magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Széman Emese Rózsa: Huszadszor is elsők. Két évtizede alakult a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány


Széman Péter, a Báthory István Alapítvány elnöke köszöntő beszédének címét kölcsönöztem beszámolóm címéül, ugyanis a BIA a mögötte álló 20 év során nemegyszer volt első a megyében, régióban egy-egy megvalósításával – s most is az, hiszen eddig egy rendezvénysorozat sem érte még el a huszadik alkalmat. „1992-ben, amikor az Alapítvány bejegyzésre került, Szilágy megyében (de egész Romániában) nagyon kevés civil szervezet működött. Még erősen szorítottak a szocialista diktatúra kliséi, a bátorság is kevés volt, mert a hivatalosságok (rossz beidegződés) ferde szemmel nézték, amit nem ők kezdeményeztek (néha még ma is…). A Báthory István Alapítvány egyike volt az első alapítványoknak Szilágy megyében (ha nem az első), de ma már biztosan tudható, hogy az egyetlen az akkor elindult civil szervezetek közül, amely ma is működik” – mondta Széman Péter, kiemelve, hogy tábla- és szoborállításban, miniszteri találkozóban, játszóház-szervezésben is első volt az Alapítvány, s ezt a „szokását” idén is folytatta.
Az évfordulós, XX. Báthory Napok már indulásakor eltért az eddigiektől. Első programjára, a Magyar Egészségügyi Társasággal közösen szervezett XIX. orvostovábbképzőre egy héttel korábban, szeptember 21-én Nagyváradon került sor a római katolikus püspöki palotában. Földes Béla házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, majd a Báthory István Alapítvány részéről Széman Péter elnök, a MET részéről Gyurkovits Kálmán alelnök mondta el gondolatait. A tulajdonképpeni előadások előtt Cseke Attila volt egészségügyi miniszter a lombikbébi-program elindításának nehézségeiről, buktatóiról, majd az azóta elért eredményekről beszélt. Mind a négy történelmi egyház képviseltette magát és álláspontját a konferencián: bár az új élet születésének segítését alapjában támogatnák az egyházak, szerintük sok etikai problémát vet fel a mesterséges megtermékenyítés kérdése, emiatt voltak kisebb vagy jelentékenyebb különbségek Holló László (római katolikus), Csűry István (református), Orosz Gábor Viktor (evangélikus) és Rezi Elek (unitárius) előadásaiban. A tudományos ülésszak után a Bazilikában celebrált latin misén lelkiekben is feltöltődhettek a részvevők, majd a Bazilika kincstárának megtekintése után az esti díszvacsorán fehér asztal mellett folytathatták az eszmecserét.
Másnap délelőtt az egészségügyben dolgozók szemszögéből ismerkedhettek az érdeklődők a témával. Somkúti István amerikai egyesült államokbeli orvos bemutatta az Amerikai Magyar Orvosszövetséget, majd a mesterséges megtermékenyítés ottani rendszeréről beszélt. Scheck Zsuzsa ismertette egy Bihar megyei felmérés eredményét, melyben a családok, párok gyerekvállalási szokásait vizsgálták. Deme Judit, Cseke Attila előző napi gondolatait folytatva a romániai programról beszélt, végül Zeke József jóvoltából megismerkedhettek a résztvevők a magyarországi helyzettel is. A konferenciát a feltárás alatt álló nagyváradi vár meglátogatása zárta.
Szeptember utolsó hétvégéje immár hagyományosan a Báthory Napoké Szilágysomlyón. A XX. rendezvénynek több különlegessége is volt. Elsőként, hogy az ünnepélyes megnyitóra 28-án délután a polgármesteri hivatal tanácstermében került sor, melyre eddig nem volt példa; egyúttal két kiállítás-megnyitó is volt, Szabó László és Ádám Tamara festmény-, valamint Várhelyi György érem- és kisplasztika-tárlata. Ezt követte a VIII. néptánctalálkozó, melyen (a szarvasi Tessedik és a szilágycsehi Berekenye néptánc-csoportok mellett) meglepetésként a BIA Szederinda citeracsapata is fellépett – nem csak muzsikával, hanem tánccal is.
