valamint a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárnak lehetne eljuttatni.

 

Nagybánya Tartomány

Szatmárnémeti

A Rajoni Központi Könyvtár, újonnan létesített könyvtár lévén, kb. 3000 kötettel rendelkezik.

Az egykori városi Kaszinó könyvtára kb. 2500 kötete a Rajoni Könyvtár mellett egy kis teremben van elhelyezve. Mint általában valamennyi erdélyi kaszinó esetében, az állomány a klasszikusok munkáit, néhány bekötött folyóiratot s könnyű irodalmat tartalmaz. Az állományt ki kell válogatni s forgalomba hozni, a klasszikusokat s a rajonra vonatkozó kiadványokat a rajoni könyvtárba kell elhelyezni.

Az egykori prefektúra könyvtára kb. 2000 kötete, a Tartománytól kapott értesítések szerint, a Néptanács padlásán található, de nincs biztonságban, az állományt selejtpapírnak használják. Ezt az állományt látni kell, és kiválogatás után a tartományi vagy a rajoni könyvtárba kell eljuttatni.

A Római Katolikus Püspökség könyvtára kb. 40000 kötettel rendelkezett. Az épületek államosítása után kiszállították az erre a célra megépített helyiségekből. Két költözés és kb. 45-50%-os veszteség után, jelenleg 4 teremben, megfelelő körülmények között biztonságban található. A könyvtár nyomtatott katalógussal is rendelkezik: Laureana Könyvtár. A javarészt 19. századi könyvek teológiai, filozófiai és történelmi témákat tárgyalnak. A könyvtár és gyűjteményei nagy hiányokat szenvedtek. A szóban forgó könyvtárat a Román Akadémia kolozsvári Fiókja Kolozsvárra szállította.

 

Nagybánya

A Tartományi Központi Könyvtár kb. 10 000, kimondottan új kötetet tartalmaz, mely a rajonizálás után jött létre.

A Tartományi Múzeum könyvtára kb. 5-600 kötet régi könyve és folyóirata a múzeum tudományos munkásságát szolgálja. A múzeumban található a Korponay könyvtár (kb. 30 000 kötet) s a Szaplonczay könyvtár (kb. 2000 kötet), melyek a kastélyok államosítása után lettek begyűjtve. Noha nincsenek használva, megfelelő körülmények között és biztonságban vannak tárolva. Teremhiány miatt jelen pillanatban Nagybányán nem hozható létre egy nagy tartományi könyvtár.

 

Máramarossziget

Az egykori református kollégium könyvtára 35 000 kötete, az 1944. október. 18-i tűzesetet követően a református templomban, majd 1949-ben a megyei levéltárban, az egykori prefektúra épületében kapott elhelyezést.

A líceum 1540-ben jött létre, tehát 400 éven át jelentősen gyarapodott. Manapság mindössze 20-25 000 kötet hasznosítható a könyvállományból. A többi megsemmisült a költőzések során. Az anyag filozófiai, teológiai, nyelvészeti és történelmi munkákat tartalmaz. Számos helyi, valamint nagykárolyi, szatmári nyomtatvány, valamint nagyszámú helyi folyóirat és újság gazdagítja az állományt.

A könyvek a 16-18. századból származnak, s igen sok a 19. századból. Néhány 1750–1870 közötti időszakból származó kézirat is (catechezisek), homiletikai tanulmányok stb. is találhatók, valamint a kollégium régi irattára, 1780–1850 közötti évkönyvek, iskolai protokollumok, iskolai jövedelmek elszámolása.

A régi könyvek javarésze pergamen vagy bőrkötéssel ellátva. A rosszul tárolt könyveket az Egyetemi Könyvtár küldöttsége megfelelőbb helyre költöztette, az irattár helyiségébe. Különben az irattár helyisége két részből tevődik össze, a földszinten 3 helyiség délre néző ablakokkal és 3 helyiség nyugatra néző ablakokkal, melyek közül egy nagyobb térfogatú helyiség a föld alatt található. Itt a nedvesség nem kedvez az elhelyezett könyveknek. Mivel ez idáig e könyvtár ennyire rossz kezelésben volt, úgy gondoljuk, hogy szükségessé vált ennek egy nagyobb kulturális központba, Kolozsvárra s ennek Központi Egyetemi Könyvtárába való költöztetése.

