Művelődés

    A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szeptember 1–3. között Szilágycsehen, a példásan restaurált református templomban szervezte meg a XII. Partiumi Honismereti Konferenciáját. A Szózat eléneklése után Molnár Kálmán helyi lelkipásztor rövid áhítatot tartott, majd Dukrét Géza, a PBMEB elnöke üdvözölte a tagságot, a meghívott vendégeket. Ezután Kerekes József egyházkerületi tanácsos Tőkés László püspök nevében, Széphegyi László a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Gaal György a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében köszöntötte a konferenciát. A Fényes Elek-díjak átadása következett. A díszoklevelet és a vele járó bronzplakettet a következők kapták meg: Borbély Gábor Nagyváradról, Puskel Péter Aradról, Kiss Kálmán Túrterebesről. A különdíjat Hasas János kapta Révről, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Ráday Mihály, aki könyveket adott át az egyesületnek.

    A konferencia fő témái 1956 emlékezete, Bocskai István halálának 400. évfordulója, II. Rákóczi Ferenc művelődéspolitikája és Pusztuló műemlékeink voltak. A két nap alatt 17 előadás hangzott el. A konferencia hagyományosan helytörténeti előadásokkal kezdődött: Molnár Kálmán a szilágycsehi református templom történetét ismertette, beleágyazva a település történetébe. Jakab Rita építészmérnök részletesen bemutatta a templom restaurálását. Délután a következő előadások hangzottak el: Mihálka Zoltán (Nagyvárad) az 1956-os eseményeket taglalta, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti): Rab Árpád, egy magányos ötvenhatos emlékezete, Joikits Attila (Szilágysomlyó): A megfélemlített város című előadását ismertette. Borbély Gábor (Nagyvárad) Bocskai István szabadságharcáról, Kupán Árpád (Nagyvárad) II. Rákóczi Ferenc művelődéspolitikájáról értekezett.

     Estefelé a várossal ismerkedtünk, Molnár Kálmán lelkipásztor vezetésével. Szomorúan néztük meg a hajdani vár romjait. A hajdani büszke várból csak a kútja maradt meg. A később épült kastélyépületből is csak romok láthatók.

     Második nap a következő előadások hangzottak el: Péter I. Zoltán (Nagyvárad) a műemlék, műem-lékvédelem, műemlékek helyreállítása fogalmait tisztázta, Kordics Imre (Nagyvárad) a megyénkben folyó kastélyfelmérő programot ismertette, Bara Zoltán (Szatmárnémeti) Szatmár megye középkori várait és kastélyait mutatta be, Ujj János (Arad) az aradi középkori bazilikáról értekezett. Ezután két ipartörténeti értekezés hangzott el: Puskel Péter (Arad): Száz éve indult útjára az Arad-Hegyaljai motorvasút, Jancsó Árpád (Temesvár): A kostélyi vízlépcső, a Bega-hajózás kulcsa. Dukrét Géza Bihar megye turista történelmét vázolta fel, a nemrég megjelent kötetének ismertetésével. Az előadások után a konferencia részvevői megkoszorúzták a templom udvarán felállított millecentenáriumi kopjafát, valamint Fábián Dániel, 1848-as szabadságharcos lelkipásztor emléktábláját.

     Ebéd után Antal Béla (Biharpüspöki) Biharpüspöki történelmi eseményeit ismertette A történtek ne vesszenek a feledés homályába címen, Krestyán Ilona (Temesvár) A Leyvitzek szerepe Temesvár gazdasági, kulturális és közéletében című családtörténetét, Kovács Rozália (Érmihályfalva) pedig az érmihályfalvi temetőket mutatta be. Nemrég jelent meg a könyve ezen a címen. A konferencia közgyűléssel végződött, amelyen megtárgyaltuk az egyesület fontosabb problémáit, az elnök köszöntötte és átadta a tagsági könyveket az új tagoknak. Elhangzott javaslatként, hogy a következő évi konferenciát Nagykárolyban rendezzük meg, valamint felolvastuk és megszavaztuk a konferencia zárónyilatkozatát.

     Este, az ünnepi vacsorán jelen voltak a presbitérium tagjai és mindazok, akik részt vettek a konferencia szervezésében, a részvevők elszállásolásában. Dukrét Géza elnök megköszönte Molnár Kálmán tiszteletes és felesége példamutató és önzetlen tevékenységét a kitűnően megszervezett konferenciáért, a presbiterek és a többi segítők tevékenységét, emléklapot nyújtva át.

     A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. Délelőtt megismerkedtünk Nagybánya főterének helyreállításával. A rehabilitációs munkálatokat Jakab Rita építészmérnök ismertette, a várost Balogh Béla nyugalmazott levéltáros mutatta be. Délután Tasnádon Bíró Lajos néprajztudós szobránál megemlékezést és koszorúzást tartottunk, majd meglátogattuk Ady Endre szülőházát Érmindszenten.

A konferenciát anyagilag támogatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Illyés Közalapítvány.

A XII. Honismereti Konferencia Ajánlásai

     A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, mint civil szervezet, egyik fő célkitűzése a helytörténeti kutatás, a figyelemfelhívás és ismeretterjesztés.

     A konferencián elhangzott előadások és az ezekhez kapcsolódó beszámolók, kérdések, viták hozzásegítették a résztvevőket az előadások által érintett korok jobb megismeréséhez, jobb megítéléséhez és a különböző korszakok emlékeinek megőrzéséhez szükséges mai tennivalóink megfogalmazásához.

A részvevők átgondolták általánosságban és egyes kérdésekre lebontva a műemlékvédelem (konkrétan a kastélyok felmérése, a középkori várak, templomok, az ipartörténet, ezen belül vasút, vízlépcső épülés, hajózás) emlékeivel kapcsolatos feladatokat.

     Ugyancsak foglalkoztak a temetők fenntartásának problematikájával és mindezekkel összefüggésben a turizmus szerepének vizsgálatával a Partium és Bánság különböző helyszínein

     A konferencián elhangzottak tükrében a részvevők a következő ajánlásokat fogalmazták meg:

     – a különböző nemzetiségek tragikus ütemben fogyatkozó kulturális örökségi elemeinek felkutatása, dokumentálása, megmentése mellett, különös figyelmet kell fordítani az ismert, használatban lévő műemléképületek, -együttesek fenntartására, felújítására, az épületeken végzett konzerválási, restaurálási, kiviteli munkák szakszerűségére.

     A konferencia részvevői felkérik a műemléképületek fenntartóit, használóit, hogy felújításokat minden esetben megfelelő felkészültségű és jogosultságú kutatók, tervezők, restaurátorok, kivitelezők bevonásával, irányításával készíttessék el.

     – Az építészeti emlékek megőrzésében célszerű lenne az európai ösztönzési rendszer átvétele (pénz-támogatás, adókedvezmény stb.)

     – Helyeslik a Velencei Charta szellemének korszerűbb alkalmazását.

    – Helytörténeti ismeretek átadása az ifjúságnak (helytörténettel foglalkozó fakultatív és osztályfőnöki órák, honismereti vetélkedők).

     Ezen ajánlást elküldjük a Partium és a Bánság települési és területi önkormányzatok vezetőinek, az egyházközségek elöljáróinak és a médiáknak.

Szilágycseh, 2006. szeptember 3.