Másnap délelőtt történészkonferenciát szervezett az Alapítvány A Báthory-család szerepe a régióban címmel; helyszíne a már megszokott I. Ossian Iskolacsoport díszterme volt. Az előadók között jelen volt Sipos Gábor (az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Kolozsvár), aki annak idején 1993-ban is ellátogatott egy előadás erejéig Szilágysomlyóra; most a szilágysomlyói reformátusok templomépítési viszontagságairól beszélt. Báthori Gábor nyírbátori hadtörténész Báthory István lengyel király háborúi címmel tartott előadást, valamint a konferencián részt venni nem tudó Szabó Géza (Nyíregyháza) Közép-Európa hatalmi viszonyai a XVI. század végén c. előadásának témáját is összefoglalta néhány szóban. Szabó Bálint (Transylvania Trust, Kolozsvár) a vár helyreállításának terveit mutatta be, kifejezve közös reményünket, hogy ezek mihamarabb megvalósulhatnak. A már sokadjára visszatérő csilizradványi Kiss László a szilágysági születésű Biró Lajosra emlékezett, Széman Emese Rózsa pedig a Báthory István halálának 300. évfordulóján szervezett ünnepségről számolt be, a Szilágy-Somlyó hetilap néhány korabeli, 1886. november-decemberi száma alapján.
A konferenciával párhuzamosan több verseny is zajlott. A Báthory István Magyar Tannyelvű Általános Iskola adott otthont a Báthory Kupa elnevezésű sakkversenynek, valamint a Somlyói Báthory István nevet viselő történelmi vetélkedőnek. Ugyancsak párhuzamosan zajlott a Báthory István borverseny zsűrizése a I. Ossian Iskolacsoportban. A versenyzők díjazására délután került sor.
          

A délutáni programok az EMKE Magyar Házban kezdődtek, Makrai Zsuzsa zománcművész kiállításának megnyitójával. Talán nincs még egy olyan magyar nemesi, főnemesi család, amelynek ennyiféle címere lenne – mondta a művésznő Báthory-címerek című tűzzománc-kiállításán, melyen a somlyói és ecsedi ág családjainak ismert (vagy kevésbé ismert) jelvényeit csodálhattuk meg. A megnyitót a XX. Napok talán legünnepélyesebbnek szánt délutáni díjátadó gálája követte a Városi Kultúrházban – mely a közönség kis száma miatt inkább családiasra, mint nagyszabásúra, de mindenképpen felemelőre sikerült. A Szederinda citeracsapat Kodály Zoltán Biciniák c. művéből adott elő, majd Széman Péter köszöntő szavai után levetítették Vida János videó-összeállítását, mellyel az elmúlt 20 év néhány emlékezetes pillanatát elevenítette fel. A Báthory István Könyvtár leghűségesebb olvasója díját Szígyártó Szilvia kapta, majd a sakkverseny nyerteseinek díjazása előtt oklevelet kapott Iván László főszervező, akinek ez volt a 100. versenye. A sakkozók, valamint a történelmi verseny díjazottjai között voltak hazai, somlyói és testvérvárosi versenyzők is. A somlyói Báthory István tematikájú történelmi vetélkedő nyertesei délután egy rövidebb kiránduláson vehettek részt – nem lévén olyan szerencsések, mint jó néhány évvel ezelőtti társaik, akik egy hetet tölthettek Nyírbátorban, megismerkedve az ottani iskolások életével.
     
Főként a kezdeti időszakban, de azóta is folyamatosan, nagyon sokat jelentenek a Báthory Alapítványnak a támogatók, mindenekelőtt a testvérvárosok (Nyírbátor, Szarvas, Albertirsa), amelyek kezdetektől segítettek, jelen voltak a programokon, és többször meghívták a BIA és a város képviselőit rendezvényeikre. Ez alkalommal külön is köszönetet mondott nekik az Alapítvány, valamint azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek, akik az évek során anyagi segítséget nyújtottak. Ezután a Szilágysági Magyarok díjazottjai laudációjának felolvasása következett – idén évfordulós, vagyis kicsit visszatekintő évként, csak post mortem díjakat adtak ki, Biró Lajosnak, Bölöni Györgynek és Félegyházi Lászlónak. A nemrég elhunyt Hajdu Attilának Szilágysági magyarok című, az elmúlt tíz év díjazottait bemutató kötetét Joikits Attila méltatta.
A délután zárásaként a Báthory Alapítvány díszoklevéllel köszönte meg azoknak, akik a 20 év során munkával, ráfordított idővel és energiával segédkeztek működésében és rendezvényeinek megszervezésében. A napot Radványi Balázsnak, a Kaláka Együttes tagjának és két fiatal társának (Borzsák Kamilla, Balog Péter) koncertje zárta, amely már jelentős számú közönséget vonzott.
