magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Benkő Levente: Főhajtás a hősök emléke előtt


Lapunk ez évi januári számában Háborús sírok a magyarvistai temetõben címmel írtunk arról, hogy a kalotaszegi falu temetõjében 1944 õszén elesett katonák, valamint 1945 nyarán szovjet katonák erõszakoskodásának áldozatául esett helyi civilek nyugszanak. Az idei tizedik, július utolsó vasárnapján lezajlott falunapon a közösség felavatta a katonák fejfával és felirattal megjelölt kegyhelyét.

 

Még a tél folyamán kezdeményezés indult azért, hogy a temetõ északnyugati sarkában – jeltelen sírban – nyugvó két magyar és egy német katona közös nyughelyét azonosítsuk, rendbe tegyük és megjelöljük. Miként idézett írásunkban beszámoltunk róla, a magyarvistai református egyházközség halotti anyakönyvében (Halottak anyakönyve 1909. november 5-tõl 1982-ig. Kolozskalotai Református Egyházmegye, Vistai Református Egyházközség, 54. l.) szereplõ bejegyzések szerint a három katona az 1944. október 13-14-én Kisbácstól és Szucságtól északnyugatra, egészen pontosan a Gyalu és Magyarvista közötti hegyen az elõrenyomuló szovjet és román sereggel vívott harcokban esett el. A körösladányi születésû, református vallású Török Imre honvéd mindössze 22 éves volt, amikor az ellenséges golyó kioltotta életét. Õt kopo-nyalövés érte. A Honvédelmi Minisztérium Katonai Hagyományõrzõ és Hadisírgondozó Osztálya adatai szerint Török Imre honvéd, Marti Sára fia 1922. április 10-én született, és a 10/III. számú zászlóalj katonája volt. Azonosító száma: 0333 / 22 / 0084. A bejegyzések szerint a Szatmár megyei Túrterebesen – esetleg a vajdasági Bajmokon, mert a születési helyet rögzítõ kockában mindkét helység szerepel – született Kis Bálint honvéd, aki 34 éves volt, amikor elesett. Vele szívlövés végzett. Az ismeretlen német katonára vonatkozóan csak annyit rögzít a halotti anyakönyv, hogy tiszt vagy altiszt lehetett, halálát többrendbeli sebesülés okozta. Mindhármuk holttestét egy idõs ember, Gergely István szállította be a faluba bivalyszekéren, a vistai férfiak kiásták a közös sírgödröt, az asszonyok lepedõket hoztak, amelyekbe a holttesteket belecsavarták, szalmával letakarták õket, Daróczi Ferenc tiszteletes pedig 1944. október 27-én rendes egyházi szertartással, mintegy harminc hívõ jelenlétében eltemette õket. A sír északi oldalában nyugszik Török Imre, a déliben Kis Bálint, kettejük között pedig a német katona. Nyughelyüket soha nem jelölték meg, csupán egy idõs asszony, Székely Katalin Pocok ültetett rá liliombokrot, és haláláig gondozgatta a sírhantot. A katonákat eltemetõ Daróczi Ferenc tiszteletes a hozzátartozóknak, a gyülekezet mai lelkésze, Felházi Zoltán pedig az érintett polgármesteri hivataloknak küldte el néhány éve az elesett katonák adatait, de mindmáig semmilyen válasz nem érkezett. Az eltelt évtizedekben a hantot teljesen benõtte a sûrû gaz, valamint a friss hajtású szilvafák, így azonosítása majdnem lehetetlen vállalkozásnak bizonyult. Felmerült az is, hogy a hatóságok értesítésével, valamint szakemberek bevonásával kutatóárkokat ásunk a sír helyének pontos meghatározására, de erre hála Istennek nem volt szükség, hiszen a tavaszi temetõtakarítás és bozótirtás nyomán a közel 2,5x2,5 méteres felületû sírdomb enyhe emelkedése szépen kirajzolódott, közepén az éppen sarjadzó liliombokorral. 




Innen már csak a tényleges helyreállítás volt hátra. Összefogással és közmunkával. Volt, aki követ, volt, aki fejfát faragott, volt, aki régi szekérkerék-ráfból kovácsolt míves tartóvasat a fejfának. Volt, aki fehér márványtáblát adományozott, s volt, aki bevéste abba a sírkõ szövegét. Volt, aki fuvart vállalt, aki ásót, lapátot, csákányt ragadott, cementet és kavicsot adott, betonozott, a sírra földet hordott, virágot ültetett. S volt, aki a sírkõ talapzatát kõlapokkal szépen „felöltöztette”. Ha jól számoltam, huszonhat önzetlen ember fogott össze, és természetesen ott volt a legfontosabb segítõ: a Jóisten. Így készült el a három katona síremléke, amelynek kõbe vésett felirata:

 

„Itt nyugszanak

az 1944. október 13-14-én

Magyarvista közelében

elesett katonák

Török Imre honvéd 22 éves

Ismeretlen német katona

Kis Bálint 34 éves

Nyugodjanak békében!”

 

A fejfa felirata: „Állította Magyarvista közössége”.

Tekintettel arra, hogy jövõre lesz az elsõ világháború kirobbanásának századik, illetve a második világégés erdélyi eseményeinek a hetvenedik évfordulója, a vistai kegyhely létrehozásával párhuzamosan erdélyi kiterjedésû gyûjtés indult. Ennek célja minél több és hiteles adatot összegereblyélni arról, hogy falvainkból, városainkból kiket rabolt el szeretteik körébõl a harcterekre és a fogolytáborokba a két világháború, illetve, hogy helységeinkben nyugszanak-e bármilyen nemzetiségû és bármilyen hadsereg kötelékében szolgált hõs katonák. A történelmi magyar egyházak körlevelet adtak ki e tárgyban, az igen hasznos adalékokat tartalmazó válaszlevelek lassanként gyûlnek. A munkába viszont bárki bekapcsolódhat, hiszen nem árt szétnézni házunk táján, falvainkban, öregjeinknél, temetõinkben, községi, egyházi anyakönyvekben, leveles, kéziratos fiókjainkban. A legtisztább tiszteletadás szándékával.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008