magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Szaniszló Miklós: A tordai magyar oktatás évszázadai


A honfoglalással őseink nemcsak hazánk földjét nyerték el, hanem az európai kultúrát is. A magyar nép hazájává alakította e tájat, beilleszkedett környezetébe, élt, termelt, művelődött, gazdagította saját és az emberiség egyetemes kultúráját és históriáját. A magyarság csak úgy tudott betagolódni az európai államok sorába, hogy felvette a kereszténység politikailag is legkedvezőbb válfaját, a római katolikus vallást. Ez együtt járt a Nyugat-Európában Nagy Károly kora óta elterjedt oktatási rendszer meghonosításával.
A 11. században megszülető új műveltség legelső központjai a kolostorok és a püspöki székhelyek voltak. A latin volt az oktatás nyelve, tárgya pedig a biblia, a vallásos irodalom.
Az első magyar iskola a pannonhalmi kolostorban működött. A papok egyházi hivatásuk ellátása mellett államigazgatási feladatok megoldására is képesek voltak. A királyi, vajdai kancellária mellett a kolostorokban és püspökségeken működő hiteles helyek az írásbeliség, az oklevélkiadás fontos központjai voltak. Az Anjou-korban már minden városban, sőt falvakban is működött iskola. Itt képezték a jövő világi értelmiségét, az íródeákokat, közjegyzőket.
Torda, mint Erdély egyik legrégibb központi városa, mint Orbán Balázs írja, kilenc régi egyházzal bírt. Ezt igazoljaaz 1274-ből származó oklevél, valamint a pápai dézsmák 1333 és 1334 évekre szóló jegyzéke. Minden bizonnyal a tordai oktatás kezdeteit is a kolostorok és a plébániai iskolák jelentették.
A vallásos jellegű írások mellett itt tanították a gazdag latin nyelvű magyar történelmi műveket és az első magyar nyelvű irodalmi alkotásokat. Az erdélyi művelődés erős ösztönzést kapott az itáliai reneszánsz kultúrától. A humanizmus első jelentős hazai képviselője, Vitéz János váradi püspöki székhelyén építette ki a magyar humanizmus első központját, amely meghatározó szerepet játszott a magyar reneszánsz műveltség kialakításában.
Az erdélyi fejedelemség születése időben egybeesett a reneszánsz és a reformáció erdélyi virágkorával. A fejedelmi udvar és a városok voltak az új kultúra központjai. Az iskolahálózat ugrásszerűen kibővült. A hit terjesztése érdekében jóformán minden felekezet gondot fordított az iskolákra.
A tordai első iskola is, amelyről pontos adataink vannak, a reformáció szüleménye. Az 1568-ban Tordán tartott erdélyi országgyűlésen az unitárius vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatott. Az unitáriusok Újtordában és Ótordában tekintélyes egyházközösséget alkottak, és nagy gondot fordítottak az iskolára. Hogy az unitáriusoknak már vallásalapításuk első éveiben volt Tordán iskolájuk, azt igazolja János Zsigmond fejedelem 1557. június 1-jén Tordán kiadott rendelete, melyben meghagyja, hogy a tordai lelkészeknek és iskolamestereknek (rektor) a dézsma negyedét kiszolgáltassák.
Az első iskola 1589-ben épült, algimnáziumi fokon működött. Évszázadokon át ez az egyetlen magasabb fokú iskola egész Torda vármegyében. Az osztrákok kétszer égették fel a haladó gondolkodás ezen kis fellegvárát. De az unitáriusok, Torda lakossága segítségével újból felépítették. Később kétszer kellett új épületet emelni számára. A ma is létező kőépület 1860-70-es években készült el az unitárius templom mellett.
Az unitárius gimnázium jelesebb rektorai: Csanádi Pál (1598–1599), Cromer Péter (1607–1610) külföldi egyetemi végzettséggel, Járai János (1646) író, Koncz Boldizsár (1660), Bartók János (II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején) író, Koncz Boldizsár (1733), Kénesi Tőzser János (1734–1810) jeles író, Barabás Dávid (1811-től). Az unitáriusok elemi iskolája (és gimnáziuma) 1557–1908 között állt fenn. Tordán más felekezetek is rendelkeztek iskolákkal.
A katolikus elemi fiúiskola a lelkészi lakás mellett 1722-ben alakult, a leányiskola a régi papi lakban 1859-60-ban létesült (mindkettő 1948-ig állt fenn).
