magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Gaal György: A tízéves KözMag antológiája


2001. január 19-én páratlan, a sajtótörténetben is feljegyzésre méltó esemény történt a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnáziumban. Az õsszel megindított közgazdasági IX. osztály tanulói bemutatták a közgazdasági brassais diáklapot, mely a KözMag (vagyis közgazdasági magazin) fõcímet viselte. Pleºa Róbert volt a fõszerkesztõje, Tukács Fábián Zsolt a fõszerkesztõ-helyettese, a szerkesztést támogatta az osztály szaktanára, Páll Gyöngyi s a gazdasági újságíróként dolgozó Krajnik Nagy Károly. A megjelentetést az iskola vezetõsége vállalta. A lap célkitûzéseként a közgazdasági ismeretek iskolai szintû terjesztése, a szórakoztatva nevelés, sõt a gazdasági gondolkodás kialakítása szerepelt.

A diáklapok általában osztályhoz és tanárhoz kötöttek. Ha valamely osztály végez, a lapja is rövidesen megszûnik. Új nemzedék új lapot alapít. Nem ez történt a KözMaggal. Ezt a lelkes és kitartó fõszerkesztõ, ahogy kinõtt az iskola szárnyai alól, magával vitte és fejlesztette. Osztálya 2004-ben elballagott, tagjainak jó része az egyetemen folytatta tanulmányait. Ugyanakkor a Brassaiban 2003-tól nem indítottak újabb közgazdász osztályokat. Úgyhogy a lap alcímet változtatott: Ifjúsági közgazdasági lappá vált. S mintegy búcsúként az elsõ 12 szám rangosabb anyagából egy antológiát is kihozott. Ezután az Apáczai Gimnáziumban továbbra is mûködõ közgazdasági osztályok diákjai, de Erdély más városainak tanulói is írtak a lapba. Egyre sokasodtak a fõiskolás munkatársak s a tollaikból származó igényesebb kis tanulmányok, melyek gyakran szemináriumi munkák eredményét tükrözték. Általában évi egy-két összevont számot sikerült megjelentetni. 2009-ben a Brassai sem tudta a lap megjelentetését vállalni, úgyhogy a közben egyetemi tanulmányait végzõ fõszerkesztõ tagja lévén a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, átvitte a kiadványt ennek szárnyai alá, s Közérdekû gazdasági magazin alcímmel hozta ki legutóbbi nyolc számát.

Most határkõhöz érkezett a KözMag. Tízéves fennállását ünnepli. Összesen 23 száma jelent meg 1505 nyomtatott oldalon. Mivel kétségessé vált, hogy a továbbiakban ki lehet-e adni nyomtatott formában a lapot, a fõszerkesztõ elérkezettnek látta az idõt, hogy a tíz év termésébõl egy átfogó antológiát hozzon ki közel 400 oldalon. Az RMKT kiadásában a Communitas Alapítványtól és a Nemzeti Kulturális Alaptól támogatva megjelent kötetet* Pleºa Róbert doktorandus fõszerkesztõ vezeti be. Leszögezi: „Célunk az, hogy gyakorlati, közérdekû gazdasági kérdésekkel foglalkozó magazint mûködtessünk, amely azokhoz a fiatalokhoz szólhat, akik érdekeltek gazdasági kérdésekben, és szeretnének anyanyelvükön napra kész gazdasági információkat kapni, továbbá azokhoz a vállalkozókhoz, akik gyakorlati kérdéseikre keresnek választ, végsõ soron pedig mindazoknak, akik a gazdaság különbözõ területérõl szeretnének minél több információt megtudni”.

A kötet elején és végén a KözMag történetére vonatkozó írások és adatok találhatók. Ezek jórészt a lap brassais korszakára vonatkoznak, a szerkesztõség által 2001-ben létesített Berde Áron-díj jutalmazottainak névsorát is megtaláljuk, s a tízéves fennállás torockói ünneplésérõl szintén hírt kapunk. A megjelent számok borítóinak sorát az egyes számok könyvészeti leírása követi. Ez már bibliográfiai szempontból fontos, mert aligha található meg sok helyen a KözMag teljes sorozata. Még egy fénykép-összeállítás is betekintést nyújt a lap történetének fontosabb mozzanataiba.

A törzsanyag hét fejezetre tagolódik. A Vállalkozási útmutató fõképp azokat igazítja el, akik valamilyen vállalkozásba kezdenének, céget akarnak alapítani. Így megismerjük egy vállalat alapításának lépéseit, a vállalkozás lehetséges motivációit, a siker lehetõségeit. Olvashatunk a munkamorálról, a fõnök és munkatársai viszonyáról, a fogyasztó személyiségérõl és az üzleti tanácsadásról.

Veress Enikõ a kockázat és biztonság kérdését taglalja a döntéshozatallal kapcsolatban. A Marketing–menedzsment fejezet középpontjában az imázsépítés áll, a cégek kommunikációs kapcsolatainak kialakítása, a reklám típusai, a marketing eszközei. Kiderül, hogy napjainkban nem csak a kereskedelmi vagy ipari vállalatoknak, hanem az iskoláknak, a sportkluboknak is számolniuk kell a marketing munkával. A legfõbb döntéshozó mindig a vezetõ, de munkakörének részfeladatait megbízásos alapon másokra ruházhatja, s igénybe veheti szaktanácsadók szolgálatait is.

