magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Nagy Péter: A kolozsvári Gloria nyomda és a kiadó jubileumára


 En­ged­jék meg, hogy né­hány szót szól­jak a Gloria nyom­da ala­pí­tá­sá­ról. A mos­ta­ni eredményekről, sikerekről nem be­szél­he­tünk úgy, hogy köz­ben meg­fe­led­ke­zünk a húsz év­vel ezelőtti in­du­lás­ról, kez­de­ti nehézségekről, il­let­ve azok­ról, akik eb­ben nagy (anya­gi-szel­le­mi) sze­re­pet ját­szot­tak.

A Gloria nyom­da húsz év­vel ezelőtt jött lét­re az Östpriesterhilfe né­met­or­szá­gi se­gély­szer­ve­zet nagy be­ru­há­zá­sá­nak köszönhetően. A nyom­da ala­pí­tá­sá­ban fon­tos sze­re­pet ját­szott Szőke atya segítőkészsége, amely az ala­pí­tás után sem szűnt meg, fo­lya­ma­to­san küld­te meg­ren­de­lé­se­it a Mindszenty Ala­pít­vány és a Don Bosco út­ján.

In­du­lá­sá­tól kezd­ve a nyom­da cél­ki­tű­zé­se elsősorban a ró­mai ka­to­li­kus ki­ad­vány­ok ki­adá­sa és sok­szo­ro­sí­tá­sa volt. A kezdetektől fog­va itt ké­szült a Ke­resz­tény Szó ha­vi- és a Va­sár­nap he­ti­lap, a ró­mai ka­to­li­kus ima­könyv, éne­kes­könyv, va­la­mint fa­li­nap­tár. Itt lá­tott nap­vi­lá­got sok száz – ta­lán ezer­nél is több – könyv és ki­ad­vány az el­múlt húsz év­ben.

Meg­em­lí­te­ném a Ke­resz­tény Szó főszerkesztőit, akik ne­vé­hez és mun­ká­já­hoz kötődik a Gloria lét­re­jöt­te: Ba­jor An­dor, Fo­dor Sán­dor és Ja­kab Gá­bor plé­bá­nos.

Szo­ro­san kap­cso­ló­dik a Gloria nyom­dá­hoz sa­ját nyom­dá­szi pá­lyám is, ezért rö­vi­den erről is szól­nék. 1990-ben – a deb­re­ce­ni Al­föl­di nyom­dá­ban töl­tött kö­zel há­rom hó­na­pos gyors­kép­zés után – az első al­kal­ma­zot­tak kö­zé tar­toz­tam. Mint fi­a­tal inas, az első he­tek­ben nem ki­mon­dot­tan nyom­dá­szat­tal fog­lal­koz­tam, hi­szen a pad­ló­csi­szo­lás­tól kezd­ve, a gé­pek éj­je­li őrzésén át a gé­pek ta­ka­rí­tá­sá­ig min­den be­le­fért mun­ka­kö­röm­be. Vol­tam se­géd a gép­te­rem­ben, az előkészítő rész­le­gen, majd – Ke­re­kes Gá­bor­nak, a Gloria nyom­da ak­ko­ri igaz­ga­tó­já­nak köszönhetően – a szá­mí­tó­gé­pes rész­le­gen szedő és vé­gül tördelő. Ek­kor is­mer­tem meg Bá­lint La­jos bá­csit, a könyvszerkesztői szak­ma nagy mes­te­rét, akitől a ti­pog­rá­fi­ai is­me­re­te­ken kí­vül az ala­pos, pon­tos mun­ka­mód­szert is meg­ta­nul­tam.

