magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Józsa Miklós: IV. Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok


A Fehér megyei RMDSZ és a Szász Pál Egyesület november 2-a és 6-a között negyedik alkalommal szervezte meg a városban a magyar közművelődési napokat. Az előző három rendezvénysorozattól eltérően, idén tartalmasabb, változatosabb, színvonalasabb és térben is tágabb ölelésű ünneplésnek lehettünk részesei.
A november 2-i nyitó rendezvény színhelye a Bethlen Gábor Kollégium felújított tornaterme, ahol a főleg diákokból álló közönség a kolozsvári Váróterem Projekt első alternatív színházi társulat Ismered a Tejutat? című remek produkciójának tapsolhatott.
Margittai Gábor, a Magyar Nemzet szerkesztője és Major Anita olvasószerkesztő három közös munkájának vetítettképes bemutatása a második nap kimagasló eseménye volt. A Trianoni menyecske, az Utazás a végeken és a Mi a madzsar? című könyvek rólunk, mély szórványban élő külső magyarokról is szólnak.  A bemutatót saját felvételeivel és érdekfeszítő magyarázataival egészítette ki Kováts Jenő szombathelyi területfejlesztési mérnök, az Apáczai Alapítvány Kuratóriumának elnöke, akinek szívügye a szórványban élő Fehér megyei magyarok sorsa.
A régi Enyed nagy családjai sorozat részeként a harmadik napon a nagyszámú közönség az Enyed és a Bethlen-kollégium életében valaha fontos szerepet játszott Garda családot ismerhette meg. E család egyik leszármazottja, Garda Dezső kutató történész, gyergyószentmiklósi egyetemi tanár tartalmas előadásában felvázolta a székely eredetű Gardák családfáját, részletesen ismertette Garda József (Nagyfülpös, 1833–1899, Nagyenyed) teológiai professzor munkásságát, aki 1859-től nyugdíjba vonulásáig a nagyenyedi kollégium segéd-, majd végleges és rendes tanáraként keresztyén erkölcstant és teológiai tudományokat tanított.
Egyik fia, Garda Samu (Nagyenyed, 1865–1946, Budapest) a Magyar Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa, aki tanulmányait szülővárosában végezte, Budapesten bölcsészetet tanult, egy ideig pedig Nagyenyeden magyar nyelvet és irodalmat tanított. Innen került Székesfehérvárra, majd Budapestre.
Garda József másik fia, Garda Kálmán (Nagyenyed, 1868–1933, Nagyenyed) sokoldalú tudományos és politikai munkásságáról híres. Mint nagyenyedi ügyvéd 1909-től haláláig a Bethlen-kollégium gondnoka, majd főgondnoka volt. Unokája, Garda Dezső tizennyolc eddig megjelent könyvét, amelyekből a szerző egy-egy példányt a Szász Pál Magyar Közösségi Ház könyvtárának adományozott, Köble Csaba nyugalmazott mérnök mutatta be. Győrfi Dénes, a Bethlen Könyvtár őre a bibliotékában fellelhető Garda-anyagot ismertette. Az emlékezetes est kötetlen beszélgetéssel és a Garda család adta szeretetvendégséggel zárult.
A szombati nap fénypontja a közel négyszáz enyedi és környékbeli magyar hajnalig tartó táncmulatsága volt.
A vasárnapi események színhelye Nagyenyed és a hozzá tartozó Csombord volt. A „lomha Maros”-ra letekintő gyönyörű csombordi református templomban tartott istentisztelet után az enyedi Szász Pál Magyar Közösségi Házban a névadó tragikus sorsú erdélyi politikusnak és Mezei Sándornak, a csombordi Mezőgazdasági Iskola néhai igazgatójának emléktábláját leplezték le, és felavatták az Elekes Viktor Emlékszobát. Az ünnepelteket Csávossy György, Rácz Levente és Madaras Ildikó, Elekes Viktor egyik unokája méltatta.
Délután ismét Csombordon folytatódott, majd fejeződött be az ötnapos rendezvény. Itt mutatták be Nagy Endrének, az 1935-ben létrehozott csombordi mezőgazdasági iskola alapító igazgatójának Így éltem és ezt láttam című nagyszabású emlékiratát az újvidéki és budapesti rokonok. A bemutatót a helybeli gazdák változatos termékkiállítása követette. A záró rendezvény kiemelkedő eseménye a Pipacsom nevű, több mint harminc óvodásból és általános iskolásból álló gyermek néptáncegyüttes produkciója volt, a remek műsort Köble Hajnal óvónő és a magyarlapádi Piros pántlikás együttes munkáját dicséri.
A nagyenyedi magyarság ünnepét jelenlétével megtisztelte Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, illetve Kötő József parlamenti képviselő.
A negyedik Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok mindennél fényesebben igazolja a Maros-parti település és környéke magyarságának életképességét.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008