magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Szép Gyula: A Szarkaláb néptáncegyüttes laudációja


    

Szarkaláb Néptáncegyüttes. A magyar néptánckultúra kutatásának, szakszerű oktatásának és terjesztésének nem túl hosszú a története. Amíg Erdélyben a 18. század közepén már világszintű zeneoktatási kultúráról tudunk, a 1800-as évek legelején, pedig Szászcsáváson már több népdal többszólamú megszó-laltatása ismeretes, addig még Kodály Zoltán és Bartók Béla is a két világháború között csak figyelmeztetett bennünket, hogy oda kellene figyelni a népzene mellett a hagyományos néptáncokra is.

     Az igazán szakszerű kutatása a néptáncnak – tudomásom szerint – a Kodály Zoltán-tanítvány, Martin György munkásságával kezdődött el az 1950-es évek második felében, majd látványosan kiszélesedett ez a munka a táncház-mozgalom magyarországi megjelenésével az 1970-es évek elejétől kezdődően. Néhány évvel később ennek a mozgalomnak Erdélyben is igen nagy népszerűsége lett, el is kezdődött egy kutató-, gyűjtő-, feldolgozó- és népszerűsítő tevékenység is.

     Azok a népzenészek és néptáncosok, akik itthon hivatásszerűen kívánták ezt a szakmát gyakorolni elmentek az országból, vagy kényszerhelyzetbe kerülve el kellett menniük. Ennek következtében a népzene és néptánc hagyományának ápolásában, Erdélyben egy nagy űr keletkezett. Az 1989-es változások után ennek az űrnek a betöltésére vállalkozott többek között a Szarkaláb Néptáncegyüttes is.

      A Szarkaláb Néptáncegyüttest 1995-ben alapította a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium. Tagjai diákok voltak, de a későbbiekben kiegészült más magyar iskolák diákjaival és egyetemi hallgatókkal. A jelenlegi csapat 1999 novemberétől dolgozik együtt. 2005 tavaszán megalapították a Szarkaláb Néptánc-együttes Szarkalábacskák Gyerek-néptáncegyüttesét. Ma 4 csoportban közel 75 gyerekkel foglalkoznak az együttes tagjai. A gyerekek az Apáczai és a kerekdombi iskola diákjai. 2006 októberében beindították a Heltai Táncház programot is, mely szervezését és lebonyolítását a Szarkaláb Néptáncegyüttes tagjai végzik. Tervük, hogy Kolozsváron rendszeres, jó hangulatú, minden igényt kielégítő táncház legyen, akár havi rendszerességgel is.

      Tekintettel arra, hogy a Szarkaláb Néptáncegyüttes tagjainak zöme Kolozsváron tanuló más vidékekről származó egyetemi hallgató, nagy hangsúlyt fektetünk szakmai felkészítésükre is, hogy majd hazakerülve is folytatni tudják táncos, táncoktató, nevelő tevékenységüket. Az együttes a szakmai munkáját az Apáczaiban végzi, kiszállásait, táborait valamint turnéit és egyéb programjait a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezi és támogatja.

     A Szarkaláb legfőbb célkitűzései közé tartozik az erdélyi táncok elsajátítása és ezek eredeti formában való színpadra vitele. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek a táncoktatásra, az utánpótlás nevelésére is. Vallják, hogy népi hagyományainkat elsajátítani nem öncélúan kell, hanem nagyon fontos, hogy a megfelelő fórumokon hazai és külföldi fellépéseken, fesztiválokon megmutassák őket a világnak, hozzájárulva ezáltal kisebbségi kultúránk megismertetéséhez, tánc- és népzenei hagyományaink nemzetközi terjesztéséhez. Az évek folyamán kapcsolatba kerültek több külföldi kulturális egyesülettel, melyeknek azonosak a célkitűzéseik és elképzeléseik a Szarkaláb együttesével. Szorosan együttműködnek a németországi szorb kisebbség kulturális egyesületével, a Domowinával, a lengyelországi Lemk kulturális egyesülettel, a Kyczerával, az al-dunai székelyek pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesületével és a somorjai Csemadokal és Csalló együttesével.

     Az együttes fennállása óta így több bel- és külföldi fesztiválon, turnén is részt vett. Táncoltak már Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában, Szlovákiában, Lengyelországban, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Görögországban. A 11 év alatt összesen 340 kisebb, nagyobb fellépése volt. Rendszeres meghívottjai Kolozsvár, Kolozs megye, Erdély különböző néptánctalálkozóinak, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek azon hátrányos helyzetű, szórványtelepülések rendszeres látogatására is, ahova egyáltalán, vagy csak nagyon ritkán jutnak el műkedvelő, népművészeti amatőr vagy hivatásos együttesek. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány partnerségében, pályázati alapokból indították útnak 2005-ben közép-erdélyi turnésorozatukat, mely során évente 10-12 hátrányos helyzetben levő kistelepülésen mutatják be folklórműsorukat.

     1999-ben a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnyal közösen szervezték meg először a Szent István-napi Néptánctalálkozót, mely a Kárpát-medence egyik legjelentősebb nemzetközi kisebbségi fesztiváljává nőtte ki magát, sőt mi több, nemzetközi szinten is egyre nagyobb elismerésnek örvend a rendezvény. A nyolc év alatt 13 ország 15 kisebbségének 61 néptáncegyüttesét (összesen 1830 fő) látták vendégül. A Szent István-napi Néptánctalálkozót Kolozsvár mellett, évi 9-10 Kolozs és Szilágy megyei kis- és nagytelepülésen szervezik meg, így a megye, a megyék lakossága is aktívan részese lehet a programoknak.

     Az együttes több táncházzenekarral és hagyományos falusi zenekarokkal is együttműködött. Így muzsikált már nekik ifj. Fodor Sándor és zenekara, Codoba Florin és zenekara, Netti Fodor Sándor, a Tarisznyás, a Palló, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara, a Zurboló Néptáncegyüttes zenekara, Kicsi és bandája, valamint a Pirászló zenekar Sepsiszentgyörgyről. A Szarkaláb Néptáncegyüttes gazdag repertoárral rendelkezik, amely kalotaszegi, mezőségi, felcsíki, magyarszentbenedeki, marossárpataki és szászcsávási cigány koreográfiákat tartalmaz. Az együttes rövid bemutatkozókkal (10-15 perc) és teljes műsorral (70 perc) is részt tud venni rendezvényeken, fesztiválokon, turnékon. Az együttes vezető koreográfusa Pillich Balázs.

     Könnyű dolga van a laudációt elmondónak, mert csupán fel kell sorolnia, hogy létrehozták, megszervezték, lebonyolították, elsajátították stb., de jól tudjuk, hogy mindez magától sehol nem működik. Ahol ez megvalósulhatott, ott mindig egy ember áll a dolgok mögött. Ez esetben Pillich László, kinek konok elszántsága olykor a faltörő koséhoz hasonló, akadályokat nem ismerő ambíciója nélkül mindez aligha  lett volna. Ezt az életművet ma már bátran hagyhatta utódjára, Pillich Balázsra.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
EMKE-LAUDÁCIÓK rovat összes cikke

© Művelődés 2008