3. A Rajoni Központi Könyvtár kb. 2500 kötettel rendelkezik. Noha a jelenlegi helyiség központi helyen terül el, nem megfelelő. Amennyiben a könyvállomány a szomszédos teremben kerülne áthelyezésre, s a nagy terem olvasóteremmé változna, akkor ez a módosítás jobb volna, noha a könyvtár az emeleten helyezkedik el. Semmiféle tájékoztató jel nem létezik az olvasóknak a könyvtárba való irányítására.

 

Radna Tartomány

Beszterce

A Tartományi Könyvtár a kultúrotthon épületében kapott elhelyezést. A Tartományi Könyvtár egy teremmel rendelkezik, melynek ugyanakkor raktár és forgalom szerepe van, valamint egy másik terme, melybe az evangélikus fiúiskola könyvtárából, a Gewerbverein-könyvtárból, a besztercei Gewerbschule könyvtárból, a Schiller Könyvtárból, az evangélikus leánylíceum könyvtárából, az Állami Magyar Líceum könyvtárából, valamint a Néptanácstól átvett könyveket helyezték el. Ami az elraktározást illeti, a tartományi kultúrfelelős a könyvtári személyzettel közösen polcokról gondoskodott, minek eredményeként az állomány legnagyobb része elégséges körülmények között van tárolva, s a nedves s romlásnak induló állomány a könyvtárosra bízva szárítás és szellőzés végett, s adott utasításaink szerint kerül majd további megőrzésre. A besztercei könyvállomány kb. 20-25 000, 1920 előtt megjelent kötetet tartalmaz. Megjegyezni kívánjuk, hogy a raktárból teljes mértékben hiányzanak az 1920–1944-es időszak könyvei. Minden kivizsgálásunk ellenére nem sikerült megtudni, milyen körülmények között tűnhettek el a fent jelzett könyvek.

A könyvraktárban alábbiak találhatók: kb. 300-400 kötet 16. századi könyv, valamint kb. 5-10 ősnyomtatvány, melyek közül 2 láncos könyv. A 17. század már inkább képviselve van, míg a 18., de kiváltképp a 19. századból már több könyv, folyóirat és újság található.

Ami a könyvállományt illeti, alábbi anyagok találtattak:

– latin klasszikusok különféle kiadásokban,

– német és magyar klasszikusok különféle kiadásokban,

– 1870–1910 közötti, többségükben német nyelvű műszaki könyvek és folyóiratok,

– 1880–1920 közötti német nyelvű szórakoztató irodalom (kevésbé értékes),

– az erdélyi szász iskolákra vonatkozó kb. 4000-5000 iskolai és egyetemi évkönyv,

– németországi tudományos egyesületek jelentései és almanachjai,

– erdélyi és helyi újságok: Bistritzer Zeitung és Beilage Illustriertes Unterhaltungblatt, Siebenbürger Bote, Siebenbürgisches Deutsches Tageblatt és mások.

Megjegyezzük, hogy az iskola régi irattárából mindössze néhány naplót találtunk, a többi anyag a naszódi Állami Levéltárban található.

A Besztercén talált anyag hasznosításának, értékesítésének két megoldása van:

a. Mivelhogy Besztercén sem megfelelő helyiség, sem személyzet nem létezik, a régi anyag, vagyis az iskolai értesítőket a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárba kellene összpontosítani, ahol nagyon jól kiegészítenék a már létező anyagot, az anyag másik részét a nagyszebeni Brukenthal könyvtárnak kell átadni, ahol az esetleges szász (német) állományt egészítené ki, s mely az együtt élő nemzetiségekkel foglalkozó kutatóknak állana rendelkezésére. Amennyiben ez az anyag már létezne Szebenben, javasoljuk, hogy az állomány a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárba jusson el.

b. Komoly összegek befektetésével egy helyiség berendezése valósulna meg, polcokkal ellátva, a könyvtár megszervezéséhez Mehling volt könyvtáros és Dahinten mérnök nyújthat segítséget, akik a helyi tantestülettel együtt dolgoznának ez ügyben. Ez esetben is azonban, az iskolai és egyetemi értesítők a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárnak kerüljenek leadásra, amely nagyon jó körülmények között tudja hasznosítani ezen állományt s mely szervesen kiegészíti a saját állományát. A Beszterce tartományra vonatkozó évkönyvek gyűjteménye a naszódi Állami Levéltárba legyen leosztva.

Beszterce tartományra vonatkozó egyéb tájékoztatások: Bethlenben a gróf Bethlen  könyvtára és irattára megsemmisült. A felsővisói Pop Simon nagybirtokos  3000 kötetes könyvtárából kb. 2-300 kötet becsomagolva várja a besztercei Tartományi Könyvtárba való átszállítást.

