Művelődés

Beszélgetés Cs. Simon Repolski Imola textilművésznővel

Ami­kor a meg­be­szélt ta­lál­ka­he­lyünk­re igye­kez­tem, hir­te­len az ju­tott eszem­be, az im­már el­ké­szült in­ter­júk is­me­re­té­ben, hogy va­jon mi­ért is van az, hogy a Har­gi­ta alat­ti vá­ros­ban al­ko­tó fi­a­tal képzőművésznők több­sé­ge a tex­til­mű­vé­sze­tet vá­lasz­tot­ta el­hi­va­tott­sá­gul. Mert kö­ze­lebb áll a női nem­hez? Nem hi­szem, is­me­rek fi­a­tal fér­fi tex­til­mű­vé­sze­ket is. Hogy ar­ról ne is be­szél­jek, hogy ré­gebb ne­ves szövőmesterekkel is volt al­kal­mam ta­lál­koz­ni. Az­tán az is eszem­be ju­tott, hogy a fel­hasz­nál­ha­tó anya­gok me­leg­sé­ge, ta­lán. Nos, ezek­kel a gon­do­la­tok­kal top­pan­tam be a kis, csa­lá­di­as han­gu­la­tú ká­vé­zó­ba. Né­hány perc múl­va beszélgetőpartnerem, Imo­la is meg­ér­ke­zett. Meg­vár­tam, míg he­lyet fog­lalt, és már­is ne­ki­sze­gez­tem az első kér­dést.

– Mi­ért pont a tex­til sza­kot vá­lasz­tot­tad?

– Már gye­rek­ko­rom­ban na­gyon ked­vel­tem a kéz­mű­ves dol­go­kat. Gyön­gyö­ket fű­zö­get­tem, le­­het, hogy ez is va­la­mit meg­ma­gya­ráz. Később a csík­sze­re­dai Nagy Ist­ván Képzőmű­vé­sze­ti Szak­kö­zép­is­ko­lá­ban gra­fi­ka szak­ra ke­rül­tem. Az­tán érett­sé­gi után, a fel­vé­te­lin még­is tex­til szak­ra irat­koz­tam, a te­mes­vá­ri kép­ző­mű­vészeti főis­kolán. Azt hi­szem elsősorban a kí­ván­csi­ság mo­tosz­kált ben­nem, az új tech­ni­kák­kal va­ló ta­lál­ko­zás mi­att. No, meg a szí­nek, ame­lye­ket a tex­tí­li­ák­nál hasz­nál­ni le­het.

– Kik vol­tak a ta­ná­ra­id?

– A kö­zép­is­ko­lá­ban Már­ton Ár­pád, Ercsei Fe­renc és Kosz­ti Ist­ván egyen­get­ték az utam. A főiskolán Zimán Vitályos Mag­da, Doina Mihăilescu és Agache Liliana. A mes­ter­ség­be­li tu­dást min­den­kép­pen Zimán tanárnőtől sze­rez­tem meg.

– Ho­gyan em­lék­szel vissza az is­ko­lai évek­re?

– A kö­zép­is­ko­la is sok ked­ves él­ménnyel gaz­da­gí­tott. Ti­zen­nyol­­can érett­sé­giz­tünk (ki­len­ce­dik­ben harmincketten in­dul­tunk). Ebből ki­len­cen vé­gez­tünk Te­mes­vá­ron, hár­man Ko­lozs­vá­ron, egy pe­dig Bu­ka­rest­ben. Hár­man kül­föld­ön. Kitűnő ered­mény­nek tar­tom. A főiskolán is re­me­kül telt. Vé­gig ösz­tön­dí­jas vol­tam. Szi­go­rú­ak vol­tak a ta­ná­ra­ink. Na­gyon so­kat dol­goz­tunk, de szí­ve­sen tet­tük, mert sze­ret­tük, amit ké­szí­tet­tünk.

– És mi­ként ala­kult éle­ted a fő­is­kola után?

– 1999-ben vé­ge­z­tem. A tex­til szak­kal pár­ho­za­mo­san a pe­da­gó­gi­ai tan­tár­gya­kat is el­sa­já­tí­tot­tam. Ezekből is le­vizs­gáz­tam. Ez so­kat se­gí­tett, hi­szen, mi­u­tán ha­za jöt­tem, el tud­tam he­lyez­ked­ni a tan­ügy­ben. Ver­seny­vizs­gáz­tam és ka­ted­rát sze­rez­tem ab­ban az is­ko­lá­ban, amely­ben jó­ma­gam is vé­gez­tem. Az el­múlt év­ben si­ke­rült le­ten­nem a véglegesítő vizs­gá­kat is. 1999-ben pe­dig férj­hez men­tem.

– Hogy ér­zed ma­gad az is­ko­lá­ban, mi­lyen tanárnőnek len­ni?

– Sze­re­tek ta­ní­ta­ni. A gye­re­kek­kel fog­lal­koz­ni örö­möt je­lent szá­mom­ra. Főleg, ami­kor még si­ker­él­mé­nyem is van. Tex­ti­les di­ák­ja­im or­szá­gos ver­se­nye­ken nyer­tek különböző dí­ja­kat. Négy di­á­kom ju­tott be a képzőművé­szeti főiskolára. Úgy ér­zem, ez egy kezdő, fi­a­tal ta­nár szá­má­ra töb­bet je­lent min­den­nél.

