magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Győrfi Dénes: A Veress-elődök emlékezete Nagyenyeden 3.


A Veress család – id. Veress István, Veress Gábor, ifj. Veress István – rendkívüli szerepet játszott Nagyenyed és a kollégium mûvelõdési, társadalmi és gazdasági életében a 20. század folyamán. Valamennyien szakmai elhivatottságuk legmagasabb fokán állottak s e szintrõl tudásuk, képességeik legjavával szolgálták az enyedi magyar társadalmat, és alkottak ezáltal szakterületükön minden tekintetben maradandót, értékeset és hasznosat életük mindennapjai során. Munkásságuk méltán nyerte el mind a kortársak, mind az utókor elismerését. Éppen ezért, jelen összefoglalómban is nem teszek egyebet, mint ismételten fölidézem – a rendelkezésemre álló enyedi forrásmunkák alapján – e jeles nagyenyedi elõdök munkálkodásának néhány fontos vetületét.

 

 

Ifj. Veress István

 Ifj. Veress Istvánról viszonylag kevesebb forrásanyag állott rendelkezésemre a Bethlen Könyvtárban. Mindenekelõtt az Erdélyi Gazda enyedi példányai hívták magukra a figyelmemet. Annak 1941-es évfolyamában 19 szakírását fedeztem fel, melyekben olyan témakörökrõl értekezik mint: téli teendõk a gyümölcsösben, a gyümölcstermesztés  jelentõsége, korai zöldségtermesztés a szabadban, a fiatal gyümölcsös gondozása, a gyapjas és gyûrûs pille, a méhek szerepe a gyümölcsösben, a paradicsomtermesztés, a gyümölcsszüret némely évekbeli kimaradása,  az almamoly elleni védekezés, a hullott gyümölcs felhasználása, a téli káposzta eltartása, az õszi talajmunka nélkülözhetetlensége, a vértetû irtása, a téli permetezés fontossága, a mogyoró termesztése stb. Az 1942-es évfolyamban éneklõ madaraink védelmérõl, a zöldségmagvak beszerzésérõl és a februári magvetésekrõl, a talajoltásról, az átoltásról, a bimbólikasztó bogárról, a gyümölcsösben és a zöldségeskertbeli májusi teendõkrõl, a kaliforniai pajzstetû elleni nyári védekezésrõl, a gyümölcsfák júniusi kártevõirõl ír. Az 1943-asban a mûtrágya hasznáról a gyümölcsösben, az árnyék téli védõszerepérõl, a karfiol drágaságáról, a májusi fagyról szóló megfigyelésekrõl, az év elsõ permetezésével kapcsolatos megfigyelésekrõl, az õszi gyomirtás jelentõségérõl, a szamóca ültetésérõl, a lombtalan gyümölcsfák állapotáról szerezhettek fontos gyakorlati ismereteket a gazdák.   

Önálló munkái közül, a katalóguscédulák tanúsága szerint, évekkel ezelõtt alábbiak szerepeltek a Bethlen Könyvtár tulajdonában: A melegágy, Nagyenyed, 1942; Nagy Endre társszerzõvel: Gazdatudomány, I. rész, Növénytermesztés és szõlészet, Nagyenyed, 1946; A gyümölcskertész kézikönyve, Kolozsvár, 1951; Palocsay Rudolf, Antal Dániel, Mózes Pál társszerzõkkel: Az almástermésûek és csonthéjasok termesztése és nemesítése, Bukarest, 1954; Milca Vasile, Török Sándor, Csorba István társszerzõkkel: Zöldséghajtatás és korai termesztés, Bukarest, 1957; Palocsay Rudolf, Antal Dániel, Mózes Pál, Keszi-Harmath Erzsébet társszerzõkkel: Héjasok és bogyósgyümölcsûek termesztése és nemesítése, Bukarest, 1957; Keszi-Harmath Erzsébet társszerzõvel: Általános gyümölcstermesztés, Bukarest, 1959; Veress István és mások: Mezõgazdasági termények és termékek tárolása, II. kiadás, Bukarest, 1961; Indrea Dumitru, Tüzes Karácson társszerzõkkel: Zöldségtermesztés, Bukarest, 1961;  Pomológia II., III., V. és VI. kötet, Bukarest, 1964, 1967.

