Művelődés

No­vem­ber 5-én ad­ták át a Nem­ze­ti Kul­tu­rá­lis örök­ség Mi­nisz­té­ri­u­má­ban a pro­tes­táns kul­tú­ra és tu­do­mány kiemelkedő mű­ve­lé­sé­ért já­ró el­is­me­rést, a Károli Gás­pár-dí­jat. Az idei ki­tün­tet­tek Hafenscher Kár­oly bu­da­pes­ti evan­gé­li­kus te­o­ló­gus, Dienes Dé­nes egyházörténész, lel­kész, a Sá­ros­pa­ta­ki Re­for­má­tus Te­o­ló­gi­ai Aka­dé­mia tanszékvezető pro­fesszo­ra és Sipos Gá­bor le­vél­tá­ros, egye­te­mi do­cens (Ko­lozs­vár) vol­tak.

Sipos Gá­bor laudációja

Sipos Gá­bor tör­té­nész, le­vél­tá­ros, egye­te­mi do­cens 1951-ben szü­le­tett az egy­kor Szil­ágy vár­me­gyé­hez tar­to­zó Érszodorón. A kö­zép­is­ko­lát Krasznán, az egye­te­met Ko­lozs­vá­rott a Babeš–Bolyai Tu­do­mány­egye­tem tör­té­ne­lem sza­kán 1970–1974 kö­zött vé­gez­te. Dip­lo­má­zás után há­rom évig egy észak-er­dé­lyi fa­lu­ban, Noszolyon ro­má­nul ta­ní­tott tör­té­nel­met. 1977-ben ke­rült le­vél­tá­ros­nak az Er­dé­lyi Re­for­má­tus Egy­ház­ke­rü­let Ko­lozs­vá­ri Gyűjtőlevéltárába, má­ig egyik mun­ka­he­lyé­re. 1998-ban a Sze­ge­di, ak­kor még Jó­zsef At­ti­la ne­vét viselő Tu­do­mány­egye­te­men szer­zett dok­to­ri fo­ko­za­tot. Ugyan­eb­ben az esz­ten­dőben ka­pott má­sik mun­ka­he­lyé­re, a ko­lozs­vá­ri Ba­beš–Bolyai Kö­zép­ko­ri Tan­szé­ke történe­lem– könyv­tár sza­ká­ra do­cen­si ki­ne­ve­zést, ahol már né­hány év­vel ko­ráb­ban óra­adó volt. Ok­ta­tói mun­ká­já­nak fon­tos ré­sze a ro­mán egye­te­men ta­nu­ló ma­gyar di­á­kok szá­má­ra tar­tott ma­gyar nyel­vű órák. Elsősorban művelődéstörténeti tár­gya­kat, könyv- és nyom­da­tör­té­ne­tet, le­vél­tár­tant, könyv­tár­tör­té­ne­tet, illetőleg ma­gyar tör­té­nel­mi át­te­kin­tést ad elő, to­váb­bá le­ve­lező ta­go­za­ton egye­te­mes kö­zép­kort ok­tat.