Az ótordai református 4 osztályú elemi iskola a várkastély udvarában működött a fejedelmi lak mellett. Fennállásáról adatunk 1885-ből van. Az ótordai református 6 osztályú leányiskola egy tanító és egy tanítónő vezetése alatt működött, 1859-ben emelt épületében a református templom udvarán a főtér felől (ma IKE). Az újtordai református 4 osztályú elemi iskola a templomkastély mögött egy tanítóval működött 1885-ben, de korábbi időben is működött, pl. 1842-ben fiú- és leányosztállyal. Például fiútanító Csákány Károly.
A 18-19. század fordulóján, de különösképpen a reformországgyűléseken a nemzeti függetlenség és polgári átalakulás kérdései között napirendre került a nevelésügy polgári és nemzeti irányú átalakítása is. Feltevődött a latin nyelvű, egyoldalúan antik művelődési anyagot közvetítő iskola korszerűsítésének kérdése. E téren nagy előrehaladást jelentett a magyar tanítási nyelv bevezetése, valamint a magyar nyelvi, a történelmi ismeretek és a nemzeti irodalom tananyaggá válása.
A reformkor kiváló művelődéspolitikusa, hazánk első vallás és közoktatás minisztere, Eötvös József volt az, aki 1848/49 kudarca után 1868-ban az országgyűléssel elfogadtatta a népoktatási törvényt. A törvény kimondta a tankötelezettséget, rendezte az iskolaállítás jogait és kötelezettségeit, megteremtette a világi népoktatás alapvető feltételeit. Ilyen körülmények között 1878-ban az unitárius gimnázium állami polgári iskolává alakul. Az átalakítás csak a gimnáziumi osztályokra vonatkozott, a 4 osztályú elemi iskola továbbra is a vallásközösség felügyelete alatt maradt.
1907-ben a magyar állam átveszi az intézetet az unitárius egyháztól és állami (8 osztályú) főgimnáziummá alakította át, és részére új modern épületet emelt (ez a mai Mihai Viteazul Kollégium épülete).
Tanárok: Simon Ignác, Barabás Jenő, Gspann Károly, Jánky László, Kemény Gábor, Lőrinczi Géza, Major Sándor, Pallos István, Pap Domokos, Sebők Samu, Tompa Árpád, Varga Dénes, Fogarasi Géza, Kővári Andor, Száva Kristóf, Borbély Samu, Kiss Miklós, Pável Ágoston, Sebestyén Béla, Palczer Károly, Szilágyi Adolf, Schuller Jenő, Bódizs Ferenc, Kiss Kálmán. Vallást tanított hét felekezet lelkésze. Igazgatók: Simon Ignác (1908–1917), Tompa Árpád (1917–1919). 1919-tól 1945-ig a Liceul Ferdinand nevet viseli.
A városban a 19–20. század fordulóján működtek még az újtordai állami elemi fiú- és leányiskola (1878–1918). Tanerők: Varga János, Izsák Rezső, Serester Samu.
A parkkal szembeni épületben az ótordai állami polgári leányiskola (1878–1918), kezdetben bérelt házban, 1882-től saját díszes új épületben (ma I. Raøiu utca 53 szám alatt a Teodor Murãąanu iskola). Igazgató: Péter Antal, Székely János.
Ótordai négyosztályú állami elemi leányiskola az állami polgári leányiskola épületében, az ótordai állami elemi iskola a Múzeum mellett. Egy magán elemi iskolát létesített a cellulózgyár az alkalmazottak gyerekei számára.
Két kisdedóvó: az ótordai községi kisdedóvó 1878 az unitárius gimnáziummal szemben, az újtordai 1882-től a Margithay Karolina adományából létesült az Egyház téren (a mai 3. sz. gimnázium telkén).
A reformátusok két iskolát tartanak fenn: az ótordai külön épületben fiú- s másban leányiskola, mindenik százon felüli tanítvánnyal. Az újtordai csak fiúiskola volt. Jó hírnévnek örvendett az unitáriusok fiúiskolája a kollégium épületében. A római katolikusok külön fiú- és leányiskolát tartanak fenn. Két tanonciskola is működött. A kereskedő tanonciskola 30 tanulóval, az iparos tanonciskola 150-nel, 1 igazgató, 5 tanító irányítása alatt.
Tordán a 19–20. századfordulón a tankötelesek száma meghaladja a kétezret, ennek fele járt iskolába, 67%-a magyar, 32,5%-a román.
