magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Huszár László: A civil világból a szakmaiba. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet


Az intézet történetéből

A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya a meèiari korszakban (1994–1996) kezdett el szakmai tevékenységgel foglalkozni, amikor a Szövetségtõl a kormány megvonta az állami támogatást, és az országos vezetés kénytelen volt az alkalmazottait elbocsátani. Ág Tibor népzenekutatónak köszönhetõen a Dunaszerdahelyi Területi Választmány szervezeti egységeként 1993-ban kezdett el mûködni a Népzenei Munkaközösség, a népzenei mozgalom módszertani segítésére. Akkor került Dunaszerdahelyre az Ág Tibor által összeállított népzenei gyûjtések törzsanyaga, és akkor mondott le a Tavaszi szél… országos népzenei verseny szervezésérõl a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség. Pár évvel késõbb (1996) a kényszerhelyzet teremtette lehetõséggel élve egy újabb országos verseny, a Duna Menti Tavasz gyermekbábozó és színjátszó verseny megrendezése került át a területi választmányhoz. A muravidéki kapcsolatok és az õ példájuk hozta felismerés szinte felkínálta a közmûvelõdés szakmaiságát. A meèiari kor után, Dusza István színikritikusnak, újságírónak köszönhetõen 1999-ben kezdõdött el az elsõ bábkészítõ képzés.

Öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a 2003-ban, a Csemadok országos közgyûlésén kidolgozott alapszabály-módosításba bekerült a mûvelõdési intézet létrehozásának lehetõsége. Ezzel élve 2004. májusában a Csemadok Országos Tanácsa szervezeti egységeként megalapította a Csemadok Mûvelõdési Intézetét. A szakmai elõkészítést nagyban segítette, hogy 2001-ben Dunaszerdahely önkormányzata átadta egy épületét a Csemadoknak. A kettõs irányítás (területi titkárság/intézet) 2007 júliusában ért véget, amikor a két intézmény különvált. Egy adótörvény-módosítás következtében 2012-ben, a Csemadok Országos Elnöksége mint alapító bejegyeztette a Szlovákiai Magyar Mûvelõdési Intézetet, mint a Csemadok Mûvelõdési Intézetének jogutódját.

A jogi forma változása nem jelentette a szakmai tartalmak változását. Az intézet a Csemadok programjával és alapszabályával összhangban a hagyományõrzés összetettsége, a szakmai-módszertani tevékenység fejlesztése, a magyar identitástudat ösztönzése, védelme és közkinccsé tétele érdekében szakmai és módszertani segítséget nyújt, képzéseket szervez a mûkedvelõ mûvészeti együtteseknek, a Csemadok területi választmányainak. Módszertani szervezõje az országos felmenõ rendszerû versenyeknek, rendezõje, illetve társrendezõje a szervezeti és mûködési szabályzatában rögzített versenyeknek, találkozóknak. Kutatja, dokumentálja és archiválja a szlovákiai magyarság kulturális értékeit és szellemi kulturális örökségét. Tevékenységét négy szakmai mûhelyben fejti ki.

 

Szakmai műhelyek

A népmûvészeti és folklórdokumentációs mûhelyben mûködik a a népzenei és szövegfolklór adattár, valamint a népzenei, szövegfolklór, népmese, citera, népi iparmûvészet és kézmûvesség szakmai szekció. A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedõ, az Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondó Verseny, a Citerazenekarok Országos Találkozója, illetve a nyári népzenei tábor és a népmeseelõadó képzés rendezõje az intézet.

A népzenei adattár digitális és hagyományos hanghordozóin több mint 45 000, nagyrészt vokális és szöveges gyûjtési egység található. A gyûjteményben a Felvidék minden tájáról találhatunk gyûjtéseket (Csallóköz, Mátyusföld, Vág és Garam köze, Ipoly-mente, Nyitra-vidék, Gömör, Abaúj-Torna, Kassa-vidék, Bodrogköz, Ung-vidék), amely alapja a tudományos kutatómunkának, feldolgozásnak és rendszerezésnek, az amatõr népzenei mozgalom népdalkörei, népdalénekesei, népi zenekarai közönségszolgálatának, szakmai tanácsadásnak, a folyamatos publikációnak.

A népzenei gyûjteményen kívül a felvidéki néptáncgyûjtésekrõl készült filmeket tartalmazó filmtárat is kialakítottunk. Az MTA Zenetudományi Intézetének Filmarchívumából a népzenei adattárba kerültek a felvidéki falvakban gyûjtött néptáncok filmfelvételeinek jegyzõkönyvei. Az adattárba fokozatosan bekerülnek a filmek másolatai is.

