magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Mátyus Aliz: A Lakiteleki Népfőiskoláról


A Lakitelek Alapítványt és Népfõiskolát Lezsák Sán­dor és felesége álmodta, tervezte és alapította meg, a ki­lencvenes évek elején. Levelek ezreivel mozgósították a Nyugat-Európában és a tengerentúlon élõ magyarokat, hazai és helyi támogatókat szerveztek, és több olyan nagyszabású vállalkozást indítottak útjára – az olim­piai Top-tipp játékot, a Frici, a vállalkozó szellem címû televíziós vígjátéksorozatot –, amelyek több tízmilliós nyeresége, a világ minden részérõl érkezõ adományok segítségével folyamatosan épült a Lakiteleki Népfõiskola.

Ezt a négyhektáros területen fekvõ intézményt az ország egyik szellemi fõvárosának is nevezik. Európai rangú konferenciák, tudományos tanácskozások mellett szûkebb hazánk, a Tisza menti táj valóságát is fölmé­rõ, elemzõ programoknak is rendszeresen fórumot ad. A magyar politikai és tudományos közélet szinte minden rangos képviselõje tartott itt már elõadást, de vendége volt a Lakiteleki Népfõiskolának a világhírû Lech Walesa legendás lengyel munkásvezér vagy Vytautas Landsbergis, a rend­szerváltó Litvánia jelképes szabadságharcosa, és folytat­hatnánk a névsort, mint például A Keresztény Európá­ért címmel szervezett nemzetközi tanácskozáson az Európai Parlament több képviselõje mellett elõadást tartó Kurt H. Biedenkopf, aki több cikluson át volt Szászország mi­niszterelnöke.

A Lakiteleki Népfõiskola a magyar emigráció köz­pontja. Évtizedes gyûjtõmunkával a világ minden részé­bõl több ezer könyv, plakát, kisnyomtatvány, röplap és más írásos anyag, dokumentum, valamint az Emigráció a hazáért elnevezésû állandó kiállítás ad hiteles képet a nyugat-eu­rópai és a tengerentúli magyar közösségek, alkotók, írók életérõl, munkásságáról.

A Rendszerváltó Archívum több mint másfélezer irattári dobozban õrzi az elmúlt másfél évtized rendszerváltó hazai történetének dokumentumait. A Nép­fõiskola Rendszerváltó Archívum címmel új folyóiratot, kéthavonta megjelenõ történelmi szemlét indított útjá­ra.

A Lakiteleki Népfõiskola közösségteremtésben, a fel­nõttképzés módszereiben eredményesen ötvözi a dán, a finn, a svéd és a német, valamint a két világháború kö­zötti hazai népfõiskolai hagyományokat. Mindezek hát­terében Lezsák Sándor három évtizedes pedagógusi és népmûvelõi szervezõ gyakorlata és képessége áll. A nép­fõiskolai kollégiumok, szaktanfolyamok, speciális tartal­mú képzések, szabadegyetemi formák, egy-egy szakma továbbképzõ és érdekvédelmi fóruma mellett helyet kap a Népfõiskolán a dolgozók gimnáziuma is, a kecskeméti Németh László Gimnázium kihelyezett tagozata.

A Lakiteleki Népfõiskola több olyan pedagógiai kez­de-ményezéssel írta be magát a neveléstörténetbe, amely méltán keltett országos közfigyelmet. A Gödöllõi Szent István Egyetemmel kötött szerzõdés keretében a Magyar Tudományos Akadémia szellemi támogatásával 2000-ben Tisza Kollégiumot, 2002-ben pedig Tanya Kollégiu­mot szervezett. 150 egyetemista és oktató térképezte föl és végzett tudományos szempontból is rendkívül értékes életmódvizsgálatot, és kaptak közben a diákok életre szóló élményt, a hétköznapi valóságból gyakorlati isme­reteket.

A Népfõiskola minden új épületének avatásához egy-egy tanácskozás, vetélkedõ, kollégium beindítása kötõdik. Az ökumenikus Szent István kápolna építését követõen tudatos munkával teremtõdött meg az az or­szágban egyedülálló szoborpark, amely a 20. századi vértanú és hitvalló egyházi vezetõket szembesíti a láto­gatókkal. Készül az új Nemzeti Panteon is.

Illyés Gyula mellszobra után Klebelsberg Kunó, Németh László, Kodály Zoltán, Szent-Györgyi Albert, Simándy József és Sinkovits Imre arcmása idézi meg a század egy-egy példázatos életmûvét.

