|
|||||||||
Hültl Dezső :
Jelentés
A Sepsi Szt. Györgyön épült Székely Nemzeti Múzeum épületéről. A nagymélt. Vallás és Közokt. Miniszterium 1913. évi XI. 4. 16651 sz. a. értesítette a M. és K. Orsz. Főfelügyelőségét arról, hogy a Sepsi-Szentgyörgyi Sz.N.M. épületének elszámolását elfogadta, felhívta azonban a főfelügyelőséget, hogy szakértőjét küldje ki és muzeális szempontból is vizsgáltassa meg az épületet. E megbízás értelmében szállottam ki Szalay báró h. főfelügyelő ő méltóságával 1913. évi dec. 8-án Sepsiszentgyörgyre és megtekintve és átvizsgálva az épületet van szerencsém jelentésemet tisztelettel beterjeszteni. A múzeum Kós Károly építőművész egyéni, az erdélyi építészetből vett motívumokból alakított, stylusában épült, teljesen egyszerű kiképzéssel, melynél az architektonikus hatást csak a felhasznált építő anyagok kellemes váltakozása és az érdekes csoportosítás adja meg. Az élénk tagozású alaprajz erős árnyékhatást biztosít a falfelületeknek, míg a színes fapárkányok, az élénk színű vörös cseréptető, a fehér falsíkok és a nyers faszínben hagyott fa részek kellemes összhangot adnak a festői épületcsoportnak. Ez az egyszerű kiképzés a fönntartási költséget is a minimálisra redukálja. Az épület belsejében ugyancsak érvényesül az élénk csoportosítás, és itt is a teljes egyszerűség mellett a helyiségek alakítása adja a kellő térhatást. Némileg kifogásolható az előcsarnokból a lépcsőházba szolgáló 3 nyílás rendkívül szűk és alacsony mérete. Ezen azonban immár segíteni nem lehetséges. A lépcső falazott oldal mellvédje igen alacsony. Tudtommal a tervezetben rács van tetejébe fölvéve, mely még el nem készült. Minthogy a korlátfal mai mérete tolongás esetén veszélyessé válhatnék, e rács mielőbbi fölerősítése okvetlenül szükséges. A helyiségek belső hatása lényegesen nyerni fog az alkalmazandó polychromia által, a mely elengedhetetlen föltétele volt az egyes termek tervezésének. Azonban anyagi eszközök híjával egyelőre elmaradt. Így legalább egyelőre a lépcsőházi nagy ablaknak színes üvegezése volna igen kívánatos, mert a mai provizórikus átlátszó üvegezés mellett a lépcsőház túlságosan intensiv világossága kellemetlenül bántja a szemet a teljesen fehér falak közt. A termek mérete, beosztása, összeköttetése az elfogadott terv alapján készült és kifogástalan. Talán a cserépkályhák nagy száma tűnik föl a látogatónak. Ez azonban központi fűtés híján és mivel csak egyes helyiségek fűttetnek állandóan, az ottani zord klíma mellett indokolható. A termekben meg van adva az alap, mely kellő művészi festéssel és dekoratióval ellátva, berendezése után pompás interieuröket fog adni a gyűjtemények fölállítására. Szerkezeti szempontból nem volt módomban az épületet átvizsgálni. Ez túlment volna megbízatásom határán. Konstatáltam azonban, hogy a padláson a kémények tűzveszélyes módon vannak a tető faszerkezetébe beépítve. Egyes gerendák a kéményekbe be vannak falazva. E hiányra az államépítészeti hivatal főnökének, Vajna Lajos műszaki tanácsos úrnak figyelmét a helyszínen is felhívtam, és ő kifogásaimat tudomásul vette. Szintúgy veszélyes az, hogy némely kémény a tető fölött nem emeltetett ki eléggé. Ez a körülmény egyrészt a kémények húzását teszi tökéletlenné, másrészt a torony faszerkezetű galleriájára veszélyes, mert egy a kéményből kirepülő égő papiros darab egyenesen a galleriába szállhat, és száraz időben veszélyeztetheti az egész épületet. E hiányon részben ügyesen és ízlésesen alkalmazott kémény-toldókkal, részben pedig a torony-galleriának beüvegezésével