magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Dukrét Géza: Húszéves a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság


Húsz év komoly idõszaknak számít egy civil szervezet életében. Elértük az érettség szintjét, ami mérlegkészítésre kötelez. Így dióhéjban ismertetném egyesületünk legfontosabb tevékenységeit.

Egyesületünk 1993-ban alakult, 12 alapító taggal. 2006-ig a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség égisze alatt mûködött bizottságként, egyesületi státusban. A folytonosságot megõrizve, önálló jogi személyként 2007. március 13-án jegyezték be a bíróságon.

A társaság létszáma állandóan változott. A húsz év alatt 208-an voltak tagok, akik közül azóta 26-an elhunytak. Jelenleg 114 munkatárssal rendelkezünk: történészek, néprajzosok, tanárok, orvosok, lelkipásztorok, mûemlékes szakemberek, honismereti nevelõk alkotják a csapatot. Arad megyébõl tizenhárom, Biharból 60, Kolozs megyébõl három, Máramarosból két, Szatmárról kilenc, Szilágyból öt, Temes megyébõl tizenegy, Gyimesközéplokról és Segesvárról egy-egy, Magyarországról pedig kilenc szakember az egyesület tagja.

Legfontosabb tevékenységünk a helytörténeti kutatómunka, ami szoros kapcsolatban áll a mûemlékvédelemmel. Feladatunk a kistérségek és az egyes települések történetének kutatása és közzététele, mûemlékeinek felmérése, ismertetése és védelme. A kutatómunka és a felmérõ programok eredményeinek ismertetése évente két rendezvényen válik lehetõvé: márciusban a Partiumi Honismereti Találkozón, és szeptemberben a háromnapos Partiumi Honismereti Konferencián. Minden évben elõre meghatározzuk a kutatás témáját, de ez csak a fõtéma, ezek mellett az elõzõ kutatási programok témái is mindig megjelennek, hiszen több munkatársunk egy-egy meghatározott kutatási területen, illetve csak egy tájegységben dolgozik.

A Partiumi Honismereti Konferencia immár hagyományos és elismert mind belföldön, mind külföldön. Átlagosan 80 ember vesz részt, a Partiumból, a Bánságból, Kolozsvárról, Magyarországról, és vándorülésszakként szervezzük azért, hogy a különbözõ vidékeket bekapcsoljuk a közös kutatómunkába. A konferencia helytörténeti kutatómunkánk és mûemlékvédõ tevékenységünk legmagasabb fóruma. Ekkor tartjuk az évi közgyûlést is, ekkor osztjuk ki a Fényes Elek-díjakat azoknak, akik kimagasló munkát fejtettek ki a helytörténeti kutatómunkában és az egyesületi élet szervezésében. Eddig tizen-nyolc ilyen ülésszakot szerveztünk, az idei a 19.  A fõ témák közé tartoztak a Partium és a Bánság egyházi mûemlékei, nagy személyiségeink emlékezete, a kollektív értékek folytonossága, hagyományaink. Az e rendezvényeken bemutatott tanulmányokat, dolgozatokat igyekszünk közzétenni. A rövidebb anyagokat idõszakos honismereti lapunk, a Partium ismerteti, a nagyobb terjedelmû anyagokat a Partiumi füzetek könyvsorozatában tesszük közzé.

Honismereti lapunkat 1994. április 14-én indítottuk Partium néven. Az elsõ három évben évente 2–3 száma jelent meg, 1997 óta egy-egy száma lát napvilágot 400 példányban. Fõbb rovatai: történelem, helytörténet, mûemlékeink–mûemlékvédelem, mûvelõdéstörténet, néprajz-népismeret, képzõmûvészet, személyiségeink, tájleírás, hírek, események.

Könyvkiadásunk 1997-ben indult Partiumi füzetek néven, a Partium és a Bánság helytörténetének, mûemlékeinek, népszokásainak ismertetésére. A sorozat célja a helytörténeti kutatásban fellelhetõ hatalmas fehér foltok eltüntetése, mûemlékeink megismerése és védelme. Követelménnyé vált a levéltári források felhasználása, valamint az oral history módszerének alkalmazása. 1997-tõl napjainkig 74 kötetünk jelent meg. 1998 és 2002 között 18 címet adtunk ki meglehetõsen nehéz körülmények között, az eladásból származó pénzbõl nyomtattuk ki a következõ példányokat. Ez volt a hõskor. 2003 óta a Bihar Megyei Tanács támogatja könyvkiadásunkat, az RMDSZ Bihar megyei szervezete javaslatára, pályázat útján. Sorozatunkban eddig 16 falumonográfia, 19 történelmi és néprajzi jellegû kötet, 18 mûemlékekkel foglalkozó, 11 nagy személyiségeinkrõl, 4 a temetõinkrõl szól, 5 iskolatörténettel foglalkozó kiadványunk jelent meg. Ezeken kívül kiadtunk még tizenöt kötetet, ebbõl ötöt a Jubileumi Rákóczi Évek sorozatában. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a könyvkiadás egyesületünk sikersorozata. Köteteink általában 350–500 példányszámban jelennek meg, a rendelkezésünkre álló anyagi alapok függvényében. Szokássá vált, hogy az egyesület tagjai minden kötetbõl kapnak egy-egy tiszteletpéldányt, ugyanakkor minden jelentõs könyvtárba is eljuttattunk példányokat. Az utóbbi években e kötetek felhasználásával szervezték meg a középiskolák helytörténeti vetélkedõit.