Mindezekbõl, a 2005-ös visszaszolgáltatás során csupán a két elsõ, 1948 elõtti kiadvány került újra a református egyház tulajdonába, vagyis maradt enyedi tulajdonban, míg az 1948 után beleltározott példányok a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárba kerültek, ahol továbbra is az állami tulajdonú állományt gyarapítják.

A melegágy címû munka 16 oldalas, szerény kis füzetecske, amely viszont a kiadás idõszakában, de napjainkban is nélkülözhetetlen és hasznos tanácsadó mindazoknak, akik melegágy készítésével foglalkoztak, illetve foglalatoskodnak. Az értékes útmutató az alábbi részekre tagolódik: a melegágy helye, a melegágyszekrény, a melegágy ablaka, a szalmatakaró-fonás, a melegágy fûtése, a lótrágya beszerzése, a melegágy földje, a vetés, a tûzdelés, a tök, az uborka, a dinnyepalánták melegágyi elõnevelése. A II. részben a melegágy gondozása, szellõztetése, árnyékolása kerül bemutatásra. A szöveget fényképfelvételek egészítik ki, amelyek a keret összeillesztését, a beillesztett keretet, a trágya berakását, a trágya öntözését, a vetést, a finom berostálást, a tûzdelést, az öntözést illusztrálják. A hátsó borító belsõ oldalán a márciusi magvetés képes szabályai egészítik ki a hasznos útmutatót.

A másik – minden vonatkozásban terjedelmes –, 390 oldalt kitevõ szakmunkát Nagy Endrével közösen írta ifj. Veress István. Feltûnõ, hogy a magyar cím felett még 1946-ban is ott szerepel a román nyelvû változat, alatta pedig a magyar cím: „Gazdatudomány. Kézikönyv gazdasági iskolák és haladó gazdák számára, I. rész, Növénytermesztés és szõlészet. Összeállították: Nagy Endre és ifj. Veress István. 1946. Bethlen Nyomda.”

A Nagy Endre által jegyzett elõszóból megtudjuk, hogy e munka elsõ, 1936-os kiadása mindössze egy célt kívánt szolgálni: használható tankönyvet adni a gazdasági iskolák tanulói kezébe. Rövidségre, világosságra törekedve a lényeget adta a fontosabb mezõgazdasági ágakból, olyan módon, hogy népünk fiai minél könnyebben megtanulhassák azt. E munkának hasznát maga az akkori földmûvelési miniszter is elismerte, aki 1936/12175 szám alatti rendeletével tankönyvnek engedélyezte. Az eltelt tíz év alatt a szerzõ rájött arra, hogy e gazdasági tankönyvre azóta nem csak a gazdasági iskolák hallgatóinak, hanem a tanítóképzõk és teológiák ifjúságának is szüksége van. Ezt az igényt menet közben a falvak gazdaközönsége, valamint értelmisége is megfogalmazta, így a vevõkör egyre bõvült, nemsokára pedig a második, majd a harmadik kiadásra is szükség volt. Ilyen körülmények között alig négy év alatt 9500 példány kelt el a Gazdatudományból. (Az említett elsõ kiadás szintén Kolozsvárra, a Központi Egyetemi Könyvtárba került.)

A második világháború súlyos évei viszont megakadályozták az olyannyira igényelt munka újrakiadását. Közben a gazdatudomány is nagy lépésekkel haladt elõre. Egyes módszerek háttérbe szorultak, újabbak kerültek elõtérbe. Ebbõl a szempontból átdolgozásra kényszerült a Gazdatudomány. Az új kötetben Szász Ferenc elhunytával – aki  Nagy Endre mellett fontos munkatársa volt az elsõ kiadásnak – a szõlészeti és borászati rész átdolgozását ifj. Veress István kertészeti, szõlészeti és gyümölcsészeti szaktanár vállalta el. Az újabb változatot két kötetre tervezték, de a súlyos papírhiány miatt kénytelenek voltak lemondani elképzelésükrõl, és annyit megjelentetni, amennyi akkor nyomdakész állapotban volt. „Mint eddig – hangzanak Nagy Endre elõszavának zárszavai –, úgy most is egyetlen cél lebeg szemem elõtt: könnyen érthetõ, hasznos, gyakorlati tanácsokkal telt könyvet adni úgy a tanulóifjúság, mint a gazdaközönség kezébe. Kérem az olvasókat, fogadják e törekvésem megértéssel.”   