– Tér­jünk az al­ko­tói mun­ká­ra, me­lyek a ked­velt té­ma­kö­re­id?

– Elsősor­ban a fi­gu­ra­tív dol­go­kat ked­ve­lem. Sze­re­tem a ki­hí­vá­so­kat, so­kat kí­sér­le­te­zem. A múlt meg­je­le­ní­té­se a je­len­ben, ez fog­lal­koz­tat leg­in­kább.

– Mi­lyen ki­fe­je­zé­si mó­do­kat, tech­ni­ká­kat al­kal­ma­zol?

– A tex­til ke­re­tén be­lül a ne­me­ze­lés áll hoz­zám kö­zel. Mint em­lí­tet­tem, sze­re­tek újí­ta­ni, így ju­tot­tam el a tér­tex­tí­li­ák­hoz. A fes­té­szet­ben ve­gyes tech­ni­ká­val dol­go­zom (tem­pe­ra, guázs, akrill, diszperszit, tus és különböző pá­cok).

– Mi­lyen ki­ál­lí­tá­so­kon sze­re­pel­tél?

– Na­gyon sok cso­por­tos ki­ál­lí­tá­son vet­tem részt. Először 1994-ben Csík­sze­re­dá­ban, a Kriterion Ga­lé­ri­á­ban. 1995-ben szin­tén itt, va­la­mint a te­mes­vá­ri Csiky Ger­gely Szín­ház­ban, majd a te­mes­vá­ri Szép­mű­vé­sze­ti Mú­ze­um­ban. 1996-ban a bras­sói Szép­mű­vé­sze­ti Mú­ze­um­ban, a te­mes­vá­ri If­jú­sá­gi Ház­ban majd is­mét a te­mes­vá­ri Szép­mű­vé­sze­ti Mú­ze­um­ban, va­la­mint a csík­sze­re­dai Kriterion Ga­lé­ri­á­ban. 1997-ben ismét a Kri­te­rion Ga­lé­ria, a ma­ros­vá­sár­he­lyi Kul­túr­pa­lo­ta, a te­mes­vá­ri Kép­ző­mű­vészeti Könyv­tár kö­vet­ke­zett. 1998-ban csík­sze­re­dai Krite­rion Ga­lé­ria, a te­mes­vá­ri Nyu­ga­ti Egye­tem, ma­ros­vá­sár­he­lyi Kul­túr­pa­lo­ta, csík­sze­re­dai Művelő­dé­si Ház, va­la­mint Tes­cani (Bákó me­­gye). 1999-ben te­mes­vá­ri He­lios ga­lé­ria, ma­ros­vá­sár­he­lyi tex­til­biennálé, a Ba­ra­bás Mik­lós Szép­míves Céh ko­lozs­vá­ri őszi tár­la­ta. 2000-ben részt vet­tem Ko­vász­nán a Kö­vek cí­mű ki­ál­lí­tá­son, to­váb­bá ki­ál­lí­tot­tam Csík­sze­re­dán a Művelődési Ház­ban, a Gol­den Galeryben és  a Visual Art ke­re­tén be­lül. 2001-es ki­ál­lí­tá­si hely­szí­ne­im: Ko­lozs­vár, Kovász­na, az ara­di Del­ta ga­lé­ria, csík­sze­re­dai Kriterion Ga­lé­ria, Gyer­gyó­szár­hegy, székelyudvar­helyi Tour In­fo, csík­sze­re­dai Har­gi­ta Visual Art Ga­lé­ria. 2002-ben csík­sze­re­dai Kriterion Ga­lé­ria, csík­sze­re­dai Har­gi­ta Visual Art Ga­lé­ria, Lu­gos, ma­ros­vá­sár­he­lyi Kul­túr­pa­lo­ta, csík­sze­re­dai Inter Art és Tö­rök­bá­lint ven­dé­ge le­het­tem más mű­vé­szek tár­sa­sá­gá­ban.

–  Egyé­ni tár­la­tok?

– Kettő volt, az első még fő­is­ko­lásként, 1998-ban a csík­sze­re­dai Kriterion Ga­lé­ri­á­ban, a má­so­dik ugyan­itt 200l-ben.

– Al­ko­tó­tá­bo­rok?

– 1997-ben Vajdahunyad, 1998-ban Sze­ged, 1999-ben Tesca­ni, va­la­mint Sze­ged és Zsámbék, 2001-ben Bor­szék és Gyergyószár­hegy, va­la­mint Inter Art – Csík­sze­re­da, 2002-ben Tö­rök­bá­lint és Csík­sze­re­da.

– Mi­lyen ter­ve­id van­nak?

– A legelső a gye­rek. Re­mé­lem, míg gye­rek­ne­ve­lé­si sza­bad­sá­gon le­szek, több időm lesz al­kot­ni. Tex­til­ben és fes­té­szet­ben egy­aránt dol­goz­ni sze­ret­nék. Két-há­rom év múl­va jó len­ne új­ra össze­hoz­ni egy egyé­ni tár­la­tot. Ez alatt az idő alatt sok kö­zel ál­ló té­ma megérlelődhet és bi­zo­nyá­ra si­ke­rül meg­ta­lál­nom a legmegfe­lelőbb ki­fe­je­zé­si mó­dot, tech­ni­kát is.

– Kö­szö­nöm a be­szél­ge­tést és sok si­kert, csa­lá­di és mű­vé­szi vo­nat­ko­zás­ban egy­aránt.