magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Bátori Gábor: A testvérváros tisztelete


Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit jelen kiállítás megnyitóján.

A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány 20 éves jubileumát tiszteli meg Nyírbátor testvérvárosának szülötte, Makrai Zsuzsa zománcmûvész.

Makrai Zsuzsa zománcmûvész a hazai kortárs zománcmûvészet egyik különleges, autentikus egyénisége. Munkáinak szakralitása a magyar történelem és egyházmûvészet tradícióiból táplálkozik. Olyan alkotó, aki minden egyes mûvével történelmi korokat és tényeket idéz meg. Jelen címersorozata, amely akár egy életmû végkifejlete is lehetne, nagyon pontos és hosszadalmas kutatómunkával jött létre. A gyûjtõmunka során számos történelmi helyen végezte elõtanulmányait. Több történésszel és mûtörténésszel vette fel a kapcsolatot országunk határain kívül is.

Ez az autonóm gyûjteménnyé duzzadt zománc- kollekció egy hiteles kordokumentum áttranszformálása. A maga mûfajában történelmi hûséggel és alázattal. Mûvei egyrészt a heraldika, másrészt a szakmai-mesterségbeli megközelítés felõl egyedülállóak. A zománc anyagába átültetett grafikai és festészeti megjelenítés ötvözetének mesteri megmutatkozása. Makrai Zsuzsa mindent tud a korról, és mûvein keresztül lerója tiszteletét emberi és mûvészi identitástudatával. Ugyanakkor mindent tud saját szakmájáról. Elképesztõen tudatos és mindenféleképp egyéni utat járó zománcmûvész. Már maga a zománc mûfaja is szereti õt. Számtalan rangos kiállításon szerepeltek már munkái, országos és nemzetközi megmérettetésben. Az alkotó iskolateremtõ mester. Tiszteli a tradíciókat. Választott mûvészi mestersége komoly hagyománnyal van jelen a magyar míves kultúrában. Nyírbátorban a több évtizedig mûködtetett Alkotóház vezetõjeként mûvészi-pedagógiai munkássága nyomán generációk kerültek ki hasznos és jótékony aurájából. Közülük többen mûvészeti életünk aktív mûvelõi. Szakmai és mesterségbeli felkészültségének tanúja ez az országos szempontból is jelentõs címeranyag. Fontos látni, hogy valóban újrateremtésrõl van szó. Ha a zománcok mellé odatettük volna a templombelsõ részleteinek fotóit is, maguk a látogatók csodálkoztak volna el azon, mi minden látnivalót rejtenek a kõbõl, fából faragott részletek. Ám a megmaradt ábrázolások sokszor torzóban maradtak, csonkultak s fõleg: anyaguk jellegénél fogva nem voltak színesek. Az alkotónak ezért gyakran kellett rekonstruálni a múltat, s fantáziájával újrateremtenie azt. Úgy azonban, hogy bizonyos szabályokat ne lépjen át, például, hogy elsõsorban síkban tervezzen, s csak kisebb részben térben, s lehetõleg nagy, egyértelmû felületeket alkosson. A város gyermekeként, mûvész-szolgálattevõjeként hogyan is adózhatna másként, minthogy hírét viszi a gyönyörû történelmi helynek és kornak, amelynek letéteményese, várományosa a jelenkori Nyírbátor. Lerója tiszteletét olyan történelmi nagyságok elõtt, akikre megbecsüléssel tekinthetünk vissza. A Báthoryak iránti tisztelet által átmenti a múlt reneszánsz emlékeit a jelen és a jövõ nemzedékei számára.

Biztos vagyok abban, hogy a címeranyag erdélyi útja során az õt megilletõ érdeklõdésre és értõ befogadókra talál.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
GALÉRIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008