magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Simon Judit: Halasi Erzsébet


Amikor kislány voltam, Halasi Erzsi akartam lenni. Szõke hajával, nagy kék szemeivel, kedves mosolyával, õ volt számomra a mesebeli tündér.

Amikor felnõttem, Halasi Erzsébet szerettem volna lenni: olyan tehetséges színésznõ, mint õ. Nem jött össze. Mégis szerencsés vagyok, mert ismerhetem, mert bizalmába fogadott. Szerencsés vagyok, hogy ismerhettem az édesapját, Halasi Gyulát, a nagyszerû színmûvészt, a kiváló embert. Halasi Erzsébet fél évszázada szolgálja a magyar színjátszást, fél évszázada él a világot jelentõ deszkákon, Váradon. Azt mondják, hogy a színészmesterséghez szerencse is kell. Bizonyára így van, de csak a tehetséges színész válhat mûvésszé. Halasi Erzsébet nagy mûvész. Errõl tanúskodnak az alakításai, az, hogy minden mûfajban képes kiválót alkotni. Drámai hõsnõként éppoly maradandót alkotott, mint szubrettként, vagy vígjátékok fõszereplõjeként. Hosszú idõt venne igénybe csak a fõszerepeit elsorolni. Ezért engedtessék meg nekem, hogy azok közül az alakítások közül említsek néhányat, melyek számomra a legemlékezetesebbek: Abigail (Salemi boszorkányok), Curleyné (Egerek és emberek), Tóth Mari (Noszty fiú esete Tóth Marival), Pólika, majd sok évvel késõbb Zsani néni (Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Judit (Az ördög cimborája), Alice (Play Strindberg) és sorolhatnám órák hosszat a jelentõs alakításokat. Azonban nagyon kikapnék Erzsébettõl, ha nem említeném Esztella királykisasszonyt a Mézeskalács címû operettbõl. Mert õ nagyon szeret énekelni és táncolni a színpadon. Pályájának 25. évfordulóját is zenés vígjátékkal ünnepelte: a Szókimondó asszonyság címszerepével. Sardou színdarabjához férje, a kiváló zenemûvész, zeneszerzõ Boross Lajos írt dalokat. Említenem kell még Jennyt a Koldusoperából és Bergnét a Tündérlaki lányokból. Utóbbi is évforduló, a 35.

A mûvész ismérve, hogy képes megújulni. Mondom, Halasi Erzsébet mûvész. Bármilyen színházi nyelven képes hitelesen szólni. S ez nem csak szólam. A színházban egyébként sincs helye szólamoknak. A színpadon csak hitelesen lehet megszólalni, játszani. Ahogyan Halasi Erzsébet játszotta az Anyát Camus Félreértésében és Juanitát, a gorillalányt a Kasimir és Karoline elõadásban. Egy kezdõ lelkesedésével és alázatával tanulta meg a posztmodern színházi nyelvet. Halasi Erzsébet másik jellemzõje ugyanis a mûvészi alázat.

Tavaly, miután átvette Kisvárdán az életmûdíjat, azt kérdezte, mivel érdemelte ki. Hiszen õ nem tett mást, mint teljesítette a feladatát. A feladatát, hogy játsszon, és játékával örömet szerezzen.

Az igazi mûvész, elhivatottsággal végzi a feladatát. És Halasi Erzsébet igazi mûvész.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
EMKE-LAUDÁCIÓK rovat összes cikke

© Művelődés 2008