magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Vajnár Ilona: Bepillantás Székelybő életébe


Szelek szárnyán, vagyis e-mailen érkezett hozzám a kis kötet: A székelybõi kultúrotthon 50 éve – 1962–2012 címmel. Szente Kiss Kinga, a Székelybõért Egyesület elnöke gyûjtötte az anyagot és szerkesztette egybe Magyari Albert, Kali Elemér, Donkó Loránd, Gábor Borbála, Fekete József, Kövér Ágnes, Varró Gyula, Szakács Csaba, Pupp Ildikó és Sántha Rezsõ írásait. Az elõszót Donkóné Simon Judit írta.

A százoldalas könyvecskébõl kisugárzó, a faluért való véghetetlen nagy tenni akarás az, ami lenyûgözött. A falu honlapján is elolvastam, de a kötetbõl is kiderül, hogy 2007 óta iskolabuszt indítottak, felújították a mûvelõdési otthont, Székelybõ címmel könyvet jelentettek meg a faluról, a két világháborúban elesett hõsöknek emlékmûvet állíttattak, Agárd felé megjavították az utat, a református templom elé székely kaput állítottak, új, keresztszemes hímzésû kézimunkával díszítették fel mindkét templomot.

Ez most már a második könyv a faluról. Ahogy a címe mutatja, a falu mûvelõdési életének legutóbbi fél évszázadát foglalja össze. Az elõbb felsorolt szerzõk nem mind székelybõiek, de eddig életük során rövidebb-hosz-szabb ideig ott dolgoztak. A kötetbe illesztett 111 fénykép és iratmásolatok is arra szolgálnak, hogy színesebbé tegyék a mûvelõdéstörténeti krónikát.

A kötetben 44 adatközlõ-emlékezõ jóvoltából a mûvelõdési otthon építésérõl, avatásáról szerezhetünk tudomást, valamint arról, hogy mikor szerezték be a mozigépet, amellyel elõbb fejenkénti 50 bani, majd az évek teltével 1, 2, illetve 4 lejes belépõ ellenében filmeket vetítettek, de olyan is elõfordult, hogy pénz híján a nézõk egy része friss tyúktojással fizetett. Igen érdekes írás a Donkó Lorándé, aki Magyarországról bõi nagyszüleihez nyaranta haza-hazatérõ kisfiúként vált filmkritikussá.

Az is kiderül, hogy a könyv szerkesztõjét gyermekkorában Fekete József mentette meg a vízbe fulladástól, de azt is megtudjuk, hogy a faluban egykoron tanító pedagógusok kivétel nélkül nagy szeretettel emlékeznek vissza a Székelybõn eltöltött évekre. Olyan, életre szóló emlékek buzognak fel a könyv lapjain, amelyek még engem, a Székelybõtõl teljesen idegent is lenyûgöznek. A tavasszal oda látogatót a virágzó gyümölcsfák pompája fogadta, aminek következtében a helység virágos faluként maradt meg az emlékezetében. A szöveg közé, illetve a majdnem 30 oldalnyi képmellékletbe illesztett felvételek olyan eseményeket örökítenek meg, mint például az elsõ áldozás, illetve a különféle iskolai szereplések. Óvó- és tanítónõk, tanítók arra emlékeznek, hogy a szülõk tisztelték gyermekeik oktatóit, és mindig érdeklõdtek az iskolások tanulmányi elõrehaladása felõl.

Óvodások névsorai, fényképek tanúskodnak arról, hogy már az elemi iskola elõtt is szakképzett pedagógusok tanították a kicsiket. Az óvoda megszûntével (1966) az aprók lógóba jártak nagyobb testvéreikkel az iskolába. Szente Kiss Kinga marosvásárhelyi lakásán kereste fel és szólaltatta meg a ma már 77 esztendõs Fancsali Júlia óvó nénit, aki elsõként tanított a székelybõi mûvelõdési otthonban. Szívesen emlékszik vissza falubeli fellépéseikre a volt Állami Székely Népi – ma Maros – Együttes tagja, Sántha Rezsõ is.

A falukrónikából kiderül: 1962 és 2007 között Székelybõn húsz esküvõt-lakodalmat tartottak, a frigyre lépõ ifjú párok névjegyzékét külön lustra rögzíti a kötetben.

A Ceauºescu-diktatúrában halálra ítélt falu népét Killyén Attilának a Népújság 2004. március 31-i lapszámában Székelybõn megállt az idõ? címmel közölt cikke rázta fel a kiábrándultságból, a közönybõl. A cikk hatására alakult meg 2005-ben a Székelybõért Egyesület. Létrehozásában Dászkel László nyárádszeredai polgármester és Nagy Zsigmond jegyzõ is részt vállalt, hiszen maguk is részt vettek az alapító falugyûlésen. Nemsokára a falu a világhálón is látogathatóvá vált, miután létrehozták a www.szekelybo.ro elérhetõségû honlapot. Székelybõ 2007-ben ünnepelte elsõ írásos említésének 675. évfordulóját. Az elsõ falutalálkozón a mindössze százlelkes helységben 450-en ünnepeltek, idén tartották a hatodik ilyen találkozót.

Megtudjuk továbbá a kis könyvbõl, hogy a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ 2007 õszén indította el a Só útja elnevezésû programot. Az út Marosszentgyörgyöt köti össze Parajddal, és ez Székelybõt is érinti. Ugyanakkor a falukrónika azt a kiemelkedõ eseményt is rögzíti, amikor 2012. április 21-én a római katolikusok templombúcsúja alkalmából Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is meglátogatta a falut.




vissza a kiadáshoz
minden cikke
KÖNYVTÁR rovat összes cikke

© Művelődés 2008