magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Benkő Levente: Az EMKE évi közgyűlése Mentőövet kell nyújtani a szórványmagyarságnak


Pusztakamaráson létesüljön Sütõ András Mûvelõdési Központ – egyebek mellett ez az elképzelés is elhangzott az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület (EMKE) áprilisi közgyûlésén. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében lezajlott eseményen Kötõ József országos elnökségi tag terjesztette elõ az intézményalapítást szorgalmazó felhívást. Az indoklás szerint „egy népközösség életrevalósága (…) nem tagjainak számától vagy a birtokában levõ gazdasági javak mennyiségétõl, hanem nemzeti öntudatának egységétõl, tisztaságától és feszítõ erejétõl függ. Napjainkban erdélyi magyar közösségünk talpon maradásának egyik központi kérdése a szórvány életképességének biztosítása”, éppen ezért az EMKE elnöksége szorgalmazza, hogy az erdélyi magyarság önerõbõl hozza létre az író szülõfalujában a róla elnevezett központot. Tulajdonképpen a Sütõ-szülõház megvásárlásáról, illetve az elszállásoláshoz, étkeztetéshez, vagy akár sátoros táboroztatáshoz szükséges kiegészítések létrehozásáról van szó ahhoz, hogy alkalomadtán gyermek-, ifjúsági, illetve felnõtt csoportok részvételével irodalmi eseményeket, tudományos ülésszakokat, miegyebeket lehessen szervezni – ecsetelte Kötõ József. Mint közölte, Sütõ András szülõházának és a hozzá tartozó földingatlan vételára 7000 euró, nem olyan nagy összeg, amelyet közadakozásból ne lehetne elõteremteni.

A Pusztakamarással kapcsolatos elképzelés felettébb szükséges és hasznos voltát dúcolta alá az az abrudbányai példa, amelyet Gábor Ferenc helyi református lelkész ecsetelt. A 2007-ben – Kopenecz Loránd gyógyszerész elnökletével – alapított abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület alelnöki tisztét betöltõ lelkész elmondta, hogy a hunyadi tájakra látogatók tulajdonképpen ún. katasztrófaturizmus részesei, miután a térségben sajnálatos a magyar épített örökség – templomok, lelkészi parókiák, házak stb. – pusztulása. Példaként említette, hogy a verespataki unitárius templomról az unitárius egyháznak 1986-ban kénytelen volt lemondani a városi tanács javára, amelynek viszont nem áll érdekében az azóta só- és bútorraktárként is használt barokk hajlék megmentése. Azóta a templom tetõzete beszakadt. Ugyancsak Verespatakon az udvarháznak is beillõ református parókia épülete menthetetlenné vált, miután még 2005-ben beomlott a tetõzete. A patinás ingatlan eredetileg nem parókiának épült, azt a református egyház vásárolta meg lelkészi lakásnak. Verespatakon azonban 1910 óta nincs állandó református lelkész – részletezte Gábor Ferenc, hozzátéve, hogy a sanyarú anyagi körülmények között, csak a református egyház tulajdonát képezõ abrudbányai Apafi-házban tudtak eddig egy-két szobát rendbe tenni, különben „nem sikerült nagy lépéseket tenni az épített örökség megmentésében”. Ami viszont az épített örökség terén nem sikerült, bejött szellemi, közösségszervezési téren. Tudniillik 2008-ban a helyi református egyházközség, a Magyar Kulturális Egyesület, valamint a Fehér megyei RMDSZ összefogásával Abrudbányán Szent István-napi ünnepséget szerveztek, a hagyományos farsangi mulatságok és adventi ünnepségek mellett 2010 óta évente megszervezik az abrudbányai Magyar Közösség Napját. Ezeken a napokon a magyar mellett román és szász daloknak és táncoknak is tapsolhat a közönség. Újabban fakultatív magyar nyelvoktatást is sikerült indítaniuk a városban, Abrudbányán ugyanis nincs magyar nyelvû osztály, a városban élõ 60-70 fõnyi magyarság teljes egészében vegyes házasságban él – mondotta Gábor Ferenc.

A szórványmagyarság ön- és közmûvelõdési munkájának támogatását szorgalmazta az EMKE elnöke, Dáné Tibor Kálmán is. Szavai szerint munkájuk igen nehéz, az anyagi források szûkösek, emiatt az elmúlt esztendõben az egyesület nehéz idõszakot élt át, a mûködéshez szükséges források legnagyobb részét az RMDSZ fõtitkársága jóvoltából sikerült elõteremteniük.

A közgyûlésnek ünnepi pillanatai is voltak. A hagyományokhoz híven, idén is kiosztották az erdélyi Oscar-díjnak is nevezett EMKE-díjakat. Tizenhárom díjat osztottak ki olyan személyiségeknek, akiket az elõterjesztõk érdemesnek találtak az erdélyi magyar kulturális életben játszott szerepük elismerésére. Összeállításunkban a díjazottakról elhangzott méltatások is olvashatók.

 

A pusztakamarási Sütõ András Mûvelõdési Központ létrehozása érdekében az EMKE Országos Elnöksége felkéri az erdélyi magyar közösség minden egyes tagját, hogy adományával erejéhez mérten járuljon hozzá az író szülõházának megvásárlásához szükséges pénzalap összegyûjtéséhez. Az EMKE adományokat fogad el minden helyi fiókszervezeténél, valamint az e célra létrehozott alábbi bankszámlán:

Societatea Maghiara de Cultura din Transilvania

RO39 BTRL RONC RT02 1099 5101; RO02 BTRL HUFC RT02 1099 5101; RO86 BTRL EURC RT02 1099 5101

Az EMKE elnöksége kéri, hogy a támogatási összeget a következõ megjegyzéssel utalják:

Donaţie pentru Casa Memorială Sütő András.

Az adományokról rendeltetésszerû, elszámoltatható felhasználásáról külön bizottság gondoskodik.

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008