magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Oláh-Gál Róbert: Finály Henrik és Trefort Ágoston


A Mûvelõdés 2010. júliusi számában Orbán István értekezett Finály Henrikrõl, e sorok írója pedig a Mûvelõdés 2011. februári számában Réthy Mórné Finály Etelkáról. Koltai Károly budapesti mérnök, családfakutató olvasván írásaimat a Réthy és a Finály családokról, az általa összegyûjtött Finály családra vonatkozó adatokat a rendelkezésemre bocsátotta. Továbbá Lõwy Dániel monumentális mûvében (A Kálváriától a tragédiáig) nagyon értékes adatok olvashatók Finály Henrikrõl. Ezek alapján ki tudom egészíteni a Mûvelõdésben megjelent írásomat.

Véleményem szerint Koltai Károly kutatásainak legértékesebb dokumentumai, melyek az erdélyi olvasóknak is érdekesek, Finály Henrik családfája és három gyászjelentõje. A Finály család életfáját Gálosi Soma állította össze, még a 19. sz. végén élt „Finály-õsatyák” hozzájárulásával és Kempelen Béla közölte a Magyar zsidó családok címû mûvében (Bp. 1837):

„Egyike a XVIII. század elsõ felében Óbudán megtelepedett családoknak a Finály család is. Neve után ítélve olasz eredetû, és valószínûleg valamelyik Finale nevû olasz helységbõl való származása nyilatkozik meg benne. Az 1735. évi óbudai összeírás 15. helyén elõfordul egy Dávid, akinek felesége és két gyermeke is szerepel az összeírásban, amelybõl még az is kitûnik, hogy cselédet is tartott. Valószínû, hogy ez a Dávid a család õse. Az 1785/86. évi összeírás 68. tétele alatt pedig elõfordul Löbl Bassist, akirõl késõbb Lévi Bass, majd Lõbl Musicant néven is megemlékeznek az írások. Foglalkozására nézve zenész volt, háza volt Óbudán. A királyi korona-uradalomtól 1780. február 18-án német nyelvû védelmi levelet kap, amelyet a család tulajdonában levõ eredeti okmány tanúsága szerint Jeszenovszky Samu »de eadem«, »Õ császári királyi Apostoli Felsége Óbuda királyi coronális mezõvárosának Praefectusa« írt alá.”

Finály Henrik zsidónak született, késõbb, felnõttként vette fel a katolikus vallást. Réthy Mór feleségül vette Finály Henrik húgát, Finály Etelkát, és Finály Henrik volt házasságkötésük egyik tanúja. Réthyék hõsi halált halt Zsigmond fia a Házsongárdi temetõben pihen, sírja fellelhetetlen. Réthy Mór legnagyobbik fia, Réthy Oszkár azt írja, hogy Etelka és Zsigmond együttes sírja közel volt Finály Henrik sírhelyéhez. Viszont Finály Henrik sírkövét a mai Házsongárdban átköltöztették a lutheránus temetõi rész bejáratához. (l. Réthy O. 7. l.) Réthy Mór zsidó vallását élete végéig méltósággal megtartotta, bár akkor a gyors és sikeres karrier érdekében elõnyösebb lett volna, ha kikeresztelkedik.

Lõwy Dániel Finály Henriket mint a kolozsvári zsidóság egyik kiemelkedõ képviselõjét méltatja a kötet Kolozsvár büszkesége: Finály Henrik honvéd fõhadnagy címû alfejezetében. Lõwy könyvének minden sorában érezhetõ a jól dokumentáltság és a természettudósokra jellemzõ precizitás. Éppen ezért zavart egy Finály Henrikrõl közölt – Don Péter–Raj Tamás gyûjteményébõl átvett – „kedves anekdota”, melyet e sorok írója valótlannak tart:

„Amikor Trefort Ágoston 1872 õszén vallás- és közoktatási miniszter lett, a kolozsvári egyetemet már készen örökölte. Igaz volt-e vagy sem, de a kolozsvári tanárok abban a meggyõzõdésben éltek, hogy a miniszter ezt az egyetemet nem kedveli, és a fejlõdését semmiképpen sem akarja elõmozdítani.

Finály Henrik professzor azt mondogatta, hogy a miniszter úgy van a kolozsvári egyetemmel, mint az asszony a leány korában született gyermekével. Megölni sem meri, de táplálni sem szívesen táplálja, mert jobban szeretné, ha nem élne.

Midõn ez fülébe jutott Trefortnak, ezt mondta:

– Finály csak tanítson és ne csináljon rossz vicceket!” (Lõwy D. 26–27. l.)

