magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Szabó Zsolt: Szabófalvától Magyarfaluig. Csángó kiállítás és könyvbemutatók a Magyar Kultúra Napján


Sokszor emlegetjük Kányádi Sándor híres verssorát, a Szabófalvától San Franciscóig a világ minden tájára szétszóródott magyarság koordinátatengelyeként.Tavaly augusztusi számunkban Bartha András, a Pusztinai Magyar Házat mûködtetõ egyesület elnöke számolt be a Mûvelõdés hasábjain az elért eredményekrõl, zenei és nyelvi táboraikról,   hagyományos mûveltségüket ápoló rendezvényeikrõl, a Kárpát-medence minden sarkából látogatóba érkezett vendégek fogadásáról. Az utóbbi években hagyományõrzõ csoportjukkal kétszer is sikerrel szerepeltek az Európai Parlamentben. A határon inneni és túli látogatásaikról, a 250 évvel ezelõtti madéfalvi veszedelem miatt elbújdosottak leszármazottainak rokonkereséseirõl is olvashatunk négynyelvû honlapjukon (www.pusztina.ro).

Ehhez képest bizony elég ritkán hallunk-olvasunk a legnagyobb csángó településrõl, Szabófalváról. A Kriza János Néprajzi Társaság éppen kiemelten fontos szerepére való tekintettel a Magyar Kultúra Napjának ünnepi mûsorában három csángó szerzõtõl elsõsorban csángóknak, de másoknak is szóló könyvet mutattak be,  a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumból pedig ízelítõt hoztak – fõleg régi fényképeket, dokumentumokat  – a társaság Mikes utcai székházának elõadótermébe, Kolozsvárra.

Az est házigazdájaként Jakab Albert Zsolt elnök hangsúlyozta, hogy a 25. életévébe lépett Kriza Társaság kezdetektõl nagy figyelmet fordít a hagyományos kultúra tárgyi és szellemi emlékeinek összegyûjtésére, népszerûsítésé-re, közkinccsé tételére, ezzel is folytatva a híres elõdök: Petrás Ince, Domokos Pál Péter, Faragó József, Jagamas János, Kallós Zoltán vagy a Moldvai csángó népmûvészet (1982) szerzõi, dr. Kós Károly, Nagy Jenõ és Szentimrei Judit korszakos munkásságát.

A kolozsvári egyetemi szintû néprajzi oktatás háttérintézményeként évkönyvekben, értesítõkben, több mint 120 kiadványban, fotóarchívumban és adatbázisban teszik hozzáférhetõvé az eddigi kutatások eredményét. Nem kis büszkeséggel említette, hogy Nyisztor Tinkának a moldvai magyarok népi táplálkozásáról írott monográfiája társaságuk legfrissebb kiadványa.

Magdó János kolozsvári fõkonzul üdvözlõ szavaiban elmondta, hogy hétfalusi csángóként a személyes érintettség okán is természetesen odafigyel a csángók történelmére, néprajzára, mindennapi életük, szokásaik, hagyományaik kutatásával foglalkozó szakemberek könyveire. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvhez és kultúrához ezer szállal kötõdõ moldvai csángóság sajátos helyzetét is figyelembe véve ez a kapcsolat még magától értetõdõbb, természetes és szoros  kell hogy legyen az eljövendõkben.

Három könyvet mutattak be és értékeltek az elõadók, mindhárom szerzõje moldvai csángó magyar, ketten ma is ott élnek, Szabófalván illetve Pusztinán. Sorrendben a kolozsvári egyetemi tanár, Tánczos Vilmos a szabófalvi Perka Mihálynak román nyelvû kötetét: Rãdãcini. Despre maghiarii din Moldova (ceangãii); Bereczki Ibolya, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum fõigazgatója Nyisztor Tinka: Hétköznapok és ünnepnapok. A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiáját; Peti Lehel tudományos kutató pedig Iancu Laura: Vallás Magyarfaluban. Néprajzi vizsgálat címû kötetét méltatta. A rendezvényen elhangzott elõadásokból kettõnek kissé rövidített változatát lapszámunkban közöljük.

A Csángó hétköznapok címû kiállítást Pozsony Ferenc akadémikus nyitotta meg, s hogy a jellegzetes csángó ízvilágot is megismerjük, Nyisztor Tinka saját készítésû galuskával kínálta a közönséget, ami leginkább a mi töltikénkre emlékeztetett.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008