magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Erdős Zoltán: Egy autonóm közösség mindennapjai a 17. századi Erdélyben Könyvajánló a Bethlen Gábor-korabeli Brassó megismeréséhez


A történeti Magyarország határokon túlra került térségei és települései, fõként pedig az itt élõ nem magyar nemzetek iránt az anyaországi történetírás – különösen a II. világháborút követõ évtizedekben – sajnálatosan kevés érdeklõdést mutatott. Ezért is örömteli, hogy Cziráki Zsuzsanna munkájának* eredményeként az elmúlt években több, az erdélyi szászok történetét és irodalmát bemutató publikációval gazdagodott a kutatás.

Cziráki Zsuzsanna a Szegedi Tudományegyetem oktatója, 2011-ben szerzett PhD-fokozatot. Az erdélyi szászok kora újkori történetére, a szász autonómia mûködésére és a Habsburgok erdélyi diplomáciájára vonatkozóan számos közleménye és egy átfogó, a szászság teljes történetét bemutató monográfiája látott már napvilágot. Újabb, doktori disszertációjára épülõ könyve Brassó város és a fejedelmi hatalom viszonyát vizsgálja Bethlen Gábor uralkodása alatt. A kötet eredményeinek fontosságát és egyúttal a szakma elismerését mutatja, hogy munkájáért 2012-ben Cziráki Zsuzsannának ítélték a Sahin-Tóth Péter díjat.

A kötet felépítése rendkívül átgondolt szerkesztést tükröz. Az olvasó elsõként a forrásokról kap átfogó képet; különösen elevenek a brassói számadáskönyvek sajátos, helyenként a magyar kifejezésekkel kevert nyelvezetérõl tett megállapítások. A szerzõ ezután röviden áttekinti a Szász Universitas történetét, Brassó gazdasági és társadalmi viszonyait, külkapcsolatait és a politikai elit összetételét.

A bevezetõ jellegû fejezeteket követõen tér rá a könyv tulajdonképpeni témájára, a Brassó és a fejedelmi hatalom közti viszonyrendszer elemzésére. Elsõként azt vizsgálja, milyen módon törekedtek a brassóiak érdekeik politikai érvényesítésére, hol helyezkedett el a város a három hatalmi központ, Gyulafehérvár, Konstantinápoly és Bécs által kijelölt koordinátarendszerben. A fordulatokban bõvelkedõ 16. századi események, majd a Báthory Gáborral és a Bethlen Gábor megválasztásával szembeni állásfoglalások vizsgálataiból fontos következtetés adódik: „a közösség tisztában volt saját erejével, abból fakadó lehetõségeivel, és képes volt stabil, meg nem kerülhetõ, egységes tényezõként fellépni a politikai küzdõtéren”.

A következõ fejezet e kapcsolatrendszer másik oldalát, a város szolgáltatásait tekinti át: a fejedelem és a külföldi követek befogadását, a katonai szolgáltatásokat és a postaszolgálatot, a brassói mestereknek a fejedelem számára végzett munkáját, az ajándékozásokat és az uralkodói beszerzéseket. A város és a fejedelem közötti kapcsolat egy-egy szegmensének bemutatásakor a szerzõ bõven kitér az adott szolgáltatás országos kontextusára és jogi szabályozására, politikai és gazdasági jelentõségére is. A szászok kiváltságait megalapozó Andreanum és a szolgáltatások 17. század eleji rendszerének összevetése lényeges következtetéshez vezet. A szász kiváltságokat a szerzõ megállapítása szerint korántsem lehet elmaradottnak tekinteni, hiszen azok a kor adottságainak megfelelõen, a fejedelem és a város erõviszonyainak függvényében új elemekkel gazdagodtak, új tartalmakkal telítõdtek. A kötet eredményeinek tükrében a szászság és a fejedelmi hatalom viszonyának új, mozgalmas képe bontakozik ki: „Brassóban rendkívül erélyesen keltek a közösség érdekeinek a fejedelemmel szembeni védelmére”, és bár kiváltságaikat a fejedelem nem tudta szûkíteni, „szolgáltatásaik alapos kiaknázása révén azonban erõforrásaikat mégis sikerült az erõsen központosított állam szolgálatába állítani”.

A könyv a szakmai eredmények, új meglátások mellett – ahogyan a fülszövegben is olvashatjuk – napjaink számára is megfontolandó tanulságokat hordoz. Egy jól megragadható történeti példán mutatja be, hogyan és milyen keretek között mûködhetnek a mindennapok szintjén egy autonóm közösség érdekérvényesítési stratégiái, és hogy milyen komoly erõ rejlik egy öntudatos közösség összehangolt tevékenységében.

Külön is ki kell emelni a könyv rendkívüli tartalmi gazdagságát. Bár a sorozatcím alapján az olvasó fõként udvartörténeti elemzést vár, a kötet tematikai horizontja ennél jóval tágabb: számos adattal járul hozzá az életmód-, gazdaság- és hadtörténeti kutatásokhoz, sõt az információáramlás és a politikai kommunikáció formáinak vizsgálatához is. Ezekhez a részletekhez mindenütt a megfelelõ módszertani megközelítés járul; a szerzõ számára jól láthatóan nem idegen az antropológiai és szociológiai jellegû értelmezés.

A kötet különleges értékét jelenti, hogy igen széles körû kutatómunkán alapul. A szerzõ nemcsak a város és a korszak történetét érintõ valamennyi jelentõsebb forráskiadványra és szakirodalomra hivatkozik, hanem tetemes mennyiségû, jórészt mindeddig teljesen ismeretlen vagy csak marginálisan használt okiratot és levelet is áttanulmányozott Brassó, Budapest és Bécs levéltáraiban.

A könyv rendkívül jó stílusú, eleven és élvezetes nyelvezetben íródott, legfeljebb a nyomtatás minõsége hagy némi kívánnivalót. A szöveget informatív és a kor hangulatát jól megragadó illusztrációk kísérik, a törzsanyagot pedig adattárak és forrásközlések teszik teljessé.

Cziráki Zsuzsanna munkája összességében rendkívül tartalmas és alapos szakkönyv, amely azonban nem csak a szakma számára válhat alapvetõen fontossá. Mozgalmas és színes képet fest Brassó és a brassóiak mindennapjairól, így minden bizonnyal az érdeklõdõk szélesebb köreinek is kedvelt olvasmányává válik.

 

 

 

 

*Cziráki Zsuzsanna: Autonóm közösség és központi hatalom. Udvar, fejedelem és város viszonya a Bethlen-kori Brassóban. ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke – Transsylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület. Bp., 2011. (Udvartörténet kötetei 3.)

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008