1993-ban úgy érez­tem, hogy az adott ke­re­tek kö­zött nem tu­dok to­vább fejlődni, ezért el­fo­gad­tam Timotei Nădăşan gra­fi­kus­mű­vész aján­la­tát, ná­la foly­tat­tam tördelői mun­ká­mat az ak­kor in­du­ló Idea nyom­dá­ban. Kis idő el­tel­té­vel már ügy­fél­fo­ga­dás­sal is fog­lal­koz­tam a tör­de­lé­si mun­ka mel­lett, majd 1997-ben Tim át­ad­ta a cég tel­jes ve­ze­té­sét, és a cég rész­vé­nye­sé­vé tett. Nagy ki­hí­vás volt szá­mom­ra – nem be­szél­ve a felelősségről – egy di­na­mi­ku­san fejlődő cé­get az él­vo­nal­ban tar­ta­ni. Élet­utam 2005-ben ta­lál­ko­zott új­ra a Gloria nyom­dá­val, ami­kor a Gyu­la­fe­hér­vá­ri Ró­mai Ka­to­li­kus Ér­sek­ség jelentkezőket ke­re­sett, akik fel­vál­lal­nák a ko­lozs­vá­ri nyom­da mű­köd­te­té­sét. Ek­kor meg­moz­dult va­la­mi ben­nem, hi­szen az em­ber nem fe­lejt­he­ti el, hogy hon­nan in­dult, hol ta­nul­ta a szak­ma alap­is­me­re­te­it. A be­nyúj­tott szán­dék­nyi­lat­ko­za­tok és egyeztető tár­gya­lá­sok alap­ján az Idea nyom­dá­ra esett a vá­lasz­tás, így en­gem ne­ve­zett ki Jakubinyi György ér­sek úr a Gloria nyom­da új vezetőjének. Döntő volt szá­mom­ra Ká­dár Ist­ván plé­bá­nos úr hoz­zá­ál­lá­sa, aki bí­zott ben­nem – ez úton is kö­szö­nöm. Egy tel­je­sen új hely­zet állt fenn, egy vi­lá­gi nyom­da ve­ze­té­sé­re volt bíz­va az egy­ház nyom­dá­ja. Szá­mom­ra óri­á­si ki­hí­vást je­len­tett, egy­részt mert azt a nyom­dát bíz­ták rám, ahol pá­lya­fu­tá­so­mat kezd­tem, más­részt na­gyon sok em­ber jövője füg­gött tőlem (a két nyom­da al­kal­ma­zot­tai, ügy­fe­lei, be­szál­lí­tói). Az el­múlt öt év­ben si­ke­rült a gép­par­kot fel­újí­ta­ni, sőt ki­egé­szí­te­ni új kö­té­sze­ti gé­pek­kel, új mun­ka­mód­szert be­ve­zet­ni és ne­vét új­ra is­mert­té ten­ni.

Most már úgy ér­zem, hogy a nyom­da vissza­nyer­te azon stá­tu­sát, ami­ért an­nak ide­jén lét­re­hoz­ták, és ezen felül a ko­lozs­vá­ri és rész­ben az er­dé­lyi ma­gyar kul­tu­rá­lis és ci­vil szfé­rát is szol­gál­ja.

A két nyom­da kü­lön in­téz­mény­ként mű­kö­dik. Ezt azért tar­tom fon­tos­nak meg­je­gyez­ni, mert még öt év el­tel­té­vel is so­kan azt kér­dik tőlem, hogy az Idea meg­vet­te-e a Gló­ri­át? Nem. Nem vet­te meg, ha­nem egy­mást ki­egé­szít­ve, kü­lön-kü­lön mű­köd­nek, ami kö­zös, az az én sze­mé­lyem... S per­sze kö­zös a jövő is, hi­szen be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy együtt több­re va­gyunk ké­pe­sek. A szak­ma egyik kiemelkedő alak­já­nak nap­ja­ink­ban el­hang­zott ál­lí­tá­sa sze­rint min­ket ma már nem le­het meg­ke­rül­ni. Ez nagy el­is­me­rés szá­munk­ra.