Le­vél­tá­ro­si mű­kö­dé­sé­vel, az ira­tok fo­lya­ma­tos men­té­sé­vel, fel­tá­rá­sá­val, ren­de­zé­sé­vel függ össze rend­kí­vü­li szer­te­ága­zó tör­té­né­szi érdeklődése. Fi­gyel­mét ele­in­te a kö­zép­kor kö­töt­te le, szak­dol­go­za­tát a kolozsmonostori kon­vent hiteleshelyi tevékeny­ségéből ír­ta. Utóbb azon­ban az em­lí­tett egye­te­mi tár­gya­kon kí­vül a 17–18. szá­za­di ma­gyar műve­lő­dés­történet szá­mos más te­rü­le­té­vel, mindenekelőtt er­dé­lyi re­for­má­tus egy­ház­tör­té­net­tel kez­dett fog­lal­koz­ni. Ne­héz fel­adat ebből a körből az ál­ta­la leg­in­kább mű­velt té­má­kat ki­emel­ni. Ha még­is meg­tesszük, ak­kor az egy­ház­igaz­ga­tás és az egy­ház­szer­ve­zet új ered­mé­nye­ket ho­zó vizs­gá­la­tát kell em­lí­te­ni. Dok­to­ri ér­te­ke­zé­sét Er­dély sa­já­tos tör­té­nel­mi hely­ze­té­vel összefüggően nem­csak ma­gyar, nem­zet­kö­zi vi­szony­lat­ban is egye­dül­ál­ló in­téz­mény, a re­for­má­tus főkonzisztórium ki­ala­ku­lá­sá­ról ír­ta. De nem­csak erről, a legfelső, köz­pon­ti szervezetről, ha­nem a he­lyi pres­bi­té­ri­u­mok­ról is ké­szí­tett dol­go­za­to­kat. Szak­ta­nul­má­nyai men­ta­li­tás­tör­té­net­tel, is­ko­la­tör­té­net­tel, egy­ház­köz­ség-tör­té­net­tel, köz­tük az ele­nyé­szett ro­mán re­for­má­tus ek­lé­zsi­ák­kal, temp­lom­tör­té­net­tel szin­tén fog­lal­koz­nak. Egy-egy tu­do­má­nyos cik­ke újabb ada­tok fé­nyé­ben mu­tat­ja be az er­dé­lyi múlt jelentős re­for­má­tus alak­ja­it, Apá­czai Cse­re Já­nost, Szőnyi Nagy Ist­vánt, Beth­len Mik­lóst, Misz­tótfalusi Kis Mik­lóst, Cserey Far­kast, Bod Pé­tert és má­so­kat. Le­vél­tá­ro­si pá­lyá­já­hoz hí­ven rend­sze­re­sen je­len­tet meg for­rá­so­kat, ér­té­kes kéz­ira­to­kat. Ed­dig négy önál­ló­an vagy társszerzőkkel írt köny­ve, ugyan­csak négy szin­tén mun­ka­tár­sak­kal együtt gon­do­zott for­rás­ki­ad­vá­nya je­lent meg. Hat ta­nul­mány­gyűj­te­mé­nyen, köz­tük tisz­te­let­kö­te­te­ken ta­lál­ko­zunk több szerkesztő kö­ré­ben az ő ne­vé­vel is. A ma­gyar mel­lett, ro­má­nul, né­me­tül és fran­ci­á­ul nap­vi­lá­got lá­tott szak­ta­nul­má­nya­i­nak szá­ma meg­ha­lad­ja a het­ve­net. Tag­ja an­nak a ki­csiny, de egy­re több ér­té­kes ered­ményt föl­mu­ta­tó er­dé­lyi ma­gyar tör­té­nész­cso­port­nak, amely – ma már bát­ran el­mond­hat­juk, hogy – föl­élesz­tet­te több év­ti­ze­des tetsz­ha­lott ál­la­po­tá­ból az er­dé­lyi re­for­má­tus egy­ház­tör­té­net-írást.

A két nagy mun­ka­te­rü­let, az ok­ta­tás és a ku­ta­tás mel­lett az ér­tel­mi­sé­gi lét ter­mé­sze­tes ve­le­já­ró­ja­ként vesz részt az er­dé­lyi ma­gyar tu­do­má­nyos köz­élet­ben, tit­ká­ra az Er­dé­lyi Múzeum Egyesületnek. Nem­csak ma­gyar tes­tü­le­tek, ha­nem a Verein für Siebenbürgische Landeskunde ro­má­ni­ai ta­go­za­tá­nak és a Pro Oriente osztrák–román egy­ház­tör­té­ne­ti ku­ta­tó­cso­port­nak is tag­ja.

Sipos Gá­bor, a Ro­má­nia ha­tá­ra­in kí­vül is el­is­mert tör­té­nész, le­vél­tá­ros és egye­te­mi ok­ta­tó fon­tos te­rü­le­te­ken já­rul hoz­zá a szel­le­mi ér­té­kek őrzéséhez, az er­dé­lyi ma­gyar kul­tú­ra ápo­lá­sá­hoz és a jövendő nem­ze­dé­kek tu­do­má­nyos fel­ké­szí­té­sé­hez.