magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


László Miklós, Balogh Zsuzsa: Kolozsvárról Stuttgartban


A magyarországi Balassi Intézet keretében mûködõ Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet (Ungarisches Kulturinstitut, Stuttgart) meghívására a Kolozsvár Társaság a német városban Kolozsvár épített és szellemi öröksége címû programja keretében két fényképkiállítással, valamint Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke Kolozsvárról Stuttgartban – 2012 címû elõadásával szerepelt.

A rendezvény célközönsége elsõsorban a Stuttgart vonzáskörében élõ németség, akik felé a Magyar Kulturális Intézet fõ célkitûzései értelmében idõszaki kiállítások keretében is népszerûsíti a magyar kultúrát. Másrészt az Erdélybõl elszármazottak – különbözõ nemzetiségûek –, akik tehát többé-kevésbé közvetlenül, származásuk vagy egykori tanulmányaik kapcsán kötõdtek Kolozsvárhoz, és természetesen a magyarországi származásúak (köztük számos 1956-os menekült), akik legfõképp a magyar történelmi örökség okán érdeklõdtek a program iránt.

A kiszállás célja: a város kulturális örökségének bemutatása, kiemelve egyrészt az épített örökséget, másrészt, Veress Ferenc 19. század közepi Kolozsvár-albumát alapul véve, a városkép átalakulását az utóbbi másfél évszázadban. A Kolozsvár Társaság általános céljaihoz illeszkedõen: hidat építeni a múlt és jelen közé, tudatosítani a városhoz kötõdõ közönségben a hely kulturális örökségét mint a jelenhez is szóló értéket, frissen tartani ez iránt az érdeklõdést, tartani a kapcsolatot az innen elszármazottakkal, olyan közös programokat kialakítani, amelyek válaszként szolgálnak a szülõföldhöz kapcsolódás igényére.

A kiállításoknak a Stuttgarti Magyar Intézet épülete adott helyet.

A város épített örökségét bemutató, 64 fényképfelvételt tartalmazó kiállítás elsõsorban történeti, kulturális és vallási, valamint építészeti szempontból releváns emlékeket mutat be: a város legrégibb részében, az Óvárban található Ferencrendi-templomot és kolostort, valamint a Karolina-oszlopot; a Fõteret, a várost szimbolizáló Szent Mihály-templommal és a Mátyás-szoborral, a város legismertebb barokk épületével, a Bánffy-palotával, amely ma a Szépmûvészeti Múzeumnak ad otthont; a történeti szempontból legjelentõsebb épületeket a Farkas utcában és Egyetem utcában: tanintézeteket, templomokat, a Szent György-szobrot; a belvárosban fellelhetõ további, építészeti szempontból is jelentõs oktatási és kulturális intézményeket. Nem hiányoznak a különbözõ felekezetek templomai, a város legismertebb szülötteinek, Hunyadi Mátyásnak, Bocskai Istvánnak, Bolyai Jánosnak és Reményik Sándornak a szülõháza, a városban tevékenykedett néhány jeles személyiség — gróf Mikó Imre, Kós Károly, Misztótfalusi Kis Miklós — síremléke a Házsongárdi temetõben, valamint építészeti különlegességek. A kiállítási anyagban szerepelt néhány kolozsvári képzõmûvész (Kós András, Miklóssy Gábor, Nagy Albert, Szervátiusz Jenõ) alkotásáról készült reprodukció is.

A felvételeket László Miklós és Miklóssy Gyula készítették, néhány kivétellel, a kiállítási anyagban szerepelt Kabán József néhány munkája is. Az anyag a Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet földszinti konferenciatermének falán, 30x40-45 cm-es nagyításban került kiállításra.

A kiállítás anyaga, stílszerûen, kiegészült a város elsõ képi ábrázolása alapján készült, ún. Hufnagel-féle rézmetszettel, amely a 17. század eleji Kolozsvárt ábrázolja, valamint Tasnádi József erdélyi származású, ma Magyarországon élõ grafikus Kolozsvár-témájú munkájával (vegyes technika), amely szimbolikusan, mintegy szellemi térképként, a Fõtéren található Szent Mihály-templomot tekintve kiindulópontul, felülnézetbõl ábrázolja a belvárost. A kiállított képeket pár mondatos német nyelvû leírás kísérte, kiemelve az emlékek történeti szerepét és építészeti jelentõségét, utalva mai funkciójára is, ezen kívül, mintegy bevezetõként a különbözõ korokból származó emlékeket összefogó kiállításhoz, a bejáratnál a város történetét rövid, pontokba fogó német nyelvû banner fogadta a látogatókat.

Az emeleti térben kapott helyet a Veress Ferenc-emlékkiállítás. Veress Ferenc fényképész, feltaláló 180 éve született Kolozsváron. A magyar fotótörténelem meghatározó alakja volt. Szorgalmazta, hogy a magyar fényképészek örökítsék meg a tájakat, emlékeket, a neves személyiségeket. Nevéhez számos fényképészeti eljárás feltalálása fûzõdik, legtöbbet a színes felvételek készítésével kísérletezett. 1853-ban Kolozsváron Erdély elsõ fotómûtermét nyitotta meg, az egyetemen késõbb fényképészetet adott elõ. Szorgalmazta egy fotómúzeum létesítését, megjelentette és szerkesztette a Fényképészeti Lapokat.

1859–1860-ban készített közel félszáz felvételébõl állította össze páratlan értékû Kolozsvár képekben címû kétkötetes albumát, melyet az akkor létesült Erdélyi Múzeum-Egyesületnek ajándékozott. Ezek voltak a városról készült legelsõ fényképek. Az album jelenleg a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban található. 2002-ben az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület (EMKE) felkérésére az albumban ábrázolt helyeket László Miklós felkereste, megállapította a Veress Ferenc-felvételek eredeti nézõpontját, és az adott helyeket újrafényképezte, lehetõség szerint ugyanonnan. A Veress Ferenc-album felvételeinek reprodukcióiból és László Miklós felvételeibõl 37 pannót felölelõ kiállítási anyag készült, Murádin Jenõ mûvészettörténész képaláírásaival ellátva. A Stuttgartban bemutatott kiállításon ebbõl az anyagból 25 pannó szerepelt, kiegészülve a Veress Ferenc életét és munkásságát ismertetõ német nyelvû bannerrel.

A rendezvényen a kiállítást – a régi és új Kolozsvárt – Kántor Lajos, a képekhez Miklóssy Gyula és László Miklós fûztek részletesebb magyarázatot. A megnyitón kb. 50 látogató vett részt. A kiállítás november 20-ig volt látogatható a nagyközönség számára.

Visszajelzések szerint a kiállítás jó fogadtatásnak örvendett. 2013 januárjában a Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet a Bietigheim nevû városba is elvitte, ahol dr. Ódor László, az Intézet igazgatója mutatta be a fényképanyagot.

A programban résztvevõk idehaza is beszámolót tartottak a tagság számára a stuttgarti kiszállásról. A rendezvény alkalmával levetítették az építettörökség-fotóanyagból készült prezentációt, valamint a németországi kiszállás alatt készített videó- és fényképfelvételeket.

 

 

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008