magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Vas Géza: Székelykői katasztrófa


Min­den bi­zonnyal na­gyon sok em­ber­nek mé­lyen az em­lé­ke­ze­té­be vésődött a 2005-ös esztendő, a vi­lág­vi­szony­lat­ban is he­lyen­ként fel­mér­he­tet­len ká­ro­kat oko­zó szélsőséges időjárási fron­tok át­vo­nu­lá­sa­i­nak kö­vet­kez­mé­nye­i­vel.

Jú­li­us 9-én Torockón ter­mé­sze­ti ka­taszt­ró­fá­nak is mond­ha­tó fo­lya­mat ment vég­be. Au­gusz­tus kö­ze­pén egy ki­sebb cso­port­tal torockói szálláshelyünkről csil­lag­tú­ráz­va, a Székelykőre is fel­men­tünk. El­ké­ped­ve ta­pasz­tal­tam, hogy a kőfolyáson lévő egy­kor jól jár­ha­tó út ka­taszt­ro­fá­lis ál­la­po­tú, szin­te jár­ha­tat­lan­ná vált. Va­la­hon­nan egy nagy tö­me­gű víz, olyan pusz­tí­tó erővel zú­dult alá, hogy he­lyen­ként több mint két­mé­te­res ár­kot ha­gyott ma­ga után. Csak azok a nagy szik­la­da­rab­ok nem moz­dul­tak helyükről, ame­lyek mé­lyen be vol­tak ágya­zód­va, de fö­löt­tük víz­esés­ként zú­dul­ha­tott alá a víz, az ap­ró kö­ve­ket messzi­re le­so­dor­va. Ez a je­len­ség annyi­ra meg­fo­gott, hogy szep­tem­ber ele­jén Etédi Jós­ka ba­rá­tom tár­sa­sá­gá­ban vissza­men­tem To­roc­kóra fény­kép­fel­vé­te­le­ket ké­szí­te­ni, va­la­mint a szem­ta­núk­tól ada­to­kat gyűj­te­ni.

Szem­ta­núk mond­ták, hogy lát­ni vél­ték, amint a vil­lám be­le­csa­pott va­la­ho­vá a székelykői fel­já­ró szik­la fa­lá­ba, ahon­nan (vélhetőleg a benn lévő nagy mé­re­tű „tengerszemből” – föld alat­ti karszt­tó­ból) nagy mennyi­sé­gű víz tört hir­te­len elő min­dent pusz­tí­tó ener­gi­á­val. Ezt a je­len­sé­get saj­nos csak egy ven­dég tu­ris­ta fény­ké­pez­te, vagy ta­lán vi­de­óz­ta, de az erről ké­szült fel­vé­telt a torockói szál­lás­adó­já­nak még nem küld­te el.

Az alázú­du­ló víz­esés mo­raj­ló hang­ja el­hal­lat­szott a te­le­pü­lés leg­messzebb lévő há­zá­ig is. A le­hul­ló jégeső vas­tag jég­ré­teg­gel bo­rí­tott be min­dent, ami út­já­ban volt. A sziklaközből alá­zú­du­ló víz annyi­ra ve­szé­lyez­tet­te az út­já­ban lévő ker­te­ket és há­za­kat, hogy sok to­roc­kói ki­vo­nult a hegy alá, egy vízelvezető ár­kot ás­ni.

Ba­rá­tom­mal ta­pasz­tal­tuk a nagy ere­jű víz rom­bo­lá­sát. A szin­te jár­ha­tat­lan az út he­lyen­ként ko­moly prob­lé­mát okoz. Nagy fi­gye­lem­mel né­ze­get­tük, hogy ho­vá csap­ha­tott be a vil­lám. Se­hol nem ta­lál­tunk er­re uta­ló je­le­ket, de az egy­ko­ri sze­rény kis for­rás­nál – ame­lyet gyak­ran na­gyon so­kan el­ke­rül­tek, mert nem tud­ták, hogy itt fenn a ma­gas­ban is van víz –, egy nagy átmérőjű mély süp­pe­dés van föld­csu­szam­lás­sal. A for­rás nem tűnt el, ha­nem a süp­pe­dés ál­tal ke­let­ke­zett gö­dör ol­da­lá­ban bővebb víz­ho­zam­mal, kis­sé ne­he­zeb­ben elérhető he­lyen van. Mi­vel ettől a helytől fen­nebb sem­mi rend­el­le­nes­ség nem lát­szik, nem tételezhető fel, hogy eset­leg a kül­szí­ni kat­lan­ban össze­gyűlt nagy mennyi­sé­gű víz okoz­ta vol­na a nagy pusz­tí­tást. Mitől lett ak­kor a nagy gö­dör? Va­ló­szí­nű, hogy itt tört ki a föld alat­ti víz a külső kat­lan­ban össze­gyűlt víz­mennyi­ség nyo­má­sá­ra, vagy tény­leg ide csa­pott be a vil­lám, és ek­kor in­dult meg az ára­dat. Mi­u­tán meg ki­folyt a víz, be­om­lott a nyí­lás, és ez ered­mé­nye­zi a nagy átmérőjű göd­röt.

Ez a rit­ka je­len­ség va­ló­szí­nű, hogy ta­lány ma­rad mind­ad­dig, amíg a szak­em­be­rek ezt meg nem fej­tik. Az tény, hogy ilyen ka­taszt­ro­fá­lis időjárásra a torockóiak em­lé­ke­ze­te óta nem volt pél­da.

Ami vi­szont a szik­lá­ban levő úgy­ne­ve­zett „tengerszemeket“ il­le­ti, min­den bi­zonnyal a karsz­tos bar­lan­gi üre­gek­ben össze­gyűlt nagy mennyi­sé­gű víz, ami­nek ha­tal­mas nyo­má­sá­ra a közlekedő edények el­ve alap­ján na­gyon sok for­rás van Torockón, úton-út­fé­len víz buggyan ki a földből.

Ez az eset Torockó tu­risz­ti­kai von­ze­re­jén nem fog vál­toz­tat­ni. Az is tény, hogy a Székelykő meg­má­szá­sa sok­kal ne­he­zebb, mint ed­dig. Té­len ve­szé­lyes is le­het, amíg ki nem ala­kul egy ki­ta­po­sott út. Mind­ezek el­le­né­re az ar­ra já­rók­nak me­rem aján­la­ni a Székelykő (1128 m) meg­má­szá­sát, mert a nagy­sze­rű lát­vá­nyon mit sem vál­toz­ta­tott e rend­ha­gyó je­len­ség.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008