Művelődés

     Biluska Annamária. Cunyi. Én csak így tudok Biluska Annamária művésznőre gondolni, csak így tudom megszólítani. Még akkor is, ha laudációt kell mondanom róla az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület felkérésére. Ilyenfajta becézéssel csak a nagyon kedves embereket, a népszerű személyiségeket szokás illetni. És Cunyi ilyen: barátságos, derűs, jó humorú, mondhatni vicces ember. Már az sem szokatlan, ha a nagyon kezdő pályatársak az öltöző folyosóján Cunyi néniként emlegetik.

     A laudáció latin eredetű szó, a laudo igéből származik. Számos jelentése van, többek között dicséretet, védőbeszédet jelent, de azt is jelenti: méltatás. Méltatni valakit és valamit, aki és ami említésre méltó. És jelen esetben természetesen van kiről méltató szavakat mondani, van, akit dicsérni. Több évtizedes ismeretség alapján állíthatom ezt, hisz 1978-tól, mióta folyamatosan Marosvásárhelyen lép fel, gyakran voltunk együtt színpadon.

     Biluska Annamária Kolozsváron született. Kolozsvári gyermekéveit meghatározta az akkori nagy nevek által fémjelzett színházi élet: Szentes Ferenc, Márton János, Senkálszky Endre, Takács Paula, Jancsó Adrienne, Kemény Klio, Krémer Manci és maga Poór Lili, akinek a neve ma más összefüggésben is jelen van. Művésznőnk mondhatni ezeken a személyiségeken nőtt fel. Aztán következtek a marosvásárhelyi egyetemi évek, hisz a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett, a színész tagozaton. Itt az ötvenes-hatvanas évek fordulóján olyan színházi egyéniségek irányították pályája alakulását, mint Tompa Miklós, Kovács György, Gergely Géza, Kőmíves Nagy Lajos, de színpadon láthatta a legendás Székely Színház művészeit, Kiss Lászlót, Borovszky Oszkárt, Tamás Ferencet, Csorba Andrást, Gyarmati Istvánt, Bányai Máriát, Kőszegi Margitot, Szabó Ducit.

     Az egyetem elvégzése után egy évig a sepsiszentgyörgyi társulat tagja, ezt követően majdnem egy évtizedig Nagyváradon játszott, majd 1973–78 között a kecskeméti Katona József Színház társulatának tagja volt. Ezek a vándorévek a pályakezdő színész számára igen fontosak lehettek, mert meghatározták személyiségének markáns vonalait, sokrétű, színes alapot biztosítottak karrierje további építéséhez. Dolgozott jeles rendezőkkel, mint Zsámbéki Gábor, Ruszt József, neves pályatársakkal, mint Szakács Eszter, Sára Bernadett, Gábor Miklós, és még sorolhatnók.

     De sorolni inkább az ő, azaz a Biluska Annamária szerepeit érdemes. Mert volt belőlük bőségesen. Csak 1978 óta, amióta folyamatosan a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulatának tagja, közel ötven szerepet játszott a színházban és ehhez még hozzászámíthatjuk a kabaré-fellépéseit, merthogy megalakulása óta tagja a Gruppen-Hecc Kabarétársulatnak is. Játszott klasszikus és kortárs színműben, megmártózott a komolyabb műfajban de a közönség elismerését főleg a vígjátékokban szerezte meg. Emlékezetes alakításai voltak a Steinné Krúdy Gyula A vörös postakocsi című darabjában, rendező: Kincses Elemér, Ráki Csávossy György: Év végi négykezes című ősbemutatóban, rendező: Hunyadi András, Olimpia Ion D. Şerban: Olimpia asszony panziója című vígjátékban, Mézesné Csiky Gergely: Cifra nyomorúságában, rendező: Hunyadi András, Marici Méhes György: Egy roppant kényes ügyben, rendező: Hunyadi András, Csuriné Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marcijában, rendező: Kovács Levente, segédrendező: Kárp György, Ogudalova Osztrovszkij A hozomány nélküli lány című darabjában, rendező: Kincses Elemér. Címszerepet játszott George Bernard Shaw Warrenné mestersége című című darabjában, rendező: Dan Alexandrescu, és Gabriela Zapolska Dulszka asszony erkölcse című színművében, rendező: Hunyadi András. ő volt Kvasnya Gorkij Éjjeli menedékhely című darabjában, rendező: Kincses Elemér, és a Súgónő Sütő András Álomkommandójában, rendezte: Seprődi Kiss Attila. Móricz Zsigmond Sári bíró című darabjában a Bíróné alakjában volt emlékezetes. A pályakezdő rendezők is szívesen bíztak rá szerepet: Mrs. Timmist alakította Arthur Kopit Szárnyak című művében, Theodor Cristian Popescu vizsgarendezésében, Pápai Márta vizsgaelőadásában pedig Belisa anyja volt Federico Garcia Lorca Don Perliplin és Belisa szerelme a kertben című darabjában. De ő volt Peacockné Bertolt Brecht – Kürt Weill Koldusoperájában, rendező: Kincses Elemér, Matildé Giulio Scarnacci – Renzo Tarabusi Kaviár és lencse című vígjátékában, rendező: Gáli László. Bokor Péter rendezésében Az anya szerepét alakította Milan Kundera Jaques és gazdája című darabjában, míg Novák Eszter rendezésében a 3:1 a szerelem javára című darabban ő volt a Női szpíker. Molnár Ferenc A testőr című művében ő volt A mama, rendező: Lohinszky Loránd. Jelenleg a Liliomfi című zenés vígjátékában láthatjuk színpadon, Kányai szomszédasszonyának szerepében.

     Egy lexikon-szócikk azt írja róla: „Csupa kedély, vérbő színésznő, nagyfokú játékosság, könnyedség jellemzi alakításait.” Mit tehetnék hozzá? Maradjon meg a kedélyed, játékosságod, könnyedséged további pályád során – mindannyiunk örömére. Zárszóként még csak ennyit: megtiszteltetésnek tartom, hogy én ajánlhatom Biluska Annamária színművésznőt az EMKE által adományozott Poór Lili-díjra.