Azért tartom valótlannak, mert éppen ellenkezõleg, Trefort Ágoston miniszter nagyon is vigyázott arra, hogy a frissen létrehozott kolozsvári egyetemen, ne a provinciális tekintélyek kerüljenek professzori székbe, hanem a nemzetközi tudományosság által már elismert szaktekintélyek, vagy legalábbis a külföldi egyetemeket már megjárt és doktorált tehetséges fiatalok. Ebben Trefortnak a legfõbb tanácsadója báró Eötvös Loránd volt! Tehát a Lõwy Dániel által idézett anekdota cáfolására leírnám Réthy Mór személyes vallomását, amelyben beszámol Trefortnál tett kihallgatásáról. Elõzményként annyit, hogy Réthy Mór (eredeti nevén Rothbaum Mór), nagyon szegény nagykõrösi zsidó fiú volt, akinek az édesapja elsõként tanította magyarul a Tórát Nagykõrösön. Réthy Mór édesapja nagy, erejét meghaladó áldozatot hozott, hogy fiát Bécsben és Pesten taníttassa. (Napi eledele sokszor csak sült krumpli volt.) Ilyen körülmények között Réthy tudományos pályájának alakulásához döntõ módon hozzájárult Eötvös Loránd javaslatára a Trefort miniszter által biztosított külföldi tanulmányi ösztöndíj elnyerése.

Réthy Mór kihallgatása Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszternél, 1872. október elsején (Réthy Mór naplója alapján): „Türelmetlenül vártam Trefortnál, de azon elhatározással, hogy fél négy elõtt nem hátrálok. Végre megjött háromnegyed háromkor. Ajtóban állva intett, hogy lépjek be.

Trefort: Csak kérem röviden elmondani, hogy hívják Önt?

Réthy: Nevem Réthy Mór, Körmöcbánya…

Trefort: Igen, igen – szólt vállamat ütögetve –, lám, lám majd meg nem ismertem. Hát?

Réthy: Nagyméltóságú Miniszter Úr! E héten megválasztattam a budai polgári tanodához; miután azonban… azért bátorkodom…

Trefort: Én azt mondom Önnek, hogy hacsak nem gondolja, hogy anyagilag segít magán a budai állás által, azt tanácsolnám, hogy ne vállalja el, hanem csak menjen külföldre. Vagy még most, vagy jövõ év januárban megkapja az ösztöndíjat. Folyamodványa nálam van már, csak menjen külföldre.

…Szünet

Réthy: Könyörgök alássan, nem lehetne az ösztöndíjnak megadását most elrendelni, és azt csak januártól kezdve utalványozni? Mert mégis…

Trefort: No, hála Istennek nincs semmi bajom, három hónap múlva csak fogok még élni, s amikor szavam adom, csak bízhat.

Réthy: Ments Isten, hogy ilyesmire gondoljak. De nem lehet tudni, mi jõ. Hátha más minisztériumot méltóztatik elvállalni?

Trefort: Ah, ah! Az nem fog megtörténni.

Rövid szünet után szólék:

Réthy: Egy föltétel mellett örömmel mennék ki

Trefort: S ez?

Réthy: Ha a körmöcbányai tanári állásom számomra fenntartatnék.

Trefort: Jó, jó, helyettest állítunk, csak menjen külföldre; meglehet, hogy lesz pénz, menjen Mészároshoz, nála van folyamodványa.

Köszönetemet kifejezve a nagy kegyért, azon érzéssel távoztam, hogy most már szerencsés ember vagyok. Olyan voltam, mint éj után a napfényt és meleget fogadó bimbó!”

1872. október 20-án Trefort miniszternél tiszteleg:

„Hosszú várakozás után két órakor Trefort elé jöttem:

Trefort: Ugye megnyerte, amit kért? – szólt hozzám.

Réthy: Igen, s megköszönni jöttem a nagy kegyet.

Trefort: S mit fog tanulmányozni?

Réthy: A tiszta mennyiségtant s a mathematikai physikát.

Trefort: Az jó lesz! Látja erre Kolozsvárra nem is neveztem ki tanárt. Csak legyen szorgalmas, s szép karriert fog csinálni. Aztán írjon néha-néha, s ha hazajön, látogasson meg.”

Réthy Mórt 1874-ben, miután Heidelbergben megszerezte a doktorátusát, Trefort Ágoston azonnal kinevezte professzornak a Kolozsvári Egyetem elméleti fizika tanszékére.

Ez egy valós történet. És ismerve Finály Henrik tudósi habitusát, nem tarthatta a Kolozsvári Egyetemet szerelemgyereknek.

 

 

 

Irodalom

Don Péter–Raj Tamás: Magyar zsidó históriák (Anekdota lexikon). Makkabi Kiadó, Bp. 1997.

Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetû családok. I–III. köt. Bp., 1937–1939.

Lõwy Dániel: A Kálváriától a tragédiáig. Kolozsvár zsidó lakosságának története. Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2005.

Oláh-Gál Róbert: Eötvös Loránd és Réthy Mór levelezése. Fizikai Szemle. 2009. okt.

Oláh-Gál Róbert: Réthy Mór (1846–1925). A modern felsõfokú matematikai oktatás és kutatások elindítója Erdélyben. Természet Világa 141(2010)2. febr.

Oláh-Gál Róbert: Réthy Mórné Finály Etelka, Mûvelõdés, 2011. február. 22-23. l.

Orbán István: A kolozsvári Finály család, Mûvelõdés, 2010. július. 15–16. l.

Réthy Oszkár: Réthy Mór (1846–1925), Bp. 1940 (a Réthy-utódok számára készített kézirat). MTA Könyvtár Kézirattár: Réthy Mór hagyatéka

Rupp Mária: Családunk története (Az apai és anyai családunkról, Intermezzo, Réthy Mór élete a XX. sz. elsõ negyedében, kézirat belsõ használatra), Bp., 2009.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008