A város irattára a padláson van, tehát meg kell menteni és biztonságba helyezni. A Tartományi Könyvtár megszervezés alatt van. 3000 kötettel s egy gyengén kiállított betűrendes katalógussal rendelkezik, nincs olvasóterme.

 

Naszód

Az Állami Levéltárba, mely a helybeli Pedagógiai Iskolában kapott elhelyezést, minden olyan anyag begyűjtetett, amely eltűnésnek volt kitéve. A könyvtár 1931-ben jött létre. Iuliu Moisil, Iuliu Marţian, Virgil Şotropa, a Mureş                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                 an Ioachim és Arteniu testvérek adományai képezik a könyvtár alapját. Szakonként az elosztás a következő: román, német történelmi, művészeti, jogi, nyelvészeti és teológiai tanulmányok. A könyveken kívül régi időszaki kiadványok is vannak, éppenséggel duplumok formájában is, pl: Landesregierungsblatt Erdély részére az 1860-as évekből, Amicul Tinerimei (Bukarest), Gazeta Transilvaniei, a naszódi líceum  évkönyvei, a nagybányai múzeum évkönyvei s kisebb példányszámban kalendáriumok és sematizmusok.

Az értékesebb régi könyvek valamint a Régi Román Könyvek kategóriájába tartozók s a kéziratok az Állami Levéltárban szekrényekben vannak kulcs alatt összpontosítva, a 19. és 20. századi könyvek, melyek a könyvtár legnagyobb részét alkotják, a polcokon vannak elhelyezve.

Javasoljuk, hogy ezek a könyvek helyben maradjanak, mivel az Állami Levéltár nagyon jó biztonsági garanciával szolgál. Megelőző intézkedésként úgy gondoljuk, hogy szükséges lenne egy hivatalos irat kiállítása, mely által biztosítva lenne a jelenlegi könyvtárhelyiség, mely a pedagógiai iskola épületében található. Javasoljuk továbbá, hogy a folyóiratok egyes duplumai a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárba kerüljenek.

 

Hunyad Tartomány

Déván kb. 1,5-2 vagon könyv van a Tartományi Kulturális Osztály gondozásában.

A könyvek egy pincében vannak összehordva, míg további kb. 2000 kötet a Kulturális Osztály keretében. A könyvek a tartomány területéről lettek összeszedve, éspedig Déváról, Petrozsényből, Szászvárosról, Brádról, Piskiről stb.

Az állomány kiválasztása és leosztása a Sajtóigazgatóság küldöttségével közösen zajlott le. Az elosztás során a Déva [helyesen: Hunyad – sz. m.] Tartományi Könyvtárhoz, a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárhoz kerültek bizonyos kiadványok, a gombák által megtámadott s megrongált könyvek a Hulladékpapír-begyűjtő vállalathoz kerültek.

Kb. 10 000 kötet könyv és időszaki kiadvány a dévai Tartományi Múzeumnál van tárolva. Az állomány jó körülmények között van gondozva s történelmi, teológiai, irodalmi s jogi munkákból tevődik össze. Ami a régiségüket illeti, kb. 1000–1500 az 1600–1800-as, a többi 1800 utáni s különösképpen az utolsó két évtizedből származik. Könyvtári szempontból értékesebbek az egykori városi kaszinótól származó könyvek, pl. România Liberă 1-3 év: 1920–1923., Gazeta Hunedoarei I. évtől 1940-ig, vagy a Hunedoara az 1917–1922-es időszakból, melyek az ország összes könyvtáraiból hiányzanak, s így elmondhatjuk tehát, hogy egyedi gyűjtemények s ezáltal rendkívüli figyelemben részesülnek s a legjobb feltételek közepette kell azokra vigyázni. S egy sor régi kalendáriumnak és sematizmusnak is hasonló értéke van, melyeket szintén jó körülmények között kell a továbbiakban megőrizni.

A Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárnak leosztott állomány alábbiakból tevődik össze:

– 1850–1922 közötti erdélyi régi román (cirill betűs) nyomtatványok,

– 1900–1922 közötti régi regáti román nyomtatványok,

– 1900–1924 közötti, de kiváltképpen 1918–1924 közötti román nyelvű folyóiratok,

– erdélyi és budapesti román újságok 1875–1915 közötti bekötött gyűjteménye, kb. 30-40 kötet, mint pl. Gazeta Transilvaniei, Unirea, Solia Orăştiei, Românul, Luptătorul, Dreptatea, Foaia Oficială a judeţului Hunedoara 1918–1922 stb.

