Művelődés

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség Közgazdász Klubja (KGK) újra betársult a MOL-tábor szervezésébe, melyre 2005. április 14–18. között került sor Torockón. Neves előadók biztosították a napi programot. Ilyen volt például első nap a romániai privatizációs folyamatról szóló előadás, amelyet Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap volt elnöke (miniszter) tartott. Délután pedig Neményi József Nándor Versenytörvény, versenyszabályozás című előadása hangzott el. Elmondta, hogy Romániában a versenyfolyamatokat a 1996/21-es törvény szabályozza, és ez teljes mértékben megfelel az európai értékeknek, de sajnos csak elméletileg tartják be. A két elgondolkodtató előadást kötetlen beszélgetés követte, ahol mindenki elmondhatta véleményét a hallottakról.
A tábor második napján Halász János az ITD Hungary (Investment and Trade Development) munkaköréről számolt be. Céljuk, hogy felmérjék az itteni fejlesztési lehetőségeket és ehhez magyar partnereket szerezni. Megtudtuk, hogy a magyar kormánynak nincs valójában kereskedelmi fejlesztési stratégiája, mely gondot jelenthet a közeljövőben Magyarországnak. Ezzel együtt Románia hetedik legnagyobb gazdasági partnere és befektetője. Az itteni magyar tőke 800 millió euróra tehető, és előreláthatóan 2 milliárd euróra fog növekedni a hipermarketek, Matáv stb. befektetései révén.
Felmerült Románia EU-hoz való csatlakozásának kérdésköre. Véleménye szerint e folyamat legfontosabb részét a felkészülés képezi. A felkészülésben az elsőrendű gondot a nem megfelelő jogrend alkotja. Megengedhetetlen, hogy az állami cégeket másképp kezeljék, mint a magánszektorhoz tartozó vállalatokat. Ugyanakkor országunknak nagy hátrányt jelent az is, hogy nálunk nincsenek mikrorégiók. Ez a hiányosság az EU-pályázatok 57%-nak elvesztését jelenti, mivel ezek mikrorégiókra vannak kiírva.
Ezek után Kacsóh István, az Új Kézfogás Alapítvány pályázatait ismertette, melyek hiteltámogatásra, kiállítások, üzletember-találkozók megszervezésére, EU-s és hazai pályázati rendszerek ismertetésére szolgáló tanfolyamok megszervezésére, illetve kisvállalkozások támogatási kölcsöneinek törlesztésére vannak kiírva.
Az előadások sorozatát Kolumbán Gábor folytatta. Előadásának címe: Felkészülés az EU-ra másként. Elmondta, hogy Romániát nem felkészültségi foka miatt fogják bevenni az EU-ba. Itt csak a környezetvédelmi beruházások EU-s szintre való emelése 40 milliárd eurót igényelnének. Kolumbán Gábor szerint az EU egy kétségbeesett próbálkozás volt a két világháború befejezésére.
Romániának az EU értékeihez is kellene csatlakoznia, nem csak a pénzéhez.
Matisz János folytatta Kolumbán Gábor előadását, és beszélt Magyarország csatlakozási folyamatáról és a Nemzeti Fejlesztési Tervről.
Az utolsó napon Neményi Ágnes szociológus a demográfiai változásokról tartott előadást. Elmondta, hogy a történelem folyamán a népességnövekedés általában gazdasági növekedéssel járt együtt. Az EU-nak nagy részét az 50-60 év körüli nemzedék alkotja és ennek direkt következménye a vendégmunkások alkalmazása, mely pótolja az aktív népesség hiányát. Romániában az aktivitási rátát figyelembe véve a legjobb helyzetben Temes megye áll. Ugyanakkor megtudtuk, hogy Magyarországra Romániából érkezik a legtöbb külföldi munkavállaló – 2004 végén 35221 személyt regisztráltak hivatalosan –, második helyen Ukrajna áll 8823 személlyel.
Érdekességként elmondta, hogy most egy fordított korreláció kezd nyilvánvaló lenni. Minél gazdagabb egy nemzet, annál kevesebb a gyermek.
A záróelőadást a MOL kommunikációs igazgatója, Ferencz I. Szabolcs tartotta. Ismertette a MOL tevékenységét, melynek privatizációja 1995-ben kezdődött, és ennek következtében a 20 000 alkalmazottból 6000-re csökkentették a munkavállalók létszámát. Elmondta, hogy a vállalat Közép- és Kelet-Európában igyekszik terjeszkedni. A világ kőolajtermékeinek 0,3%-át állítja elő. Bevételeinek 35%-a saját kitermelésből származik, 55%-a finomításból és csak 10%-a az ún. kiskereskedelmi hálózatból. Magyarország adóbevételeinek 12%-a a MOL-tól ered. Felvetődtek a Petrom privatizációjával kapcsolatos kérdések is, melyek izgalmasabbá tették az előadást.
A tábor nemcsak oktatási szempontból volt hasznos, hanem különleges csoportépítő jellege miatt is.

PLEŞA RÓBERT