Vasárnap reggel, amint már hagyománnyá vált, a polgármester köszöntötte és látta vendégül a testvérvárosok küldötteit, hangsúlyozva, hogy polgármestersége kilenc éve alatt mindig igyekezett támogatást adni a Napok megszervezéséhez, hiszen, mint mondta, Szilágysomlyón nincsenek külön ünnepeik a románoknak és a magyaroknak, mindegyik a szilágysomlyóiak ünnepe. A fogadást ökumenikus istentisztelet követte a római katolikus templomban. Kuglis Gábor plébános prédikációja után Mike Zoltán református lelkész mondott rövid beszédet, visszatekintve az elmúlt húsz évre, valamint Nyírbátorból Tárnok Ferenc református és Kiss Zsolt görög katolikus lelkészek is szóltak az egybegyűltekhez. Báthory István mellszobrának megkoszorúzása után, melyen jelen volt Magyarország frissen kinevezett kolozsvári főkonzulja, Magdó János is (első látogatása volt ez ilyen minősé-gében Szilágy megyében), a Nyírbátori Koncert Fúvószenekar és a Bátor Mazsorettcsoport előadásával zárult Szilágysomlyón a XX. Báthory Napok.
A több hetesre nyúló XX. Báthory Napok programsorozata csupán egy hónappal később ért véget, utolsó rendezvényére, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével közösen szervezett konferenciára és továbbképzésre Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceumban került sor. A Test, lélek, szellem egysége címet viselő, október 20-án zajló konferencia meghívottja volt (a nemrégiben elhunyt) Kopp Mária orvos, pszichológus, ezért Szőcs Judit, a Gál Kelemen Területi Oktatási Központ vezetője megnyitóbeszédében felolvasta Kopp Mária lányának nekrológját, melyből megismerhették a jelenlévők az ember Kopp Máriát, aki munkája mellett családjára is tudott kellő időt fordítani. Az emlékező szavak után Széman Péter, a Báthory István Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy bár az Alapítvány és a Báthory Napok elmúlt 20 éve alatt nem minden évben sikerült megszervezni egy pedagógusoknak szóló konferenciát, ez a mostani már a tizenharmadik. Ezek közül néhány a Magyar Egészségügyi Társasággal közösen szervezett orvostovábbképzővel együtt került megrendezésre, híven ahhoz a hitvalláshoz, amit a MET vall: a nemzetegészség megteremtése – s ezt orvosok és pedagógusok csak együtt érhetik el, amint azt Gyurkovits Kálmán, a MET alelnöke is mondotta megnyitó beszédében. Magyarország kolozsvári főkonzulátusa nevében Donkó Szilvia üdvözölte a jelenlévőket. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke köszöntőjét Siposné Virág Erzsébet, a szervezet alelnöke tolmácsolta, majd átadott a megyék képviselőinek egy-egy módszertani csomagot, mely magyarországi adományként érkezett a Külhoni Óvodák Éve program keretében.
        
Az előadások sorát Kováts-Németh Mária győri egyetemi tanár nyitotta meg A test–lélek–szellem egysége c. értekezésével. Elmondta, hogy az egészségnek a testi, lelki és szellemi épség együttesét kell jelentenie, és ennek eléréséhez önuralom és önfegyelem szükséges. Tőkéczki László egyetemi docens (ELTE-BTK, Budapest) Az oktatás és művelődés jellemzői századok óta Magyarországon címmel tartott rendkívül tartalmas és sokrétű előadást, kitérve a magyar diákok századokra visszanyúló peregrinációjára, valamint arra is, hogy a megfelelő oktatáspolitika milyen sokban segíti a nemzet egészének egészségét is. Harmadik előadóként Korzenszky Richárd, a tihanyi apátság perjele beszélt az egészség (egész-ség) és pedagógia kapcsolatáról. Mint mondta, az egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti, több annál, és megteremtésében a pedagógiának is rendkívül nagy szerepe van. A pedagógia feladata a közösségbe való betagolás és szükség esetén a leválasztás, az ép csoport megőrzésének érdekében, de mindenekelőtt a legfontosabbat, az embert kell szem előtt tartania.
A program délután a Ráduly-Zörgő Éva és Keresztesi Polixéna által vezetett stressz-kezelésről szóló továbbképzővel és tréninggel folytatódott. A mintegy harminc pedagógus interaktív feladatok segítségével megtudhatta, hogy a stressznek pozitív hatása is van, amely a mindennapos cselekvésre késztet bennünket, és hogy amint a stresszt kiváltó okok, úgy a megoldások is egyénre szabottak. A rendezvény zárásakor mosolygó, szellemileg és lelkileg feltöltődött oktatók távoztak, akik bizonyára jobb kedvvel és felkészültebben folytatják a stressztől egyáltalán nem mentes munkájukat.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008