Az első világháború után 1945-ig a magyar nyelvű oktatás számos megpróbáltatáson ment keresztül: rövid idő alatt felszámolták a magyar nyelvű állami iskolákat, s az anyanyelvű oktatás a felekezeti iskolákba szorult vissza.
A magyar tannyelvű középiskolák elvesztették nyilvánossági jogukat. Az itt végzettek oklevelét nem ismerték el. Ha az ifjak tovább akartak tanulni, le kellett vizsgázniuk idegen bizottság előtt. E vizsgákon a végzősök kb. 1/4-e ment át.
Az unitáriusok 1919-ben a Rákos patak partján a templom mellett újból visszaállították a gimnáziumukat, de most 8 osztállyal, ez 1923-ig működött, amikor nyilvánossági jog hiányában megszűnt. Igazgatók: Major Sándor (1919–1922) és Fogarasi Géza (1922–1923). Tanárok: Varga Dénes, Palczer Károly, Száva Kristóf, Sebők Sámuel, Gspann Károly, Schasser Oszkár, Adorján Jenő, Sztélló Nándor, Deák Ferenc, Dónáth Mátyás, Kiss Kálmán, Barabás Béla, Kossi István.
Az ótordai állami elemi iskola (a múzeum mellett) egy ideig magyar tannyelvű, később román– magyar tagozatúvá válik. Ez az 1. sz. iskola 1945-ig, azután csak román tannyelvű. Igazgatók: Bölöni István, Oøel Teodor.
Magyar tanerők: Bölöni István, Szilágyi Domokos, Péter Antal, Donáth Mátyás, Schwalzer Róza, Kovácy Róza, Fogarasi Zsuzsa, Borbély Anna, Pethő Gizella, Izsák Rezső, Jakab Miklós, Molnár Károly, Böszörményi Irma, Szénássy Mária, Solymosi Zsófi.
A református elemi iskola I–IV. osztálya az ótordai református templom tanszobájában működött. Igazgató: Zalányi György. Tanítók: Pungutz Ágnes, Mezei Gizella, Bágyi Nagy Ilka. Majd felépül a piros iskola (I. Raøiu utcában) és 1922–1948-ig 7 osztályos református iskolaként működik. Igazgatók: Zalányi György 1922–1940, Veress Zoltán 1941–1945, Nagy Ferenc 1946–1977. Tanerők: Mezei Gizella, Takács Zsuzsánna, Vályi Ilona, Adorján Melinda, Nagy Erzsébet, Mezei László, Nagy Ferenc, Fekete Károly (1945–1946).
Az újtordai református iskola 1918-tól 1945-ig működött.
A római katolikus elemi iskola fiú és leánytagozattal 1918-tól 1948-ig a római katolikus templom bejáratával szembeni épületben működött. Igazgatók: Nagy Andor, Simonffy Balázs. Tanítónők: Gogomán Malvin, Nagy Andorné és Gogomán Éva.
1918 és 1948 között unitárius elemi iskola nem volt.
A református polgári leányiskola 4 osztállyal az ótordai református templom udvarán a főtér felé emelt épületben 1919–1928 között működött. Fontos szerepet töltött be az egységes magyar tannyelvű fiú és leány gimnázium a piros iskola épületében 1945– 1948 között. Igazgatók: Ajtay Mária, Lászlóffy Aladár. Egy év után az egységes gimnázium a volt unitárius gimnázium épületébe költözött. Tanerők: Rass Károly, Bitay Pál, Gilyén Ferenc, Lászlóffy Aladár, Adorján Melinda, Hosszú Géza, Jakab Katalin, Flóra Erzsébet, Gersey Ilona, Érsek Márton, Szénássy Mária, Pethő Miklós, Flóra Anikó, Szabó Piroska.
A politikai életben beállt változások és az 1948-as tanügyi reform megváltoztatta a tordai magyar iskolahálózatot is. Így 1948-ban megalakult a 4. sz. magyar fiúiskola (I–VII. osztályok) a Dacia utcában a volt unitárius gimnázium épületében. Igazgatók: Nagy Ferenc (kétszer), Lupu Margit, Nagy Árpád,  Simonffy Balázs.
Az I–IV. osztály tanerői: Lupu Margit, Dezső Lehel, Székely Mária, Tőkés Ilona, Heltman Kató, Gogomán Éva, Nosztrai Gizella, Kiss Mária, Zsigmond Éva, Flóra Olga, Török Ferenc, Török Róza.
