magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Takács Gábor: Egy kiállítás margójára


Már hagyománnyá vált, hogy a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság évi közgyûlését egy képzõmûvészeti kiállítás megnyitójával kapcsolja össze. Tavaly Cs. Erdõs Tibor grafikus- és festõmûvész grafikáit tekinthették meg az érdeklõdõk a Mátyás király szoborcsoport felújításának különbözõ mozzanatairól. Az idei közgyûlés alkalmával Désy Károly szobrász- és festõmûvész akvarelljei nyújtanak örömet a szemlélõnek az Unitárius Egyházközség tanácstermében.  Mintegy 29 akvarell sorakozik a falakon a tájkép, csendélet, városkép valamint a portré mûfajában.

Désy Károly valójában szobrászmûvész, az egykori Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskola szobrászati szakán végzett 1973-ban. Eredetileg festõnek készült, a marosvásárhelyi Képzõmûvészeti Szakközépiskolában olyan tanárok irányításával mint Bordi András, Péterffy László, Izsák Márton és Barabás István. Már itt kitûnik kiváló rajztudásával és színérzékével. 1953-tól fest az olaj, tempera, gouache és akvarell mûfajában. Alig érettségi elõtt dönti el, hogy mégis a szobrászatot választja. Bevallása szerint döntésében nagymértékben befolyásolta Michelangelo egyik rövid szonettje, ami valahogy ekképpen szól: „Itt minden semmi, a mûvészet örök, a többi por, s a képet túléli a szobor”. A fõiskolán tanárai: Vetró Artúr, Kós András, Mircea Spãtaru. A fõiskola elvégzése után eleinte tanár, majd különbözõ mûhelyekben fejt ki tevékenységet az ötvösség és az iparmûvészet területén. 1986-ban áttelepedik Magyarországra, Budapestre, de az utóbbi években többet él és alkot itthon, Kolozsváron.

A szobrászattal párhuzamosan kitartóan fest. Olaj, tempera, gouache képek kerülnek ki mûtermébõl. Amikor azt mondom mûterem, a természet nagy mûtermére gondolok, hiszen ezek a képek többnyire itt készülnek, az utóbbi években a Hideg-Szamos, a Hója, a Hajtásvölgy és környékének nagy mûtermében. A természet maga, ami elsõdlegesen minden idõkben foglalkoztatja. Elsõsorban az akvarellt mûveli, ami leginkább megfelel érzékeny lelkivilágának. Az akvarell nem könnyû mûfaj, a világos színek és a lágyan egymásba simuló tónusok mûvészete. Igényes mûfaj, itt nincsenek lehetõségek a javításokra, az átfestésre. A színek és a tónusok csak nedvesen kötõdnek egymáshoz. Désy Károly valójában két különbözõ technikát alkalmaz: a vizes és a száraz technikát. Ceruzával készít egy alaprajzot, a többit már ecsettel rajzolja. A vizes technikával éri el a finom, leheletszerû színfoltokat. Az erõs formákat, a rajzosabb képsíkokat mindig száraz technikával készíti. Az akvarellre jellemzõ, hogy gyors munkatempót igényel, hogy a képfelület ne száradjon idõ elõtt. A papírt mindvégig nedvesen kell tartani és munka közben a színfoltok felrakásánál a szükséghez mérten adagolja a vizet. Ilyenformán eléri azt, hogy a kép faktúráját határozott és lágyan egymásba omló színfoltok jellemzik.

Eljátszhatnánk a címekkel: Pásztor, Naplemente, Almaszüret, Tavasz, Hortobágy, Duna-part, Vihar, Kolozsvári panoráma – és még sorolhatnám. De álljunk meg példának okáért az Almaszüret címû akvarellnél. Kisméretû akvarell két szénakazallal, tövében a ládában begyûjtött almával, melynek halmaza csak felsejlik. A színek visszafogottak, egy sajátos szüreti hangulat árad a képsíkról. Jelen van az ember figurája is, aki örül a termésnek, a begyûjtött szénának és a ládában tárolt almának a két szénakazal tövében. Kiegyensúlyozott, hangulatos kép, rendkívül szép kis miniatûr. Vagy nézzük a Kolozsvári panorámát. Nagyobb formátumú táblakép, a Szent Mihály-templom tornya, meg a környezõ templomok tornyai valós kolozsvári hangulatot adnak a képnek. Portréi rajzosabbak, a száraz technikájú akvarell érzõdik rajtuk.

Nem kívánok sokat beszélni a képekrõl, hiszen azok beszélnek önmagukért. A kiállítás hangulata egészében véve lírai, híven tükrözi a képek alkotójának lelkivilágát. Bízom benne, hogy a szemlélõ ezt a lírai hangulatot viszi magával, érzi és értékeli azt a valós természetszeretetet, ami az alkotót jellemzi, és maradandó élménnyel távozik a kiállításról.

vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008