A Pénzügy–számvitel cím alá csoportosított írások a magánember számára is igen tanulságosak. Egyrészt betekintést kap az országos pénzügyek intézésébe, másrészt jobban átlátja a bankok tevékenységét, s nem utolsó sorban ötleteket kap saját megtakarításai kezelésére. A legajánlottabbnak a kamatos kamat tûnik, de az ingatlan-befektetés és a tõzsde is kínálhat nyereséget. A hétköznapi bevásárlás szintén tudatos közgazdasági tevékenység kell hogy legyen. Az olyan kifejezések, mint a cash-flow (készpénzáramlás), fundraising (forrásteremtés), faktoring (finanszírozás-átvállalás) csak a szakemberek számára szükséges fogalmakat jelölnek, nincs is még közhasználatú magyar megfelelõjük.

Külön fejezetet érdemeltek ki az interjúk. Nyolcat válogatott össze a szerkesztõ. Valamennyi az elmúlt évtized egy-egy közismert személyiségével készült, s látlelet az akkori gazdasági-közéleti viszonyokra. Dumitrescu Erzsébet a Kereskedelmi és Iparkamarával ismertet meg, Boros János a polgármesteri hivatal, Kerekes Sándor a megyei tanács munkájába nyújt bepillantást. Kerekes László a vállalkozások, Roska Tamás a számítástechnika, Balló Áron a lapszerkesztés, Kallós Zoltán az alapítványvezetés titkairól beszél, s még két filmszínész is megszólal a filmgyártás anyagi vonzataival kapcsolatban.

A Gazdasági kilátó – civil szféra címû fejezet igen változatos kérdéseket vet fel, talán csak az közös bennük, hogy mindegyik a gazdasággal is kapcsolatos. Értesülünk róla, hogy 2010-ben újjáalakult a Romániai Magyar Közgazdász Társaság ifjúsági frakciója, a RIF, s ennek mi a célkitûzése, kik a vezetõi. Aztán szó esik a globalizációról, a Coca-cola cég és márka világsikerérõl, Törökország európai uniós esélyeirõl, a romániai rendszerváltás vonzatairól, az iskolai osztályozásról, a turizmusról és vidékfejlesztésrõl, valamint az állandóan fel-felbukkanó Verespatak-jelenségrõl.

A Gazdaság és kultúra fejezet már címével is azt sugallja, hogy napjainkra a kultúra csak a gazdaságra épülhet, ez biztosíthatja mûködésének hátterét. Megtudjuk, hogyan kommunikálnak a különbözõ nemzetekhez, kultúrákhoz tartozó üzletemberek egymással, milyen mellékszolgáltatásokat kap a kultúrintézményekben az odalátogató. Különösen érdekes Pleºa Róbert 2009-ben Kolozsvár nagy mûvészeti intézményeinek, a román színháznak, operának, a filharmóniának, a bábszínháznak valamint a magyar színháznak és operának az erõsségeirõl, gyengeségeirõl és jövõbeli lehetõségeirõl készített felmérése. Érezhetõ, hogy a szerzõ nem csak kívülálló közgazdászként, de az operában fellépõ mûvész szemével is közelíti meg ezen intézményeket. Szó esik még a kulturális turizmusban és a szépirodalomban felbukkanó gazdasági lehetõségekrõl.

A Magazin címû fejezet õriz meg legtöbbet az egykori diáklap színes világából. Némileg a gazdasághoz is kapcsolódó humoros törvények, furcsaságok, viccek, idézetek, mottók olvashatók itt, sõt még egy versike is a kockázatról. Ezek voltak egykor azok az írások, amelyek mindenkinek kedvet adtak a KözMag lapozgatásához.

A KözMag kétségtelenül felnõtt. A mostani antológia nagy részét is egyetemi hallgatók, sõt doktorandusok és oktatók írják. Nem egy szerzõ már bibliográfiát ad, s érezhetõen tudományos megközelítéssel tárgyalja témáját. Az elmúlt évtizedben nagykorúvá lett egy olyan közgazdász nemzedék, amely nemcsak ismeri a magyar szaknyelvet, de mûveli is tudományágát. S ami talán még nehezebb: igyekszik magyar nyelven a közgazdasági ismereteket népszerû, közérthetõ formában továbbadni. Ezért van szükség a KözMagra.

Ez a folyóirat már nemzedékeket fog át, hisz munkatársa volt a romániai közgazdászok elsõ szervezõi közül Kerekes Jenõ, Somai József és ír bele Colþea Tibor, Fodor Alpár és Szabó Árpád, hasznos felvilágosításokkal szolgál Bitai László, s szinte valamennyi közgazdasági kar, tagozat mai magyar diákjai helyet kapnak oldalain. Megállapítható a most megjelent kötet alapján is, hogy a magyar közgazdászképzés egyenesbe jutott, lesz szakember-utánpótlás.

 

 

 

 

*KözMag antológia (2001–2011). Fõszerkesztõ: drd. Pleºa Róbert. Szerkesztõbizottság: Bekõ Levente István, Bogdán Mircea, Kerekes Boróka, Pálfi András, dr. Szabó Árpád, Tasnádi Zsolt. Számítógépes tördelés: Balázs Bence. Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár, 2012.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
KÖNYVTÁR rovat összes cikke

© Művelődés 2008