– a nagybirtokosok kastélyaiból összegyűjtetett kisebb számú különféle régi nyomtatványok.

Javasoljuk, hogy a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárnak leosztott anyag mielőbbi elszállításra kerüljön, mivel Déván nem biztosítottak a tárolási feltételek, következésképpen az anyag nincs biztonságban.

Hátszegen Kendeffy Gábor nagybirtokos könyvtárát ellenőriztük, viszont tájékoztatva lettünk az állami mezőgazdasági vállalat részéről, hogy a könyvtár részben elpusztult, ami megmaradt, az Déván a Tartományi Múzeumban kapott elhelyezést.

 

Petrozsény

A petrozsényi rajoni könyvtárban a Vegyes Líceumból kiselejtezett 695 román könyv kapott helyet. A könyvek között tévedésből kiselejtezett anyag is található. Ugyanakkor a Vegyes Líceum könyvtárát is meglátogattuk, mely 2234, javarészt görög, latin, német és román nyelvű kötetet tartalmaz.

Szászvároson a Sajtóigazgatóság alkalmazottaival közösen a rajon területéről begyűjtött kb. 3-4000, javarészt 1900–1940 között nyomtatott könyvállomány selejtezését végeztük el. A Központi Egyetemi Könyvtár részére kb. 100 kötetet osztottunk le, melyek 1905–1922 között Szászvároson, Szászsebesen és Bukarestben lettek nyomtatva s melyeket hasznosnak tekintettünk állományunk kiegészítése végett. Megállapítást nyert, hogy Szászvároson kapott elraktározást a Református Kuun Kollégium kb. 5-7000 kötete. A könyveket a pincében helyezték el. Az anyag nem volt hozzáférhető, ugyanis a művelődési osztály főnöke régészeti ásatáson vett részt. Javasoljuk ezen állománynak Kolozsvárra való szállítását, ugyanis Hunyad tartományban semmiféle haszna nincs, amit az is igazol, hogy az állomány két évvel ezelőtt az egykori Vlaicu Líceum könyvtárából lett kiemelve.

Gyulafehérváron, a Rajoni Néptanács Kulturális Osztályán kb. 1 vagon könyvet és folyóiratot találtunk. Ott is a Sajtóigazgatóság kádereivel együtt végeztük el a válogatást és elhelyezést. Az Egyetemi Könyvtár részére kb. 1500 kötet könyvet, folyóiratot s újságot válogattunk, mely állományt a Sajtóigazgatóság és a Kulturális Intézmények Igazgatósága előzetes jóváhagyásával Kolozsvárra szállítjuk.

 

Maros Tartomány

Maros tartomány területéről összegyűjtött anyag Marosvásárhelyen kapott helyet, így nem volt szükség kiszállnunk a megye helységeibe. Az állomány már Marosvásárhelyre való érkezésünk előtt az alábbiak szerint került szétosztásra: a 18. századig a Teleki Könyvtárnak, a 19. századiak a Bolyai Dokumentációs Könyvtárnak, a 20. századiak pedig a marosvásárhelyi Tartományi Könyvtárnak. Az állomány mindhárom intézmény keretében megfelelő körülmények között van tárolva.

 

 

Szeben Tartomány

Nagyszebenben szintén a Sajtóigazgatóság küldöttjeivel dolgoztunk, a nagyszebeni Központi Könyvtárból, az A. C. Cuza könyvtárból, az A. Decsey könyvtárból, valamint az Oktatási Osztályból származó könyveket válogattuk, ellenőriztük, minek folytán kb. 3-4000 kötetet javasoltunk kolozsvári szállításra, melyet a Sajtóigazgatóság, valamint a Kulturális Intézmények Igazgatósága előzetes beleegyezésével fogunk megvalósítani.

Még létezik egy állomány a szebeni Brukenthal Múzeumban, mely különféle államosított könyvesboltokból származik.

A Brukenthal Múzeum igazgatója viszont nem értvén a Kulturális Osztály rendelkezéseit, ellenséges álláspontra helyezkedett s nem engedte be az Egyetemi Könyvtár küldöttségét a múzeumba, melynek az egyszerű meglátogatását is megtiltotta.

Szeben tartományban Segesváron gróf Bethlen állománya van letétbe helyezve, oda viszont már nem jutottunk el.

Osztályvezető:

Tóth Kálmán,

Könyvtáros:

Hriţiu Petre

Igazgató:

T. Mihăilescu

Forrás: Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár Irattára, Tóth Kálmán személyi iratcsomó.

 

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
KÖNYVTÁR rovat összes cikke

© Művelődés 2008