Az V–VII. osztály tanerői: Fekete Károly, Szőcs József, Pethő Miklós, Jakab Katalin, Érsek Márton, Nagy Ferenc, Nagy Jenő, Nagy Árpád, Simonffy Balázs, Simon István, Majtényi István, Kolozsi Károly, Halmágyi László, Nedelka Géza, Imreh Lajos, Szénássy Mária, Baktay Piroska, Andre Stefánia, Zsigmond Csaba, Vályi Ilona, Baktay Béla, Zsigmond Éva, Nagy Gizella, Szaniszló Miklós.
Az 5. számú leányiskola (I–VII. osztály), a piros iskola épületében. Igazgatók: Adorján Melinda (1948–49), Imreh Lajos (1949–54), Baktay Béla (1954–56).
Az I–IV. osztály tanerői: Tollas Mária, Csíky Ida, Pethő Ilona, Nagy Erzsébet, Nagy Ilona, Lászlóffy Éva, Pap Ilona.
Az V–VII. osztály tanerői: Adorján Melinda, Vályi Ilona, Szénássy Mária, Takács Zsuzsanna, Imreh Lajos, Jakab Katalin, Flóra Erzsébet, Kiss Mária, Bartha Piroska, Baktay (Ardelean) Margit.
1956-57-ben vegyes fiú és leányiskolává alakul.
1955-ben létrejött a 3. számú magyar tannyelvű középiskola a piros iskola épületében. Igazgatók: Zsigmond Csaba, Szöllösi Ferenc. Tanerők: Gersey Ilona, Baktay Béla, Baktay Piroska, Ádámossy Gábor, Füssy Gyula, Szatmáry István, Imreh Lajos, Gothárd Ida, Andre Stefánia, Szénássy Mária, Nagy Jenő, Simon István.
Újtordában a Velicicov utcában működött a magyar tannyelvű elemi iskola I–IV. osztály. Tanerők: Ajtai Mária, Nagy Erzsébet. Ezt az iskolát 1957-ben az Andrei Murãąanu utcába hozták le. Fennállt 1960-ig. Tanerők: Nagy Árpád, Kiss Mária, Timoftei Ilona, Kiss Ilona.
A bel- és külföldi politikai események, Gh. Gheorghiu-Dej személyi kultusza és az 1956-os magyar forradalom és hatása Erdélyben az elkövetkező években ürügyül szolgált a megtorlásra és a magyar oktatási intézmények egyesítésére hasonló román intézményekkel. Így 1959. szeptember 1-től a 3. számú magyar középiskola egyesült a Mihai Viteazul középiskolával és annak épületébe költözött.
1960-ban a 4. számú elemi iskolához csatolták az 5. számú vegyes elemi iskolát.
A piros iskolában I–IV. osztály magyar–román elemi működött, Deas Gavril igazgató vezetésével.
1962-ben a 4. számú magyar tannyelvű vegyes elemi iskolát egyesítik a múzeum melletti 1. számú román tannyelvű általános iskolával, magyar tagozatként működött tovább. Igazgatók Moldovan Maria, Zaizon Elíz, Simonffy Balázs. A magyar tagozat tanerői: I. ciklus: Kocsis Sára, Kiss Mária, Székely Mária, Nosztrai Gizella, Zsigmond Éva, Flóra Olga, Bajusz Éva, Komjátszegi Mózes, II. ciklus: Székely Jolán, Simonffy Balázs, Majtényi István, Halmágyi László, Érsek Márton, Zsigmond Csaba, Baktay Piroska, Szegedy Piroska, Szabó Mária, Gyenge Imre, Suba László, Pethő Miklós, Nagy Jenő, Szőke Irén, Szaniszló Miklós.
1960-tól Újtordában beindul az 5. számú vegyes iskola I–VIII. osztály román–magyar tagozattal. Aligazgatók: Nedelka Géza, Bara András, Jakab Gergely, Bara András (kétszer).
Tanerők: I–IV. osztály: Dezső (Heltman) Katalin, Kiss Ilona, Bajusz Éva, Rostás Ilona, Bakó Erzsébet, V–VIII. osztály: Zsigmond Csaba, Flóra Erzsébet, Nagy Árpád. Gothárd Ida, Kolozsi Károly, Halmágyi László, Nagy Dezső, Nagy Ferenc, Nagy Jenő, Érsek Márton, Simon István, Gersey Ilona, Szénássy Mária, Pataki Katalin, Farkas Gábor, Szőke Irén, Semlyén István, Szaniszló Erzsébet, Körösfői Éva.