A tankönyv tartalma két alapvetõ részre tagolódik. Az elsõ rész, az Általános növénytermesztés keretében a talajismeretet, talajjavítást és telkesítést, a talajmûvelést, a trágyázást és a vetést foglalja magába. A második, a Részletes növénytermesztés keretében a szántóföldi növények csoportosításával, a gabonafélékkel, a hüvelyesekkel, az olajos növényekkel, a gumós és gyökérnövényekkel, a takarmánynövényekkel, a kereskedelmi növényekkel, a szõlõmûveléssel, a borkezeléssel foglalkozik. E két fejezet szövegét 137 szövegközi ábra, valamint a gazdasági növények termési és vetési táblázata egészíti ki.

Minden tekintetben fontos és szükséges tankönyv volt, amely minden bizonnyal sok tekintetben napjaink gazdáinak sem válna kárára.

Ifjú Veress Istvánnal jelentõs baráti szálak kapcsoltak össze az évek folyamán. Amikor az 1990-es évek elején a Bethlen Kollégium Emlékkönyvének összeállításához toboroztam szerzõket, kollégiumi tanárokat, véndiákokat, Veress István a legnagyobb készséggel reagált felkérésemre, és az elsõk között juttatta el a kollégium csombordi gazdasági és szõlészeti iskolájáról írt összefoglalóját, amely méltó helyet foglal el az 1995-ben megjelentetett Emlékkönyvben. Amikor az 1997-ben  napvilágot látott Nagyenyed és a Kollégium címû tanulmánykötetem, egy példányát juttattam el hozzá, Veress István pedig az alábbi sorokkal viszonozta gesztusomat:

„Kolozsvár, 1997. XII. 11.

Kedves Dénes Barátom!

Megkaptam Nagyenyed és a Kollégium címû értékes munkádat, hálásan köszönöm és gratulálok. Köszönöm továbbá azt a szeretetteljes tiszteletet, amit mindig tanúsítottál irányomban. Jómagam Enyeden születtem és a Bethlen Kollégiumhoz kötélvastagságú szálak fûznek, ezért a könyved nekem rendkívül értékes, ennél jobb karácsonyi ajándékot el sem tudtam volna képzelni.

Adjon az Úristen Neked jó egészséget, hosszú életet, kitartást, hogy tovább tudjad folytatni gyönyörû szép munkádat. Kívánok ezen kívül kellemes karácsonyi ünnepeket, boldog Új esztendõt, õszinte szeretettel köszönt:

Pista bácsi.”

Enyed és kollégiuma iránti hûsége megnyilvánulásaként juttatta el idõnként a Természet Világa címû tekintélyes folyóirat egyes példányait a Bethlen Könyvtár számára. Így került be annakidején e becses folyóirat 1992. márciusi, 1993. novemberi és decemberi, 1994. októberi és decemberi, 1995. augusztusi száma (ez utóbbi az adományozó dedikációjával: „A Bethlen Könyvtárnak tisztelettel 1995. november 1. Veress István”), valamint az 1998. februári száma („A Bethlen Könyvtárnak szeretettel: Veress István 1998. október 29-én.”). Ezekben alábbi tanulmányai jelentek meg: Az erdélyi agrárképzés fellegvára. A nagyenyedi Bethlen Kollégium (1992. március); Képek a farkasok világából. Elsõ rész. (1993. november); Képek a farkasok világából. Második rész (1993. december); Gombagyûjtõ barangolásaim (1995. augusztus); A Bethlen Kollégium erdeje (1998. február).

1994-ben Szász Pál – néhai EMGE-elnök, kollégiumi fõgondnok, jeles erdélyi magyar közösségszervezõ – tragikus halála 40. évfordulóján az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület emlékülést tartott a nagyenyedi vártemplomban. Ebbõl az alkalomból kopjafát állítottak a templom udvarán, a méltatók között volt ifj. Veress István is, akinek tartalmas, megható emlékbeszédét hangszalagtáramban azóta is kegyelettel õrzöm.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008