|
|||||||||
Takács Gábor:
Észak Velencéje – Stockholm
Amikor 2004 januárjában megkaptam Kalocsi Margit elnökasszony meghívását két hétre a stockholmi Magyar Házhoz egy képzőművészeti album öszszeállításához szükséges anyaggyűjtésre és egy egyéni grafikai kiállításra, az első gondolatom az öröm után az volt, hogy milyen keveset is tudok e városról. Pótolni akarván e hiányosságot beszereztem néhány útleírást, útikalauzt, képzőművészeti albumot, magyar, román és német nyelven. Lelki szemeim előtt feltárul „a vizek városa”, ahogyan még nevezik Stockholmot, a Gamla Stan szűk sikátoraival, a szigeteket összekötő hidak sokaságával, bájos kis öbleivel, patinás épületeivel. Lépésről lépésre megadja magát kitartó ostromunknak, beköltözik tudatunkba. Svédország politikai, szellemi és gazdasági központja a főváros, Stockholm, a királyság, a minisztériumok, a parlament, a legfelsőbb bíróságok és hivatalok székhelye. Alapítását a hatalmas Birger grófnak (1250–66) tulajdonítják, aki a Staden és a mellette fekvő másik szigetet fallal vétette körül. A falakon belül épített városrészeket azonban a dánok hadjáratai több ízben elpusztították. A város a Norrström-szoros jobb és bal oldalán helyezkedik el, és a Mälaren-tó néhány szigetén. A 14 szigetre épült város, számos új negyedével Stockholmot a világ egyik legszebb városává teszik. Partjai alacsonyak, számos kis öböltől szaggatottak.
A város vezetősége 1671-ben a német Nicodemus Tessint alkalmazta főépítésznek. Közösen a francia Simon de la Vallée műépítésszel leteszik az alapjait a legszebb épületeknek, épületegyütteseknek. Tessin, valamint fiai és unokái tevékenysége Stockholmban olyan, mint Bernini és Borromini tevékenysége római viszonylatban: mindenhol találkozni velük a város területén, jelenlétükkel súlyt adnak a város építészeti stílusának, rányomják bélyegüket a kor építészetére. A Gamla Stan (Öreg város) legnagyobb szigete a Stadsholmen. A sziget óriási történelmi örökség. Legérdekesebb látnivalója a Kungliga Slottet (Királyi palota). A palota XVI. Károly Gusztáv király hivatalos rezidenciája. Az egykori Tre Kronor (Három Korona) erődítmény helyén épült, amely a 13. században jött létre és a következő században királyi rezidencia lett. A Vasa királyok az erődöt reneszánsz palotává alakították át, de 1697-ben egy tűzvész alkalmával földig égett. Helyére az ifj. Nicodemus Tessin tervezésében egy új palota épült. Az újjáépítés fél évszázadot vett igénybe és 1754-ben fejeződtek be. A palotának 608 szobája van, melyeket 11 Párizsból hozatott szobrász és 10 inas munkái díszítenek. XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia királyné irodái a palotában vannak, itt fogadják a Svédországba látogató előkelőségeket és tartanak hivatalos találkozókat. A közelmúltban a király áthelyezte tartózkodási helyét a drottingholmi palotába.
A palota építése ötven évig tartott. Ezen belül igen sok gondot fordítottak a Királyi kápolna belső díszítésére. A munkálatokra Tessin felügyelt, de nagy részét Carl Hĺrleman végezte. Együttműködésük sok szép épületet, belső teret eredményezett. Az idők során a kápolna sok műkinccsel gazdagodott. Ezek közül a legfrissebb a királyi párnak 1976-ban ajándékozott hat darab 17. századi stílusú bronz korona és két darab kristálykorona. A Livrustkammaren (Fegyverterem) Svédország legrégibb múzeuma. Mintegy öt évszázadra visszamenőleg bemutatja a királyi öltözetet, fegyverzetet és kocsikat. 1633-ban alapították. Kiállított tárgyai közül a legrégibb Gusztáv Vasa király 1548-ból származó sisakja. Számottevő érdekesség még Adolf Frigyes király és Lovisa Ulrika királyné 1751-ben viselt öltözete. Csak a király öltözetét mintegy 2 kg súlyú ezüst díszíti. A Fegyverterem alagsorában kiállított hintók közül talán a legszebb a XI. Károly koronázására (1696) Párizsból hozatott hintó. Említésre méltó még az az 1740-ben készült, arannyal bevont szánkó, amelyet Mária Terézia német–római császárnő ajándékozott III. Gusztávnak. Érdekes látvány a Királyi palotában a Kungliga Myntkabinet, a három emeleten elhelyezkedő reprezentációs termek, a régi királyi lakosztályok, a rendek termei, az országgyűlés nagyterme. Lenyűgöző látvány a Viktória szalon, mely mintegy 25 m hosszú és 10-12 m széles terem. Értékes látnivalókat kínál a Tre Kronor Múzeum, mely a palota északi oldala alatt megőrzött, rommá lett Tre Kronor erődítmény legrégibb részében kapott helyet, valamint III. Gusztáv antik múzeuma, ahol több mint 200 szobor látható sok más antik váza mellett.
