magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Gazda Klára: Tötszegi Tekla laudációja


    

Tötszegi Tekla. „Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki” (Mt. 25. 29.) Jó kedvében lehetett a Teremtő, amikor Tötszegi (szül. Kelemen) Tekla számára az útravalót megtervezte, batyuját talentumokkal telerakosgatta, majd teremtményét 1964. jún. 9-én útjára indította, mert igencsak pazarul juttatott neki a minőségi élet megéléséhez szükséges adományokból. De az is lehet, hogy azt akarta kipróbálni az Úr, hogy előbbre jutott-e világnemesítő tervével, és egyáltalán: mit ér ma az ember? Hogyan sáfárkodik javaival, mit kezd nem mindennapi hangjával, átlagon felüli kézügyességével, művészi érzékével, gyors felfogóképességével, vaslogikájával. Félelemben és sivárságban élve, elássa-e a földbe talentumai egyikét-másikát vagy mindenikét, henyén és önelégülten aprópénzre váltja-e, nemtörődömséggel elkótyavetyéli-e, avagy alázattal rakosgatja egymás mellé, összeszorított foggal, konok kitartással forgatja, folyton folyvást művelve szaporítja, mind magasabbra szárnyalva a szépségek és mind mélyebbre hatolva az igazságok és titkok birodalmába? És vajon az így szerzett hasznot, szépségeket és igazságokat másokkal megosztva győzelemre segíti-e az isteni tervet, szebb és jobb lesz-e a világ?

      Noha a maximalizmusban felülmúlhatatlan Tötszegi Tekla folyton még többet szeretne kicsavarni magából, azt hiszem, az Úr nem bánta meg bőkezűségét. Kedve telhetik abban az igényességben, meg nem alkuvó következetességben, amellyel teremtménye a számára kijelölt pálya szakaszain halad. Láthatja maga előtt az Úr szorgalmas, mindenkor kitűnővel minősített tanulót, aki az udvarhelyi tanítóképző, majd a Babeš–Bolyai Tudományegyetem francia– magyar szakának elvégezése, minden tanári fokozati vizsga letétele után ma doktorandusként néprajzban és antropológiában tökéletesíti szaktudását. Emlékezhet a nemrég még mérai magyartanárra, aki a minőségi tanítás mellett honismereti vetélkedőket, ünnepi műsorokat, néprajzkört szervez, s kezdeményezése során a gyermekek közreműködésével megkapó költőiségű karácsonyi kolindákat gyűjt össze. Számon tarthatja az Erdélyi Néprajzi Múzeum még kezdő, ám rátermettségével máris tekintélyt kivívott jelenkori muzeológusát, egyetemi szemináriumok és gyakorlatok módszeres vezetőjét. Ismerheti többtucat megjelent, hazai és nemzetközi tudományos értekezleten bemutatott, a szakemberek által magasra értékelt szaktanulmányát, monográfiáját, az általa szerkesztett köteteket. Felidézheti a Venyige együttesben, vagy a székelyudvarhelyi Kalákában elhangzó hiteles művészi megformáltságú, érzelmi telítettségű népdaltol-mácsolásait. Megállapíthatja, hogy talentumai sokféleségét egyszerre forgatván, pályájában a tanulás, tanítás, tudományos kutatás és művészkedés szerves egységet alkot. Egységbe ötvözi szakterülete, a magyar nyelv, irodalom, de mindenekelőtt a magyar népi kultúra megismerésének, megértésének, a benne való gyönyörködésnek, a vele való gyönyörködtetésének a vágya.

      A talentumai kezdeti gyarapítását külön kegyelmi adománnyal – a hasonló érdeklődésű, kitűnő néptáncos Tötszegi András nekirendelésével – jutalmazó Úrnak tetszésére lehet, hogy a házaspár 25 éve teszi tartalmassá a mérai fiatalok szabadidejét, táncra, énekre, kézműves tevékenységekre oktatva őket. Az is, hogy e munka intézményesítéseként harmadmagukkal megalapítják a Mérai Hagyományőrzők Egyesületét, mely keretében 2002-ben mérai tájházat nyitnak: az 1940-es évek közepéről származó, tárgyakkal hitelességre törekedve restaurálnak, majd berendeznek egy, a helység korabeli építészetére jellemző lakóházat. Az új létesítmény Tekla szakmai tájékozódásának köszönhetően magas szinten felel meg a múzeumi intézmény valamennyi kritériumának: van konzervált gyűjteménye, szakszerű nyilvántartása, látogatható kiállítása, és – ami ma még inkább ritkaság nálunk – nevelési központként működik. Telkén és csűrében heti rendszerességgel néptáncoktatás folyik, melyben a 20 éves fiúgyermekük, Szilárd is közreműködik, néptáncos gyermektalál-kozók keretében mutatják itt be Kalotaszeg tánchagyományait, a Mérai Napokon el lehet sajátítani a művészi hagyományokat: kézműves technikákat, dallamokat, s vetélkedni lehet ismeretükben, művészi tolmácsolá-sukban. A telket belakják a fiatalok, sőt a gazdák is itt szervezik tevékenységeiket.

      Sokan gazdagodnak azáltal, hogy Tötszegi Tekla és családja jól sáfárkodik talentumaival. S várhatóan azzal is, hogy Tekla az utóbbi években a pedagógiai pályáról a tudományos felé igazolt át, mert a népélet hivatásos és kvalitásos kutatójaként meghódított újabb magasságokat és mélységeket, a humánum eddig nem ismert vagy nem tudatosított megnyilatkozásait egyetemi oktatói és múzeumi köznevelési tevékenységével közvetítők nélkül is átadhatja, így munkássága révén sokak élete lesz tartalmasabb. S ha Isten mégis emel valami kifogást aziránt, ahogyan a talentumait forgatja, azt a féltő szeretetből, aggodalomból teszi: félti önemésztő, a munka hevében önmagát nem kímélő mértéktelensége miatt. Mert nagyon sok még a közössége, családja iránti adóssága. És mert ő is felelős azért, hogy minden szív- és észbeli tartozását maradéktalanul megadhassa. Kérjük a jó Istent, ezután is bőven szórja rá áldását, tegye játékos könnyűségűvé legnehezebb törekvései keresztülvitelét is, és éltesse nagyon sokáig!



vissza a kiadáshoz
minden cikke
EMKE-LAUDÁCIÓK rovat összes cikke

© Művelődés 2008