Művelődés

Né­meth Lász­ló ír­ja: „Az em­ber mint fel­adat nyo­mul a vi­lág­ba. (...) A leg­ér­té­ke­sebb szel­le­mi tu­laj­don­ság­nak én ép­pen ezért a fel­adat-fel­is­me­rést s a meg­ol­dá­suk­hoz  szük­sé­ges szí­vós­sá­got tar­tom, mely az emberből a ma­ga s a vi­lág ja­vá­ra, a leg­töb­bet li­ci­tál­ja ki.”

Né­meth Lász­ló sza­vai il­le­nek Kiss Jenőre, a Ko­vász­na Me­gyei Könyv­tár igaz­ga­tó­já­ra, a Ro­má­ni­ai Ma­gyar Könyv­tá­ros­ok Egye­sü­le­té­nek el­nö­ké­re, a Há­­rom­szé­ki Mi­kes Ke­le­men Közművelődési Egye­sü­let tit­ká­rá­ra. Bir­to­ko­sa en­nek a szel­le­mi tu­laj­don­ság­nak, a fel­adat-fel­is­me­rés­nek, szí­vós­ság jel­lem­zi, ki­­tar­tás a fel­ada­tok el­vég­zé­sé­ben. Min­dig ott van, ahol igény je­lent­ke­zik, min­dig cse­lek­szik a megfelelő pil­la­nat­ban a kö­zös­ség ja­vá­ra. Mun­ká­ja sok­ol­da­lú, so­kat tett és tesz a sa­ját könyv­tá­rá­ért, an­nak fej­lő­dé­séért, szá­mí­tó­gé­pe­sí­té­sé­ért, új szol­gál­ta­tá­sok be­in­dí­tá­sá­ért. Te­vé­keny­sé­ge en­nél sok­kal ki­ter­jed­tebb, a művelődési élet ak­tív tényezője, nincs olyan kul­tu­rá­lis vo­nat­ko­zá­sú ese­mény, melyből ne vet­te vol­na, ne ven­né ki a ré­szét. Ki­ál­lí­tá­so­kat kez­de­mé­nye­zett, ilye­nek az illyefalvi Jó­kai Mór, Mik­száth Kál­mán, Sza­bó Dezső ál­lan­dó ki­ál­lí­tá­sok, a Be­ne­dek Elek ki­ál­lí­tás a Me­gyei Könyv­tár épü­le­té­ben, il­let­ve a Kri­za Já­nos ki­ál­lí­tás Nagyajtán. Szob­rok ál­lí­tá­sá­ban, em­lék­táb­lák el­he­lye­zé­sé­ben vett részt, hogy csak né­há­nyat em­lít­sek: Mi­kes Ke­le­men szob­ra Zá­gonban, Kos­suth La­jos szob­ra Sep­si­szent­györ­gyön, em­lék­táb­la a ma­gyar ja­ko­bi­nu­sok tisz­te­le­té­re, Jó­kai- és Bar­tók-pla­kett stb.

Meg­hí­vá­sá­ra mint­egy 100 író for­dult meg a me­gyé­ben könyv­tár­igaz­ga­tói pá­lya­fu­tá­sa alatt. Szív­ügye volt, ma is az a Köny­ves­ház cí­mű ma­gyar nyel­vű könyv­tá­ri fo­lyó­irat szer­kesz­té­se, meg­je­len­te­té­se, a Művelődés szerkesztőbizottságával együtt­mű­kö­dés­ben. Ne­vé­hez fűződik több ki­ad­vány me­ne­dzse­lé­se, mint pél­dá­ul a Kos­suth La­jos örök­sé­ge, De­ák Fe­renc, a ha­za böl­cse, Mik­száth Kál­mán fél csiz­má­ja, II. Rá­kó­czi Fe­renc és a há­rom­szé­ki ku­ru­cok, Gyer­mek­szem­mel – Jó­zsef At­ti­la 27 ver­se cí­mű kö­te­te­ké.