A ké­pet ki­egé­szí­ti a Könczey Elem­ér gra­fi­kus ál­tal ve­ze­tett Idea Plus cég, amely mind­két nyom­da szá­má­ra szol­gál­tat­ja a kor­sze­rű gra­fi­kai szer­kesz­tést,  az arculattervezéstől a mű­sza­ki szer­kesz­té­sen ke­resz­tül a kor­rek­tú­rá­ig. Ez a há­rom cég: a Gloria, az Idea és az Idea Plus al­kot­ja az új cso­port köz­pon­ti mag­vát, ami ki­e­gé­szül az Idea Ki­adó­val, a szat­már­né­me­ti Idea Studio nyom­dá­val és a te­mes­vá­ri Idea Rek­lám­iro­dá­val. Ez össze­sen 78 al­kal­ma­zot­tat je­lent, amiből a Gloria nyom­dá­ban 22-en dol­goz­nak. A Ver­bum Ke­resz­tény Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let mint test­vér­in­téz­mény az egy­há­zi ki­ad­vá­nyo­kat nyom­da­ké­szen biz­to­sít­ja szá­munk­ra.

A Gloria elsősorban könyv­nyom­ta­tás­ra és könyv­kö­té­szet­re sza­ko­so­dott, kis és kö­ze­pes pél­dány­szá­mú ki­ad­vány­ok ki­vi­te­le­zé­sé­re al­kal­mas gép­park­kal ren­del­ke­zik. Komp­lex mun­kák ese­té­ben szak­ta­nács­adás­sal és pro­to­tí­pu­sok el­ké­szí­té­sé­vel se­gí­tünk ügy­fe­le­ink­nek az op­ti­má­lis nyom­dai ter­mék meg­ter­ve­zé­sé­ben. Ga­ran­ci­át je­lent ügy­fe­le­ink szá­má­ra, hogy az ár­aján­lat­ok el­ké­szí­té­sét és a kap­cso­lat­tar­tást ki­zá­ró­lag a vezetőség vég­zi.

A tel­jes­ség igé­nye nél­kül meg­em­lí­te­nék né­há­nyat ügy­fe­le­ink kö­zül: a Gyu­la­fe­hér­vá­ri Ró­mai Ka­to­li­kus Ér­sek­ség, a Szent Mi­hály Plé­bá­nia, a Ver­bum Ke­resz­tény Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let, a Mindszenty Ala­pít­vány, a bu­da­pes­ti Don Bosco Ki­adó, a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság ko­lozs­vá­ri főkonzulátusa, az Er­dé­lyi Múzeum-Egyesület, a Sapientia – Er­dé­lyi Ma­gyar Tu­do­mány­egye­tem, a Ko­lozs­vá­ri Ma­gyar Szín­ház és Ope­ra, az Er­dé­lyi Ma­gyar Közművelődési Egye­sü­let, a Polis, a Kompress, a  Koinonia, a  Kriterion, a Ko­lozs­vár Tár­sa­ság, a Kri­za Já­nos Nép­raj­zi Tár­sa­ság, a Kal­lós Ala­pít­vány, az Uni­tá­ri­us Püs­pök­ség és so­kan má­sok.

Meg­em­lí­te­nék né­hány köny­vet is, amely a Gloria nyom­dá­ban ké­szült, ezek­re én is na­gyon büsz­ke va­gyok: a 2007-ben bib­lia­pa­pír­ra nyom­ta­tott Di­csér­jé­tek az Urat cí­mű ka­to­li­kus éne­kes­köny­vet, a Szent Mi­hály temp­lom tör­té­ne­te és egy­há­zi gyűj­te­mé­nyei és a Funebria Memoria cí­mű köny­ve­ket –e két köny­vet Sas Pé­ter szer­kesz­tet­te –, a mil­len­ni­u­mi év­ben meg­je­lent A Gyu­la­fe­hér­vá­ri Főegyházmegye tör­té­nel­mi se­ma­tiz­mu­sa és az Al­ma Ma­ter vissza­kö­szön cí­mű köny­vet.

