FENEKETLEN A MÚLTNAK KÚTJA...
SZÉK 1970-2003
EGY MEZÔSÉGI FALU VÁLTOZÁSAI
![]()
KIÁLLÍTÁSOK WAGNER PÉTER
ÉPÍTÉSZ RAJZAIBÓL ÉS FÉNYKÉPEIBÔL
SZERVEZÔ • MÛVELÔDÉS FOLYÓIRAT • TÁMOGATÓ
NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA
NEMZETI KULTURÁLIS ALAPPROGRAM
![]()
Nagy Olga: Széki emlékekParaszt dekameron címû kötetem 1977-ben, Budapesten, a Magvetô kiadónál jelent meg.
(Hadd jegyezzem meg – és erre büszke vagyok – 2002-ben, szintén Budapesten, hasonmás kiadásban újra megjelent.)
![]()
E kötet, tíz fejezetében a széki paraszti társadalom teljes szociológiai és etikai felmérését jelenti.
A 237 tréfás elbeszélés, „igaz történet”, egyben Szék teljes szociálpszichológiai felmérését is jelenti,
hiszen a paraszti életrendet a születéstôl a halálig végigkíséri.
![]()
E fejezetek a megélt Lét fejezetei. A valóság minden kérdését felölelik,
férj-feleség-szülô-gyermek, a falubeliek egymás közötti viszonyát...
![]()
Az 1982-ben Budapesten megtartott tudományközi konferencián a Paraszt dekameront
azok közé a könyvek közé sorolták, amelyek legyôzték a korabeli elôítéleteket,
és egy liberálisabb elvû eszmeiséget alakítottak ki.
![]()
Fontos szerepe volt e kötet megjelenésében Gyôri Klárának,
a széki fonóház alakítójának, hiszen a 237 történet mind tôle származik.
![]()
Gyôri Klára... a Paraszt dekameron történeteinek forrása...
A széki fonóház asszonya, aki a fonó asszonyokat állandóan tréfáival, anekdotáival szórakoztatta.
![]()
S hogy ez milyen fontos tevékenysége volt, az kiderül abból is,
hogy több széki asszonytól gyûjtöttem olyan tréfákat, tréfás meséket,
melyeket Gyôri Klárától hallhattak, s amelyeket ôk is szûkebb környezetükben tovább meséltek.
![]()
Másként szólva: Gyôri Klárának fontos szerepe volt abban is, hogy a folklór nem halt ki Széken,
még abban az idôszakban sem...
![]()
Ám Gyôri Klára abban is különbözött széki asszonytársaitól,
hogy az elemi osztályok elvégzése után nemcsak vásárolt könyveket,
de el is olvasta azokat, sôt, ihletôdött belôlük.
![]()
Így került a kezébe – általam – Boccaccio Dekameronja, melynek elolvasása után
több „elszékiesített” Boccaccio történettel gazdagította amúgy is gazdag repertoárját.
![]()
Hadd valljam be, azért ajándékoztam neki a Boccaccio könyvet,
mert kíváncsi voltam: vajon mi az olvasottakról a véleménye?
![]()
Esetleg elszékiesített változatát megpróbálja-e majd továbbmesélni?
Ami megtörtént, hiszen 12 újabb elbeszélését jegyezhettem le,
melyek eredete a Boccaccio-kötet volt, anélkül, hogy ezt jelezte volna.
![]()
Megkérdeztem: Milyennek találja a Boccaccio novellákat?
Azt válaszolta: „Mi ilyeneket mondunk a fonóban.”
![]()
Egyben próbált meggyôzni: „Az asszonyok is szeretik az összebúvást, huncutkodást.”
![]()
S bár Boccaccio minden novelláját elolvasta, csupán 21-et mesélt tovább –
errôl 1983-ban a Boccaccio-novellák folklorizációja címen külön tanulmányt írtam.
![]()
Kiszáradt az én örömem zöld fája – ezt a címet viseli önéletrajzi memoárja, emlékirata,
mely a Kriterion kiadásában 1975-ben jelent meg...
A megjelenéshez én is hozzájárultam azáltal, hogy felszólítottam, írja meg élete emlékeit.
![]()
Úgy éreztem, tartozom azzal drága adatközlômnek,
hogy rávegyem: saját vallomásával gazdagítsa a Székkel kapcsolatos emlékeket.
![]()
Arról nem tudtam, hogy közben, valamilyen belsô késztetésbôl már írt részleteket,
egyfajta önéletrajzi vallomásként, anélkül, hogy abban reménykedett volna, hogy mindez meg is jelenhetik.
![]()
Megrendítô önéletrajzi vallomás, sajátos irodalmi érték... a paraszti élet-valóság... belsô titkait fedte fel,
és ez megmagyarázza azt a szélsôségesen ellentmondásos kritikát, mely könyvét illette.
![]()
Kötete megjelenése hatalmas botrányt kavart itthon – dokumentálva azt a felismerésemet,
hogy az erdélyi kisebbségi lét konzervatívvá teszi lakóit.
![]()
A kisebbségi lét nem segíti a szellemi fejlôdést, s az erdélyiség egyfajta szellemi provincializmust jelent.
![]()
Az erdélyi és az anyaországi felfogás, értékelés különbözôségérôl
Gyôri Klára könyvének pere címû írásomban elmélkedtem (1987, Bp.).
![]()
Megírtam, hogy az elnyomottság, elmaradottság együtt jár a kisebbségi lét kiszolgáltatottságával.
![]()
De ne felejtkezzünk meg arról sem, hogy csodálatos a széki folklór gazdagsága.
![]()
Felbecsülhetetlen értékei bizonyítják: el kell fogadnunk a valóság látszólagos ellentmondásosságát.
Amikor is pozitív és negatív jelenségek egymásba csúszva jelentkeznek.
![]()
Székváros nagyközség – ahogyan régen nevezték – legszebb emlékeimet jelenti, gazdagítja életemet.
![]()
Máig csodálkozom a székieken, hogy csodálatos módon, valamiképpen minden idôben rebellisek voltak.
![]()
És soha nem vártak semmi jót a hatalomtól.
![]()
Mert amikor a zsidókat deportálták, akkor spontánul,
senkitôl meg nem szervezve, gyalog, vagy vonattal bementek Kolozsvárra...
![]()
Ételt csempésztek az elhurcolt, a kolozsvári téglagyárba bezsúfolt széki zsidóknak...
![]()
Mindjárt az elhurcolás másnapján és mindent kockáztatva!
![]()
Elhangzott 2004 július 19-én Sepsiszentgyörgyön.
(Nagy Olga rövidítések nélküli szövege - rtf formátumban - letölthető itt!)
...
![]()
Itt tekinthetô meg a csíkszeredai megnyitó képanyaga!
![]()