Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Bakos István: A Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseiről, kitüntetettjeiről


    

A Bethlen Gábor Alapítvány 1980-tól féllegálisan kezdte meg működését. A korabeli pártállami rendszer urai különféle retorziókkal, cenzúrával, leváltással, állásvesztéssel büntették az általuk nacionalistának nevezett társaság tevékenyebb vezetőit. Munkásságukat, közügyeinkben tanúsított bátor helytállásukat, nemzetszolgálatukat értékelve, egzisztenciális gondjaikat is enyhítendő (az 1983. április 15-én elhunyt) Illyés Gyula családja, Kiss Ferenc, Németh Lászlóné, valamint a kezdeményezők közül tíz-tizenketten a Bethlen Alapítvány nevében „díjat” adományoztak. Az általuk összeadott pénzből – a hat évig halogatott hivatalos állami engedélyezés előtt – létesített harmincezer forintos Prae-Bethlen-díjat elsőként a Pártközpont által akkoriban szilenciumra ítélt Csoóri Sándor, illetve Czakó Gábor kapták 1984-ben, majd az Írószövetség vezetői közül száműzött, s az Alapítvány titkárolását áldozatosan vállaló Nagy Gáspár vehette át, 1985 augusztusában Illyés Gyulánétól. A Kiss Ferenc, Kodolányi Gyula, illetve Pethő Bertalan, Németh Lászlóné által aláírt hitelesítő levél szerint: „Mindez abban a reményben történt, hogy a Bethlen Alapítvány, megalakulása után, előtörténetének eseményei közé ezeket a díjakat beiktatja, és a pénzdíjat véglegesen a kitüntetetteknek ítéli oda.”

    

A hivatalos miniszteri engedélyezést követően, 1985. szeptember 20-án Márton János agrár-közgazda elnökletével megalakult Kuratórium Felhívást bocsátott ki szórólapon, amelyet a Titkárság segítségével igyekezett eljuttatni az ország minden részébe és a világ magyar közösségeihez. A Nagy András grafikus vonzó emblémájával készített szórólapok segítették a gyűjtést, az alapítvány törzstőkéje szépen gyarapodott. Az Alapítvány 1986-ban – jelentős pénzösszeggel járó – Bethlen Gábor-díjat létesített, a magyarság szolgálatában és a közép-európai népek együttműködésében élenjáró személyek elismerése, illetve megismertetése céljából. Az ügyrend és az első díjazandó személy, Domokos Pál Péter csángómentő-néprajztudós, kuratóriumi elfogadását követően, a Hazafias Népfront egyik júniusi rendezvénye keretében a Vakok Intézetében került sor az első „hivatalos” Bethlen-díj átadására.

     1987 óta mindig Illyés Gyula születésnapján, önálló díjátadó ünnepségen, méltó laudációk után, szép helyszínen, többnyire az Országos Széchényi Könyvtár Dísztermében (egy ideig a MVSZ Magyarok Házában, 2004. november 2-án pedig a MTA Dísztermében) adjuk át a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit: a jelenleg 250000 Ft pénzjutalommal járó Bethlen Gábor-díjat, (az érme Péterfy László műve), illetve az 1988-ban létesített Márton Áron Emlékérmet, Szervátiusz Tibor alkotását, amely pénzjutalommal nem járó erkölcsi elismerés. A díjátadó ünnepségen adjuk még át a Tamási Áron özvegye által 1990-ben alapított Tamási Áron-díjat (az érme Tőrös Gábor munkája), amely jelenleg 200000 Ft pénzjutalommal jár. E kitüntetésről az adományozó által létesített, önállóan működő Tamási Áron-kuratórium dönt.

    

A Teleki Pál Érdemérmet Rieger Tibor, a Balatonbogláron 2004. április 3-án felállított Teleki-szobor alkotója készítette, s először a nemzetnevelő tudós államférfi születésének 125. évfordulóján, emlékéremként adtuk át a legjelentősebb támogatóknak. A Teleki Pál Emlékbizottság és a művész jóvoltából, válaszul a kettős állampolgárság ügyében rendezett népszavazás kudarcára, 2006-tól új elismerésként adjuk át a Teleki Pál Érdemérmet, a magyar nemzetszolgálat becsületrendjét az arra érdemes személyeknek és szervezeteknek.

     A kitüntetettek és laudátoraik névsorát a Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada 1980–2005 című könyv tartalmazza, a díjátadó ünnepségen elhangzott laudációk szövegét az Alapítvány testvérintézménye, a Hitel című folyóirat, rendszeresen januárban közölte, segítvén ezzel a magyar– magyar kapcsolatok erősödését, egymás megismerését is.

     A BGA kitüntetései a világ magyarsága körében igen fontos politikai-közéleti jelentőségűek. A világ harminckét országából kikerült kitüntetettek zömét ugyanis a külhoni magyarok alkotják. Az Alapítvány fennállása óta eddig összesen 215 kitüntetést adományozott, amelyből mindössze hatvan került a csonka hazába; hetvennégy az elcsatolt területekre; ötvenkettő a nyugati magyar diaszpóra tagjaihoz, intézményeihez; huszonkilenc pedig külföldiekhez. Főleg Közép-Európa más nemzetiségű képviselőihez, legtöbb a lengyelekhez, majd sorrendben a horvátok, az osztrákok, a csehek, a szlovákok, a szlovének következnek, de ukrán, szerb, román, bolgár, sőt japán, holland, belga, amerikai, német és dél-tiroli is szerepel az elismerésben részesültek körében. Közelebbről is áttekintve azt látjuk, hogy a legrangosabb kitüntetést, a Bethlen-díjat eddig 67-en kapták meg, amelyből 17 az erdélyi, 12-12 a magyarországi ill. nyugati magyar diaszpórabeli, 7 a felvidéki, 4 a délvidéki és kettő a kárpátaljai magyarokhoz került és 13 a külföldiekhez.

     A Márton Áron-emlékéremmel kitüntetett 82 személy és szervezet közül a legtöbben, 27-en, nyugati magyar diaszpórabeliek, 14-14 erdélyi, ill. magyarországi, 7 délvidéki, 5 felvidéki, 4 a kárpátaljai magyarok és 10 a külföldiek száma.

     Tamási Áron-díjat eddig 17-en kaptak, ebből 8 magyarországi, 7 erdélyi és egy-egy délvidéki, illetve nyugati diaszpórabeli magyar szerepel a kitüntettek sorában.

     Teleki Pál (emlék- és) érdeméremből 49-et adományoztunk eddig, amelyből 26-ot kaptak a magyarországi, tizenkettőt a nyugati diaszpórabeli magyarok, négyet a lengyelek, hármat az erdélyi, egy-egyet pedig a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai magyarok, illetve egy japán professzor, Teleki Pál örökségének ápolásáért, nemzetszolgálatukért.

     Az összes erdélyi kitüntetettek száma 41, felvidéki és délvidéki egyaránt 13-13, Kárpátaljai 7, míg a nyugati magyar diaszpórabeliek 52 kitüntetése a világ kéttucatnyi országában, fele a tengeren túl kötött ki.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008