magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


M. Korodi Mária: Minoriták a közjó szolgálatában


Erdélyben a minorita szerzetesek az elmúlt századokban több helyen alapítottak rendházat, a pasztoráláson kívül oktatási, szociális és kulturális tevékenységeket folytattak. Jelentõs központnak számított Arad, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Nagyenyed vagy Nagybánya. Ez utóbbi városban évtizedekig mûködtettek saját teológiát a minoriták, de rendszeres volt a kapcsolat a lugosi, a szegedi, a miskolci és az egri rendházakkal is. A szerzetes testvérek magyar nyelvterületen megfordultak Nyírbátorban és Pancsován is.

Trianon után különvált az erdélyi és a magyarországi Rendtartomány, majd 1992-ben ismét egyesült a Szent Erzsébetrõl elnevezett két magyar tartomány. Sajnos, Erdélyben már csak Aradon mûködik rendház, amelynek tagjai három évszázada plébániai teendõket is ellátnak.

Errõl a valamivel több mint háromszáz évrõl szól az a könyv, amely a közelmúltban jelent meg az aradi Kölcsey Egyesület kiadásában*.

Az elsõ rész alcíme Minoriták Aradon a közjó szolgálatában, a második rész pedig a Vasárnap címû, a leghosszabb életû aradi kulturális folyóirattal foglalkozik, amelyet a minoriták szerkesztettek, adtak ki és nyomtattak.

A közjó fogalma a tanulmányban az oktatás, a mûvelõdés és a szociális kérdésekkel való foglalkozást illeti. Az aradi minoriták hozták létre az elsõ aradi német, majd magyar nyelvû iskolákat, s az is kiderül, hogy a három évszázad során mindig ott álltak, ahol az oktatásnál szükség volt rájuk. Az 1702-es letelepedés után, már 1715-ben elemi iskolát, majd harminc évvel késõbb gimnáziumot indítottak. Ezekben az intézményekben az oktatók zöme minorita szerzetes volt. De jelen voltak az 1919-es impériumváltás idején, amikor a szó szoros értelmében az utcára került a magyar oktatás. Azonnal az önállósodott Csiky Gergely Gimnázium mellé álltak anyagi segítséggel 1991-ben és 2001-ben, kölcsöntermekkel és tanfelszerelés-vásárlással.

Matekovits Mihály – nyugalmazott matematika szakos tanár – a téma jó ismerõje, nem történész, hanem az általa közel hat évtizede összegyûjtött anyag feldolgozója és rendszerezõje foglalkozik a kérdéssel. Kiderül, hogy az aradi magyar oktatás támogatása mellett számos nyomtatvány kiadásával gazdagították a szerzetesek az aradi, illetve az egyetemes magyar egyházi és világi közmûvelõdést. A 300 esztendõ Aradon tevékenykedõ legaktívabb minorita íróit sorolja fel betûrendben, kiemelve legfontosabb munkáikat. Többen az aradi lapokban (Vasárnap, Havi Szemle, Arad és Vidéke, Aradi Híradó, Alföld, Ellenzék) írtak rendszeresen, de prédikációk, tanulmányok, sõt, versek is kerültek az aradiak kezébe a rendház nyomdájából. A legtöbb irodalmi és tudományos dolgozat az Aradi Gimnázium Értesítõjében látott napvilágot, amelynek a szerkesztõi feladatát is rendszeresen az iskola egy-egy minorita tanára látta el.

Lakatos Ottó, aki a háromkötetes Arad története c. mûvében a 13 vértanú tábornok kivégzésének részleteit is leírja az egyik gyóntató és szemtanú lelkész, Sujánszky Eusztách minorita szerzetes nyomán, aki a kivégzés utáni napokban vetette papírra emlékezéseit, az Értesítõben verseket, útinaplókat és színdarabokat is közölt. A minorita sírkertben nyugvó Lidy Nándor atya, gimnáziumi igazgató, matematikatanár ma is komoly munkának számító szakdolgozatokat közölt. Mónay Ferenc aradi házfõnök, plébános, mûvészettörténész és közíró volt. Hosszabb ideig élt Rómában mint vatikáni magyar gyóntató, itt látott napvilágot számos irodalmi és a rend történetérõl szóló munkája.

Ujj János történész régóta kutatja a múltját az Aradon kiadott Vasárnap folyóiratnak, amelyet tizenhét éven át az aradi minorita kultúrház építõje, Wild Endre páter szerkesztett, majd Brazíliába való távozása után Kulcsár Sándor Kálmán folytatta a munkát, sajnos, csak két évig. Azt írja Ujj János: „Két évtized alatt a Vasárnap színvonalas irodalmi lappá, majd jeles erdélyi kultúrszemlévé nõtte ki magát. Természetes, hogy reagált a római katolikus vallási élet minden fontos eseményére, mint a pápa- és püspökválasztás, a minorita rendben végbement eseményekre. Emellett a lap minden számában színvonalas irodalmi alkotások láttak napvilágot. Elsõsorban vallási témájúak, de minden más olyan alkotás is, amely beilleszkedett a lap keresztény szellemiségébe.” A lap szerzõi közül többen önálló kötettel is jelentkeztek, amelyeket a Vasárnap nyomdájában nyomtak, s a Vasárnap kiadóhivatala forgalmazta azokat.

A teljesség igénye nélkül, néhány név, akik közöltek az aradi minoriták által kiadott Vasárnapban: Móra Ferenc, Wass Albert, Mécs László, Reményik Sándor, Juhász Gyula, Berde Mária, Dsida Jenõ, vagy a református pap-költõ, Szabolcska Mihály.

A minoriták aradi oktatói, mûvelõdési és szociális tevékenysége összenõtt a város életével, mindennapjával. A Fecskés könyvek sorozatnak ez a (huszonötödik) kötete ebbõl a kötõdésbõl csak egy kis csokorra valót nyújt. De ez is elég, hogy elképzelhessük a nagy csokor egy-egy virító szálát.

 

 

*Matekovits Mihály, Ujj János: A minoriták Aradon. Arad, 2013.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
KÖNYVTÁR rovat összes cikke

© Művelődés 2008