Szakkönyvtárában mintegy 1500 könyv és 400 hanghordozó (magnókazetta, LP, CD-ROM, Data-CD, CD, VCD, VHS kazetta, DVD) található, melyek magukba foglalják a hazai és magyarországi, illetve más országokbeli magyar népzenei, néptáncos, néprajzi és egyéb témájú kiadványokat. A könyvtárban magyar és szlovák nyelvû könyveken kívül tanulmányok, diplomamunkák és folyóiratok is találhatók. A hanghordozók eredeti népzenei felvételeket, népzenei feldolgozásokat, énekelt verseket, klasszikus zenét és kórusmûveket tartalmaznak.

A szlovákiai magyar szövegfolklór adattár kialakítása céljából történõ kutatások fõ célkitûzése egy olyan adattár kiépítése, mely tartalmazza az összes hozzáférhetõ forrásból megszerzett szlovákiai magyar vonatkozású, illetve szlovákiai vonatkozású magyar nyelven közölt szövegfolklór hagyományt, továbbá az ilyen jellegû magyar adattárak szerkezeti rendszerével könnyû és gyors tájékozódást nyújt mind a témában kutató szakembernek, mind a laikus érdeklõdõnek, s nem utolsósorban, legalább részleteiben hozzáférhetõvé válik  a világhálón is. A két fõ egység mentén szervezõdõ (létezõ források felkutatása, jelenkori kutatások megvalósítása) adatbázis folyamatos bõvítése mellett hosszú távú céljaink között nem csupán egy tetemes, ám rendezetlen folklóranyag összegyûjtése szerepel, hanem annak rendszerezése is, amely kellõ alapot szolgáltathat a témát érintõ jövõbeni tudományos szintézisek megalkotására.
Intézetünk honlapján elsõsorban azokat a szövegfolklór hagyományokat szándékozunk közzétenni, amelyek szervesen hozzájárulhatnak a népmeséknek és mondáknak a közmûvelõdésben és az oktatásban betöltött szerepe növeléséhez, továbbá felhasználhatósággal bírnak az irodalom, a honismeret, a regionális és helyi ismeretek oktatásán belül, avagy segítséget nyújthatnak a népmesemondó versenyekre való felkészülés során. A hagyományos folklóralkotásokon kívül az utóbbi idõben felerõsödõ (fõként a 2010-tõl meginduló Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondó Versenynek köszönhetõen) jelenségbe, a színpadi mesemondás legkiemelkedõbb képviselõinek mesemondásába is betekintést nyújtunk.

A Pódium mûvészeti mûhelyben a kreatív alkotótevékenység menedzselését az intézet elsõrangú feladatának tekinti. Tartalmi tevékenységében megjelenik a népmûvészeti mozgalom (bábozás, gyermek-színjátszás, vers- és prózamondás, lírai színpadok, énekelt vers, falusi színjátszás) versenyeinek, fesztiváljainak, csoportjainak szakmai összehangolása, szakmai képzések rendezése, amely két felmenõ rendszerû országos verseny (a Duna Menti Tavasz – gyermek bábos- és színjátszó, valamint a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny) módszertani elõkészítésében és rendezésében csúcsosodik ki.

Az információs, dokumentációs, kommunikációs, kiadói mûhely fõ feladata  a népzenei, a szövegfolklór- és a közmûvelõdési gyûjtések digitalizálása, a honlap (www.intezet.sk) és adatbázisainak (Szlovákiai Magyar Közmûvelõdési Digitális Adattár) kezelése, bõvítése, ezek publikálása, valamint a kommunikáció erõsítése a külsõ munkatársakkal, távmunka végzésével. Elektronikus irattárat és adattárat kezel a civil mûvelõdési és mûvészeti tevékenységekrõl, társaságokról, egyesületekrõl.

A mûvelõdési, közösségfejlesztési, képzési mûhely tartalmi tevékenysége a közösségfejlesztés, népfõiskola, kulturális turisztika, képzések akkreditálása, tanrendjeinek kidolgozása, közmûvelõdési felmérések végzése. Szakmai szekciói: népfõiskolai, közösségfejlesztési szekciók.

 

Vállalkozás

Vállalkozás szintû a közmûvelõdéshez kötõdõ és az intézet kutatási, módszertani tevékenységéhez kapcsolódó publikációk közzététele. Gondozója a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek kiadói sorozatnak, amely eddig 54 publikációt és 14 hang CD-t jelentetett meg.
Az intézet alapító tagja a hat középkelet-európai országra (Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) kiterjedõ Kárpát-medencei Közmûvelõdési Kerekasztalnak, amely a közös múlt és az egységesülésre törekvõ jelen újragondolásának szándékával jött létre.

Az intézet négy állandó és három külsõ szakmai munkatársat foglalkoztat. A munkahivatal védett mûhelyek programjában három munkatárs foglalkozik a digitalizálással, illetve az így feldolgozott anyagok rendszerezésével, leírásával. Szekcióinkban 16 külsõ munkatársat foglalkoztatunk.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008