Az Óvárosból a Helgeandholmenre (Szentlélek-szigetre) a Stallbron (Istálló-híd) vezet. A középkorban kórház, a 17. századtól pedig a király istállói voltak a szigeten. Az 1800-as évek végén az istállókat lebontották, és 1897 végén letették a Riksdag (Országgyűlés) és a Riksbank (Birodalmi Bank) épületének alapkövét. 8 év múlva 1905-ben elkészült az új épület, mely otthont adott az Országgyűlés és a Birodalmi Bank számára. A későbbiekben az Országgyűlés ideiglenesen a Sergel Torn téri Kultúrpalotába, a Birodalmi Bank pedig véglegesen a kultúrpalota mögötti Brunke-berg téren álló szürke gránitépületbe költözött. Az Országgyűlés épületének tetőzetén Svea anya áll a trónja előtt, kezében kard és jogar. A közeli Gusztáv Adolf teret a Királyi palotával a Norrbro (Északi híd) köti össze. A századfordulón népszerű korzó volt. A hidat 1807-ben avatták fel, de a hídfőt díszítő két zöld oroszlán alig 1926-ban került a helyére. A híd keleti oldaláról lépcsők vezetnek a salakkal beszórt teraszra. Itt látható Carl Milles egyik kiváló alkotása, a karjait kitáró, sisakos Solsĺngaren (Napdalnok). Az itt helyet kapott másik szobor a Köd leánya, Gustav Lundberg alkotása. A Riksbron kőhídon keresztül a Belváros sétálóutcájába, a Drottninggatanba jutunk. A pompás üzletekkel zsúfolt utca mindig forgalmas, csak a kétoldalt ritmikusan elhelyezett fekvő kőoroszlánok jelképeznek némi nyugalmat az utca pezsgő forgatagában. A Gusztáv Adolf tér közepén a névadó, II. Gusztáv Adolf ül zömök lován. Fején babérkoszorú, jobb kezében parancsnoki bot. A szobor 1763-ban készült. A mögötte álló bankház helyén állt Stockholm első szállodája, az Abraham Rydberg szálló (1857), melyet 1914-ben lebontottak. Az épületből csak a márvány bejárat maradt épen, ami jelenleg a Millesgĺrden előtt áll.
Az új Operaházat 1898-ban avatták fel, Axel Anderberg műve. A nézőtér mintegy 1100 személy befogadására képes. A nézőteret két darab kéttonnás csillár világítja meg. A nézők az előadások szüneteiben az aranyozott tükörszalonban gyűlnek össze. A neoklasszikus stílusban épült új Operaház a térség dísze. Kiváló előadásoknak ad otthont, híres svéd operaénekesek képei díszítik falait. A Stortorget impozáns tér a Gamla Stan központjában. Két dolog is érdekessé teszi. E tér volt az 1520. novemberi vérfürdő színhelye, és az itt épült Tőzsde épületének felső emeletén tartja a Svéd Akadémia hagyományos ünnepi gyűléseit. De vegyük sorba őket. 1520. november 8-án II. Krisztián dán király amnesztiát és háromnapos örömünnepet rendelt el a Tre Kronor erődítményben. A vigadozókat azonban hirtelen bezáratta és eretnekség vádjával letartóztatta. A következő napon 82 svéd nemest és stockholmi polgárt ítélt el és fejeztetett le a téren. Ez az esemény a stockholmi vérfürdő néven került a történelembe. A Stortorget (Nagytér) közepén álló impozáns kút, a Pumpen, a Tőzsde építészének Erik Palmstedtnek műve 1778-ból. A tér, a Stortorget, tulajdonképpen a Börsen (Tőzsde) épületének befejezésével nyert egységes képet. 1776-ban maga III. Gusztáv avatta fel. Az épülettel szemközti ház sarkából ágyúgolyó áll ki. A monda szerint a lövést több mint ötszáz éve a Tre Kronort ostromló dánok adták le. A tér másik érdekessége a Börsen emeletén működő Svéd Akadémia. Évente egyszer, nyilvános gyűlést tartanak a királyi család jelenlétében, amelyen 18 frakkba öltözött akadémiai tag előtt gyertya ég és egy pohár víz áll. A díjat 1901 óta minden évben december 10-én, Nobel halálának évfordulóján ítélik oda. A Nobel-békedíjat az oslói városházán adják át, ugyanazon a napon. A díjak értéke ma már közel 8 millió korona. Egyébként azt is itt kell elmondanom, hogy a Nobel-díj ünnepségeket a Konserthusetben szokák tartani a Hörtorgeten (Szénapiacon). Kéthetes stockholmi tartózkodásom végén szomorúan gondoltam arra, hogy e rövid idő alatt mily keveset láthattam e gyönyörű városból. Babits Mihályt idézve: „Mennyi munka maradt végezetlen! / S a gyönyörök fája megszedetlen...” vissza a kiadáshoz minden cikke GALÉRIA rovat összes cikke |
|||||||||
|