1984-ben a magyar tagozat V–VIII. osztály megszűnt. Helyette a Mikro 2-ben a 8-as számú általános iskolában indult be magyar tagozat I–VIII. osztály.
Tanonciskola: magyar tagozat a mai főtéri óvoda épületében 1945–1953 között működött. Igazgatók: Csontos András, Gersey Artúr, Szalkay János. Kovács Ferenc Tanerők: Csorba Ferenc, Fodor Gábor, Fodor Imre, Grimm Gyula, Hosszú Géza, Jakab Gizella, Lőrincz Árpád, Nagy Jenő, Nagy János, Simon István, Szabó József, Zalányi Rudolf.
Alapvegyészeti technikum román–magyar tagozattal I. Raøiu utca 23 sz. alatt, a mai Gyermekklub épületében 1948–1955 között működött. A magyar tagozat tanerői: Ajtay Mária, Ádámosy Gábor, Érsek Márton, Magyari Albert (mérnök), Concean ©tefan.
Középfokú üvegipari és finomkerámiai technikum 1948–1955 román–magyar tagozattal. Tanerők: Érsek Márton, Gersey Ilona, Giurgiu Elisabeta (mérnöknő), Gogoman Gáborné, Hobeø Anatolie, Hobeø Éva, Pop Mária. A magyar tagozat l948–50 között az Avram Iancu 12 szám alatt 1954–55 között az újtordai park mellett a Velicicov (ma Basarabiei) utcában működött. Ez később mint 3-as számú ipari szakközépiskola szerepelt, ami 1977-ben bővült magyar tagozattal. Itt három magyar osztály érettségizett 1988-ig. Tanerők: Bara András, Bene Judit, File Ferenc, File István, Galambosi Gábor, Keszeg Vilmos, Koblicska Cecília, Komáromi Magda, Molnár Katalin, Nagy Csilla, Nagy Zsuzsa, Orbán Sándor, Szegedi Piroska, Székely Hajnal, Székely Ildikó, Szén János.
A mezőgazdasági szakközépiskolában a magyar tagozaton 1983–85 között két osztály érettségizett. Tanerők: Benkő István, Galambosi Gábor, Gálfi Erzsébet, Keszeg Vilmos, Nagy László, Pataki Katalin.
Óvodák hálózata:
l. Az újtordai parkban román–magyar tagozattal. Az utóbbi Kadácsi Annamária óvónővel 1984-ig. Az újtordai körzeti rendelő mellett egy ideig magyar tagozattal Jakab Katalin vezetésével.
2. Az ótordai magyar óvoda a katolikus templom bejáratával szemben, Nagy Piroska, Pethő Irma, Gál-Máté Éva óvónők vezetésével, működik jelenleg is.
3. A Mikro 2-esbeli 18-as számú óvoda magyar tagozatán Szász Irma, Nagy Éva, Nagy Zsuzsa dolgoztak, működik jelenleg is.
4. A polyáni 5-ös számú általános iskola román– magyar tagozattal és óvodával. A magyar tagozat I–IV. osztállyal, tanerők: Vincze Márta, Dunainé Márton Erzsébet. Az óvoda Pethő Irma óvónő vezetésével működött, az utóbbi években megszűnt.
Említésre méltó még a zsidó elemi iskola I–IV. osztálya az Avram Iancu utca 11 sz. alatt a két világháború között és 1945 után még egy ideig, Frenkel Magda és Diamantstein Lajos héber vallástanár vezetésével.
A bemutatott dolgozat nagy vonalakban vázolja fel a tordai magyar tannyelvű oktatás múltját 1989-ig. E terjedelmes időszak részletes leírása, monográfiája szükségszerűség és jövőbeni feladat. A fiatal generáció meg kell hogy ismerje ezt a múltat, azt a sokoldalú tevékenységet, amelyet az évszázadokon keresztül a pedagógusok Tordán kifejtettek. Erre bizonyíték, hogy a tordai iskolákban végzett tanulóifjúság az élet minden területén, mindenkor kimagasló eredményeket tudott felmutatni.

SZANISZLÓ MIKLÓS
 


vissza a kiadáshoz
minden cikke
ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008