magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Hajnal Jenő: A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet


Kárpát-medencei modellek mintájára egy vajdasági magyar mûvelõdési intézet létrehozását – mint jogos magyar kisebbségi igényt – elsõként az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács fogalmazta meg 2001 áprilisában. A kezdeményezést a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Szövetség is támogatta, míg létrehozása és mûködése szorosan kapcsolódott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, valamint a Magyar Mûvelõdési Intézetnek a MÁÉRT Kulturális Szakbizottsága 2005. májusi ülésén történt közös elõterjesztéséhez, melynek középpontjában a Kárpát-medence minden régiójában felállítandó kisebbségi magyar mûvelõdési intézetek álltak, és amelyeket az elképzelések szerint a többségi állam és Magyarország közösen tartott volna fönn.


A magyar kormány támogatásával 2003 májusában adták át Zentán az új intézmény háromszintes, 425 négyzetméter összterületû, többfunkciós székházát. Ám magának az intézetnek a létrehozásáig igen hosszú út vezetett, hiszen az elsõ döntéstõl (2001) csaknem öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2005 szeptemberében a Magyar Nemzeti Tanács 2005/4. számú határozatával megalapítsa a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet Kft.-t, amelynek tényleges mûködése – a Szülõföld Alap hathatós támogatásával – 2006 januárjában kezdõdött el. Az intézet életében a legnagyobb változást a 2008. év hozta, amikor a Magyar Nemzeti Tanács mellett a Vajdaság Autonóm Tartomány is társalapítója lett, s ezzel megteremtõdtek a feltételek egy országos jelentõségû, kisebbségi önkormányzati kulturális intézmény arculatának és tevékenységének végleges kialakításához. Ennek hozadéka lett az is, hogy az intézmény a Vajdasági Mûvelõdési Intézeten kívül még négy, hasonló feladatok ellátására alapított tartományi intézménnyel, a szlovákkal, a horváttal, a románnal és a ruszinnal közösen alakíthatja munkáját és együttmûködését.

Mindez azoknak az új igényeknek a jelentkezését jelezte, amelyek immár a vajdasági magyar szellemi élet teljessé tételét szorgalmazták, s új értéket jelentettek a szellemiség alakulásában és autonómmá válásában. A teljesség igényében jelölhetjük meg azt az új minõséget, amelynek az volt a célja, hogy az intézet a vajdasági magyar nemzeti közösséget már átfogó, a legtöbb esetben mozgalmi jellegû kulturális szervezõdésekkel közösen az egész régióra kiterjedõ közmûvelõdési tanácsadással és szolgáltatásrendszerrel felvállalja a munka irányítását, segítését a kultúra és a tudományosság minden olyan területén, ahol önálló kisebbségi intézmények nem hozhatók létre (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, mûemlékvédelem stb.).

A Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet vezetõ és kezdeményezõ a vajdasági magyar közgyûjteményi és információs szolgáltatásokban; a magyar közmûvelõdési élet egyik fõszervezõje és a tudományos kutatások kezdeményezõje és vezetõje. Feladata a vajdasági magyar nemzeti közösség kultúrájának dokumentálása, kutatása és bemutatása; szakkönyvtárak és internetes adatbázisok kialakítása és mûködtetése; szakmai képzések, illetve tudásátadás; információszolgáltatás, tanácsadás; a kulturális értékek bemutatása, társadalmi hatásának, a mûvelõdési intézmények változásának vizsgálata; a mûvelõdõ közösségek tevékenységének elemzése, ezek fejlõdését szolgáló kísérletek végzése; továbbá egyéb tudományos és közmûvelõdési szolgáltatások.