lehet segíteni. Az épület elkerítése még nincsen készen. A műhelyben láttuk az alkalmazandó székely kapukat, a melyek kétségkívül érdekesen fogják az előteret elzárni. Általában az egész mű igen festői, kellemes hatású, művészi munka, mely céljának mindenesetre igen meg fog felelni, hogy pedig belső hatása is biztosíttassék, még némi költséggel a belső díszítése is végrehajtandó volna, a mellyel az épület vidéki múzeumaink legérdekesebbjévé válhatnék. Budapest, 1914. janu. 14-én Dr. Hültl Dezső s.k. orsz. felügyelő *** A Belényesi Kaszinó által építendő Közművelődési Ház terveiről, melyeket Kós Károly építész a nagymélt. vallás és közokt. Miniszteriumhoz beterjesztett, van szerencsém következőkben jelentést tenni. Az épület a rendelkezésre álló saroktelken úgy van elhelyezve, hogy fő homlokzata az útvonaltól beljebb esik és az erősen kiszökő díszterem 5 méter távolban marad a kerítéstől. E mellett kétoldalt tágasabb tér keletkezik, a mely virágos kertül, illetve udvarnak van jelezve. A virágos kertről nyílik a Kaszinó csinosan tervezett bejárata. A mellékutcában az épület a telek vonalában épül. Így az utcáról közvetlenül bejáró létesülhet a könyvtár és a múzeum egy-egy terméhez. A ház e két termen kívül tágas kaszinóhelyiségeket, társalgót, olvasót, ebédlőt és dísztermet tartalmaz, utóbbi mellett két kis öltöző szobát, végül egy kisebb konyhát. Úgy a múzeumi, mint a kaszinóhelyiségekhez előtér tartozik, azonkívül kellő számokban toilette-ek. Az alaprajz beosztása igen sikerült összeköttetéseket és csoportosítást tüntet föl. A helyiségek mérete, hozzáférhetősége és világítása minden tekintetben kielégítő és így azok a célnak, melynek szolgálni hivatva lesznek, megfelelnek. E helyiségekhez csekély méretű pince és egy kis mansarde-lakószoba csatlakozik, mint a konyharész szükséges kiegészítése. Az alaprajz tehát minden változtatás nélkül elfogadható. A szükségletnek megfelelő, meglehetősen nagy terjedelmű beépítés a legnagyobb takarékosságra kényszerítette a tervező művészt, a mi az épület falainak csekély magasságában, az egész épület alacsony hatásában jelentkezik. Ez az oka, hogy a földszinti padló mindössze 30 centiméterrel van a környező talaj színe fölött, az épület főpárkánya pedig csak 4.10 m-nyire a járdától. A helyiségek belső magassága 4.00 m-rel elegendő volna, de az épület az erősen lenyúló tetők miatt túlságosan rusticus benyomást gyakorol. A díszteremnél is megfelel a belső magasság, de a padló fölött 2.40 m magasságig lenyúló tetőszerkezet és deszkafödém annak térhatását nyomottá fogja tenni. Különösen nemzetiségi vidéken épülő Magyar Kultúrházhoz mégis monumentálisabb vonás volna szükséges. Ez persze valamelyes többletköltséggel járna, pedig az épület beterjesztett aproximatív költségvetése ily alacsony méretek mellett is túllépi a Nagyméltóságod hivatali elődje által 22698/1911 és 69928/1911 szám alatt engedélyezett 44640 Kor segélyt, amely többlet összeg talán a kaszinó saját vagyonából volna fedezhető. A költségvetés reálisan van számítva és a terv elfogadása esetére elvárható, hogy a kimutatott 57891 koronából az építés a legnagyobb takarékosság szem előtt tartása mellett, végre lesz hajtható. Takarékosság szempontjából elegendő volna tűzbiztos födémmel csak a múzeumi és könyvtártermet ellátni, míg a többi helyeken megfelelne a bélléses borított gerendafödém is erős agyagtapasztással a padláson. 1914. jan. 12. Dr. Hültl s.k. vissza a kiadáshoz minden cikke ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke |
|||||||||
|