A Lakiteleki Népfõiskola nemcsak vonzó építészeti stílust teremtett, de szinte egyedülálló közösségformáló és -nevelõ módszereket is. Az akadálymentesítési prog­ram segítségével a fogyatékossággal élõk is otthon érzik magukat. Legutóbbi háromnapos országos konferenciá­juk komoly szakmai visszhangot is kiváltott.

A kistelepülések tanítóinak rendszeresen biztosít ér­dekvédelmi fórumot, de közel egy évtizede minden nyá­ron a Kárpát-medencei magyar sakkbarátoknak is találkozóhelye. A Népfõiskola minden tevékenységi formában az ismeretbõvítés mellett a közösségteremtést tartja a leg­fontosabbnak.

A nyári képzõmûvészeti tábor, a honfoglalás kori életmódtábor, a diákok garabonciás olvasótábora és a Kátay Zoltán Cserkésztábor mellett sajátos szín a nép­táncosok szaktábora, amelynek hátterében a helybéli­ekbõl verbuvált Kösöntyû néptánccsoport munkája áll. Ezt a tánccsoportot a Népfõiskola igazgatója, Lezsák Sándorné Sütõ Gabriella vezeti. A hagyományteremtõ kö­zösségi munka és az intézmény irányítása, mint rész az egészben, így válik teljessé. Ahogyan Lezsák Sándor tör­vényhozói, parlamenti munkáját teszik teljessé a népfõis­kolai közösségeket szervezõ, a valóság kemény üzeneteit és feladatait megfogalmazó népfõiskolai kollégiumok, tanácskozások, szaktanfolyamok. És így illeszkedik a népfõiskolai intézmény Lakitelek életébe, a Tisza menti és Kecskemét környéki táj hétköznapi és ünnepi való­ságába.


Népfõiskola és tágabb környezete egymást erõsítik, a társadalmi igény utolérte a Népfõiskola törekvéseit. Az élethosszig tartó tanulás, képzés sajátos formája például a Mindszenty Kollégium. A képzésen részt vevõ katoli­kus, egyetemista és diplomás fiatalok uniós jogismereteket, alkotmányismeretet szerezhetnek, amelynek része a parlamenti gyakorlat és egy egyhetes brüsszeli tanul­mányút is. Hasonló tanfolyam indult a protestáns fiata­loknak Bethlen Gábor Kollégium címmel. A Gödöllõi Szent István Egyetemmel kötött együttmûködési megál­lapodás keretében kifejezetten EU-ismeretekre alapozott szaktanfolyam, valamint négy féléves posztgraduális EU-agrárközgazdász képzés kezdõdött. Minden esz­tendõben megrendezik a nyári Európa Szabadegyetemet, a fiatal politológusok találkozóját, amelynek részvevõi elkészítik az EU-csatlakozással kapcsolatos várakozások politológiai elemzését. Mindemellett szervezik a Csengey Dénes Vándoregyetemet Budapesten a Kossuth Klubban.

A Népfõiskola hazai és nemzetközi vonzerejét az is növeli, hogy az igényes szellemi vendéglátás mellett ügyel a szabadidõ kulturált és egészséges eltöltésé­re is. Kitûnõ konyha, teniszpálya, uszoda, edzõterem, szabadtéri sakk és sok más szolgáltatás közül válogathat a látogató. Kapcsolata Lakitelek település­sel mindennapos. A népfõiskolai dolgozók többsége lakiteleki, akiknek nemcsak jövedelmet biztosító mun­kahely, de azt is érzik, hogy napi munkájukkal közéleti stílust is képviselnek. Az intézmény együttmûködik a lakiteleki óvodával és általános iskolával, a dolgozók gimnáziumában lakiteleki pedagógusok is tanítanak, és az itt érettségizõ diákok többsége is lakiteleki. A lakite­lekiek nagy része szoboravatón, tanfolyamokon, képzõ programok segítségével vagy éppen egy uszodai élményen át ismerte meg a Népfõiskolát. A tervek szerint hamarosan kerékpárút köti össze a települést a Népfõ­iskolával, és így még közelebb kerülnek egymáshoz.

2003 elején a Magyar Örökség Díj kuratóriuma úgy döntött, hogy március 22-én, Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban pedagógiai és közösségszervezõ munkássága elismeréséül a Lakiteleki Népfõiskolának Magyar Örökség Díjat adományoz.

A Vasárnapi Újság 2013. szep-tember 29-én 26 éves történelem címmel interjút készített Lezsák Sándorral, amelyben azt mondta, hogy „a Kárpát-medencei nép­fõiskola-rendszer elõbb szellemileg, késõbb gazdaságilag is megerõsítheti a magyarságot, és ennek a szellemi há­lózatnak a kialakítása már megkezdõdött”.

 

*Megjelent a Szín. Közösségi Mûvelõdés 2013/3-as számában.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008