Ed­dig mél­tat­tam Kiss Jenőt az öt­let­gaz­dag me­ne­dzsert, a kul­tú­ra­pár­to­ló kö­zös­sé­gi em­bert,  a rendez­vény­szervezőt, most szól­nék né­hány szót az egye­sü­le­ti elnökről is. 1990-ben Sep­si­szent­györ­gyön ala­kult meg a ro­má­ni­ai ma­gyar könyv­tá­ros­ok első szer­ve­ze­te, mint az EMKE Könyv­tá­ri Szak­osz­tá­lya, Kiss Jenő kez­de­mé­nye­zé­sé­re, 82 er­dé­lyi könyv­tá­ros rész­vé­te­lé­vel. 2000-től Ro­má­ni­ai Ma­gyar Könyv­tá­ros­ok Egye­­sü­le­te né­ven vált önál­ló jo­gi sze­méllyé. Je­len­leg 210 tag­ja van.

 A Ro­má­ni­ai Ma­gyar Könyv­tá­ros­ok Egye­sü­le­te tag­ja a Ro­mán Könyv­tá­ros Fö­de­rá­ci­ó­nak, va­la­mint a Ma­gyar Könyv­tá­ros­ok Egye­sü­le­té­nek. 2005-ben együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást írt alá az In­for­ma­ti­kai és Könyv­tá­ri Szö­vet­ség­gel. Kiss Jenő szor­gal­ma­zá­sá­ra és irá­nyí­tá­sá­val állt össze az Örök­ség és fel­adat (ta­nul­má­nyok a ro­má­ni­ai ma­gyar könyvekről és könyv­tá­rak­ról) cí­mű ta­nul­mány­kö­tet meg­je­len­te­té­se, mely tar­tal­maz­za Er­dély va­la­mennyi ma­gyar könyv­tá­ro­sá­nak név­so­rát és elérhetőségi ada­ta­it. Szá­mos ol­va­só­tá­bort szer­ve­zett, egye­te­mis­ták és ta­nu­lók szá­má­ra ha­zai és ma­gyar­or­szá­gi könyv­tá­rak­kal kö­zö­sen. Szak­mai kap­cso­lat­ban áll ma­gyar­or­szá­gi művelődési szer­ve­ze­tek­kel és könyv­tá­rak­kal. Az ő öt­le­te volt a könyv­tá­ros ván­dor­gyű­lés­nek ne­ve­zett két­éven­te sor­ra kerülő, er­dé­lyi ma­gyar ­ér­de­kelt­sé­gű könyv­tá­ra­kat érintő szak­mai ér­te­kez­let meg­szer­ve­zé­se, ahol ta­lál­koz­hat­nak Er­dély ma­gyar anya­nyel­vű könyv­tá­ro­sai. Ez vál­tot­ta fel a könyv­tá­ro­si ol­va­só­tá­bo­ro­kat. Sok eset­ben köz­ve­tí­tett ma­gyar könyv­tá­rak kö­zött, ma­gá­ra vál­lal­ta a ma­gyar­or­szá­gi könyv­tá­rak­tól, intézményektől ka­pott könyv­ado­má­nyok szét­osz­tá­sát.

Né­hány dol­got ra­gad­tam csak ki Kiss Jenő mun­kás­sá­gá­ból, en­nél sok­kal töb­bet tett és szívből, öröm­mel tet­te. Ide­il­le­nek Márai Sán­dor sza­vai: „Az élet­nek ér­té­ket csak a szol­gá­lat ad­hat, amellyel az em­be­rek ügye fe­lé for­du­lunk. Ez kis­sé szi­go­rú­an és ál­ta­lá­no­san hang­zik, de ez az egyet­len igaz­ság.” Nos, Kiss Jenő ezt tet­te, éle­te szol­gá­lat, a köz szol­gá­la­ta, „min­den­nap, min­den ön­tu­da­tá­val az igaz­sá­got szol­gál­ja”. Kö­szö­net ezért ne­ki.