Az ifjúság bevonására 1992 és 2005 között tizenhárom honismereti tábort szerveztünk. Ezek keretében délelõttönként állagmegõrzõ munkálatokat végeztünk, délutánonként honismereti elõadásokat tartottunk a környék földrajzáról, történelmérõl, népi hagyományairól, irodalmáról.

Jelentõs eredményként könyveljük el, hogy egyesületünk eddig huszonhárom emléktáblát készíttetett és avatott fel. Mivel ezek igen jelentõsek nemzeti önazonosságunk megerõsítésében, fontosnak tartom felsorolásukat:

– 1992-ben a várasfenesi Béla-vár falán.

– 1993-ban Réven, a Zichy-barlang feltárásának 90. évfordulója alkalmából. Szentjobbon, a Szent Jobb tiszteletére, közösen Tempfli József megyés püspökkel. Emléktábla került a Sólyomkõ várromja falára is.

– 1994-ben Réven, Márton Gabriella, Ady elsõ váradi szerelme emlékére, valamint Kulcsár Andor lelkipásztor tiszteletére. Nagyváradon Biró József mûvészettörténész és festõmûvész, Érsemjénben Fráter Lóránd, a nótáskapitány tiszteletére.

– 1995-ben a vártemplomban elhelyezett Szent László-emléktáblát.

– 1997-ben Nagyváradon K. Nagy Sándor író, jogász, a helytörténeti kutatás úttörõje tiszteletére készült emléktábla. A tábla felszerelésére késõbb került sor. Aradon emléktáblát avattunk Lóczy Lajos földrajztudós tiszteletére.

– 2001-ben Csokalyon Fényes Elek földrajztudós emlékére, halálának 125. évfordulóján.

– 2002-ben Gálospetriben emléktáblát és emlékszobát avattunk Sass Kálmán mártír lelkész tiszteletére.

2003-ban Réven Karl Handl, a barlang felfedezõjének tiszteletére, közösen a Pro Rév Egyesülettel.

– 2005-ben Érköbölkúton ifj. Gyalókay Lajos a Bihar megyei Régészeti és Történelmi Egylet alapító tagja és titkára, Zsibón II. Rákóczi Ferenc tiszteletére, a zsibói csata emlékére.

– 2006-ban Érmihályfalván Zelk Zoltán költõ emlékére.

– 2007-ben Erdõhegyen (Kisjenõ – Arad megye), dr. Balogh Ernõ egyetemi tanár, Nagyváradon Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója tiszteletére, közösen a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvánnyal avattunk emlékhelyet.

– 2008-ban Érmihályfalván Kuthy Lajos író tiszteletére, közösen a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvánnyal.

– 2009-ben Biharfélegyházán és Micskén Jakó Zsigmond akadémikus tiszteletére, közösen az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel.

– 2011-ben Micskén Miskolczy Károly nemzetõr országgyûlési képviselõre emlékeztünk.

De ezek mellett aradi tagtársaink számos emléktáblát avattak a Csiky Gergely Iskolaközpontban. Emléktáblákat és más emlékjeleket avattak Szatmár és Szilágy megyében is. Minden megyében állagmegõrzõ tevékenységeket szerveztünk, fõleg emlékjeleinknél, temetõinkben.

Ugyanakkor, minden évben számos emlékülést, koszorúzási ünnepséget és könyvbemutatót szerveztünk, mindezeket felsorolni is nehéz lenne.

Fontos megvalósításunk volt a honlapunk elkészítése, amelyet immár bárki megtekinthet a világhálón, a www.pbmet.ro címen.

Sokrétû tevékenységeink elismeréseként egyesületünk és egyes tagjaink számos kitüntetést kaptak. Egyesületünk megkapta a Pro Partium-díjat, a Podmaniczky-díjat és a Kós Károly Állami Díjat, és számos más díszoklevelet. 

Egyesületünk 2001-ben megalapította a Fényes Elek-díjat, amelyet azok kapnak, akik kimagasló eredményt érnek el a helytörténeti kutatómunkában, történelmi örökségünk megóvásában, a honismereti nevelésben. 2005-tõl olyan személyiségeknek is odaítéltük az elismerést, akik saját településükön példamutató módon végezték hagyományõrzõ tevékenységüket, mint: Balázsi József, Érsemjén polgármestere, Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere, Gellért Gyula, bihardiószegi lelkipásztor, Flóris János, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány alapító elnöke, Isaszegrõl, valamint Sándor Tivadar arad-gáji római katolikus plébános.

Természetesen ezt az eredményt csak közösen tudtuk elérni. Ezért szeretném most megköszönni minden társamnak önzetlen, odaadó tevékenységét.

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008