Sikerült benne kialakítani egy vajdasági magyar könyv-, kép-, mozgókép-, kézirat- és levéltári gyûjteményt, ún. dokumentációs központot, ahol a legkorszerûbb mûszaki feltételek segítik a tudományos kutatómunkát. Lehet például országos információs adatbankot mûködtetni, szakmai információkat gyûjteni, közérdekû felhasználásukat elõsegíteni; magyar közmûvelõdési információs hálózatot üzemeltetni. Megszervezhetõ például könyvtárosok, közmûvelõdési szakemberek, helytörténészek, pedagógusok, amatõr színjátszók és rendezõk képzése és továbbképzése, utóbbihoz nagy segítséget nyújt a  Kapocs Könyvtári Csoport, a dráma- és szakirodalomtár. Az intézmény elõsegíti a kulturális közösség- és településfejlesztõ tevékenységeket több szórványközösségben is, lehetõvé teszi a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Portál és a Vajdasági Magyar Digitális Adattárt (www.vmmi.org; http://adattar.vmmi.org) folyamatos mûködtetését. Az intézet feladatkörébe tartozó területeken hazai, magyarországi, kárpát-medencei és nemzetközi kapcsolatok ápolhatók. Jelentõs tudományos kutatói és kiadói tevékenységet is lehet folytatni. 2012 decemberéig 57 könyvet és 15 optikai lemezt jelentetett meg az intézet a legkülönfélébb mûfajokban (vers, próza, dráma, publicisztika, ismeretterjesztés, interjú, levelezés, visszaemlékezés, napló, irodalmi esszé, irodalomtörténet, kultúrtörténet, mûvelõdéstörténet, néprajz, politika, történelem, filozófia, pszichológia, szociológia, mûvészetek).

Az intézet alapító tagja a tevékenységében hat közép-kelet-európai országra (Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) kiterjedõ Kárpát-medencei Közmûvelõdési Kerekasztalnak is, amely a közös múlt és az egységesülésre törekvõ jelen újragondolásának szándékával jött létre.

Az elmúlt évek legjelentõsebb programjai közé tartozik a Kalangya (1932–1944), a Híd (1934–), a Létünk (1971–) és az Üzenet (1971–) címû irodalmi és társadalomtudományi folyóiratok, a zentai Városi Múzeum Tóth József Alapítványának több száz képzõmûvészeti alkotásból álló, a vajdasági kortárs magyar képzõmûvészet egyik legteljesebb gyûjteményének digitális feldolgozása. Ide tartozik még a Vajdasági magyar mûvelõdéstörténeti lexikon (2009–) szócikkeinek kidolgozása, a Magyarok a Vajdaságban címû kronológiasorozat (2008–) és az Emlékezet címû kiadói önéletírás-sorozat (2010–) elindítása, a közmûvelõdési és tájékoztatási hálóépítés stb. Kutatások terén kiemelendõ az 1941–1948-as idõszakra vonatkozó szerbiai levéltári kutatások és visszaemlékezés-gyûjtés (2011–), és A hely szelleme – Kapcsolattartás az elszármazottakkal címû európai uniós projekt (2011–).

Az eddigi tudományos ülésszakok közül kiemelendõ a Kárpát-medencei Népzenekutatók VII. Konferenciája, a Délvidék/Vajdaság társadalomtudományi mûhelytalálkozó (2006). Ebbe a sorba tartozik még a Bennünk élõ múltjaink Kárpát-medencei társadalomtudományi (2007), az „Ezt az ereklyét…” elnevezésû Kárpát-medencei olvasáskutatási (2008), az Egyén és közösség nemzetközi interdiszciplináris társadalomtudományi (2010), Az aracsi pusztatemplom (A mûemlékek helyreállításának hasznáról és kockázatáról) kétnyelvû nemzetközi építészeti, mûemlékvédelmi és régészeti – az aracsi pusztatemplom kutatásának új eredményeirõl és védelmének idõszerû kérdéseirõl (2013) – tartott tanácskozás.

A szakmai találkozók, képzések közé tartozik a Kárpát-medencei Kulturális Fórum (2006–), a Vajdasági Magyar Amatõr és Diákszínjátszók Tábora (2008–), a Vajdasági Magyar Helytörténészek Szemináriuma (2006–), a könyvtárosok akkreditált képzése (Euro-Téka Szabadegyetem), valamint az akkreditált pedagógus-továbbképzések (2010–). A kortárs mûvészetek bemutatása és népszerûsítése terén az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja (2006–), az Új tudás – mûveltség mindenkinek, Kárpát-medencei irodalmi, képzõmûvészeti, fotó- és filmszakmai programok, találkozók sora tartozik.

Az intézet tíz állandó munkatársat foglalkoztat, rajtuk kívül legalább ugyanennyien dolgoznak külsõ munkatársként.

 

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008