A nyom­dá­szat fo­lya­ma­tos ta­nu­lás, ta­pasz­ta­la­tok gyűj­té­sén ala­pu­ló szép szak­ma. Vé­le­mé­nyem sze­rint lé­tez­nie kell egy egyen­súly­nak a könyv tar­tal­ma és kül­alak­ja kö­zött. Ter­mé­sze­te­sen a kül­alak­nak, a for­má­nak nem sza­bad a tar­ta­lom fö­lé ke­re­ked­nie, ha­nem ki kell egé­szí­te­nie. Ahogy Könczey Elem­ér gra­fi­kus ba­rá­tom, cég­tár­sam szok­ta mon­da­ni: a for­ma a szür­ke emi­nen­ci­ás. A bo­rí­tó­terv, a ti­pog­rá­fia, a pa­pír­vá­lasz­tás, a nyom­ta­tás, a kö­té­szet a ma­guk mód­ján mind-mind a tar­tal­mat szol­gál­ják, össz­hang­juk­kal a za­var­ta­lan ol­va­sást, in­for­má­ció­át­adást biz­to­sít­ják.

A nyom­da leg­na­gyobb ér­té­két az em­be­rek je­len­tik, hi­á­ba a drá­ga gép­sor, a min­den­tu­dó szá­mí­tó­gép, ha nincs meg az em­be­rek szak­tu­dá­sa, hoz­zá­ál­lá­sa, csa­pat­szel­le­me. So­kat kö­szön­he­tek Má­tyás Zol­tán­nak, a Gloria nyom­da mű­sza­ki igaz­ga­tó­já­nak ki­tar­tó és ön­zet­len mun­ká­já­ért, együtt sok min­dent meg tu­dunk ol­da­ni há­zon be­lül. Ugyan­ak­kor kö­szö­net­tel tar­to­zom mun­ka­tár­sa­im­nak, akik be­csü­le­te­sen, oda­adó­an vég­zik mun­ká­ju­kat. Meggyőződésem, hogy szá­muk­ra is büsz­ke­ség a cég al­kal­ma­zott­já­nak len­ni, s nap mint nap lát­ni sa­ját és kö­zös mun­ká­juk ered­mé­nyét meg­va­ló­sul­ni e szép köny­vek­ben.

Bi­za­ko­dó­an, ám elővigyázatosan te­kin­tünk a jövőbe. Ha eb­ben a vál­sá­gos gaz­da­sá­gi hely­zet­ben si­ke­rült messzemenően a leg­jobb ered­mé­nye­ket el­ér­ni, azt je­len­ti, hogy a Gloria nyom­dá­nak jövője is van, nem­csak múlt­ja. Hi­szem, hogy van igény a szép, nyom­ta­tott könyv­re, nem tud­ja he­lyet­te­sí­te­ni az elekt­ro­ni­kus mé­dia.

A nyom­da fejlődésének el­en­ged­he­tet­len fel­té­te­le az új, kor­sze­rű tech­no­ló­gi­ák al­kal­ma­zá­sa, vi­szont fi­gye­lem­be kell ven­ni a nagy T-vel írt Ti­pog­rá­fia sza­bá­lya­it.

Cé­lunk: meg­ma­rad­ni könyvcentrikus nyom­dá­nak, ahol a hoz­zá­adott ér­ték, a sze­mé­lyes kap­cso­lat és az ügy­fél­lel va­ló köl­csö­nös bi­za­lom a mérv­adó.

Be­fe­je­zés­ként kö­szö­ne­te­met sze­ret­ném ki­fe­jez­ni a Gyu­la­fe­hér­vá­ri Ró­mai Ka­to­li­kus Ér­sek­ség­nek bi­zal­má­ért, Szőke atyá­nak min­den­ko­ri se­gít­sé­gé­ért, cég­tár­sa­im­nak tá­mo­ga­tá­su­kért, mun­ka­tár­sa­im­nak oda­adó mun­ká­ju­kért, ügy­fe­le­ink­nek bi­zal­má­ért, min­den­ko­ri ta­ní­tó­im­nak és szü­le­im­nek ta­ní­tá­su­kért, csa­lá­dom­nak meg­ér­té­sü­kért, és nem utol­só­sor­ban az ol­va­sók­nak, akik ér­té­ke­lik az ál­ta­lunk vég­zett mun­ka vég­ter­mék­ét: a köny­vet.




vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008