magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Tóth Guttman Emese: Tegyünk mindent meg zenei műveltségünkért!


Mindenekelőtt köszönetemet fejezem ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, az Illyés Közalapítvány anyagi, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület anyagi és erkölcsi támogatásáért, amelyek nélkül lehetetlen lett volna megünnepelni a Romániai Magyar Dalosszövetség újraalakulásának 10. évfordulóját. Ez az évforduló jelzi azt, hogy az 1921-ben Brassóban létrehozott szövetség él, eredményes munkát végez és az elődeink célkitűzéseit elfogadva tevékenykedik.

Kodály Zoltán Százéves terv című írása minket erősít munkánkban. „Cél: magyar zenekultúra. Eszközünk: a zenei írás olvasás általánossá tétele az iskolán keresztül – és mi ezt igyekszünk énekkarainkon is. A magyar zenei szemlélet öntudatra ébresztése a művészi nevelésben csakúgy, mint a közönségnevelésben. A magyar zenei közízlés felemelése, folyamatos haladás a jobb és magyarabb felé. A világirodalom remekeinek közkinccsé tétele, eljuttatása minden rendű és rangú emberhez.”

Kodály ezt 1947-ben vetette papírra. Még hozzáfűzte: „Remélhetjük, hogy mire 2000-et írunk, minden általános iskolát végzett gyermek folyékonyan olvas kottát”. Mi tudjuk legjobban, hogy gyermekeink mennyire sajátítják el az iskolában a kottaolvasást. Ne feledjük, még van 43 évünk, hogy a százéves tervben megfogalmazottakat eredményesen elvégezzük! Vajon képesek leszünk erre, legalább énekkarainkban? Rajtunk múlik! Tegyünk mindent meg zenei műveltségünkért!

Mint említettük a legfontosabbnak tartott együttlét, egymás megismerése az énekkari találkozókon lehetséges. Az év folyamán sor került a következő rendezvényekre: a Kolozsvári Református Monostori Templomi Kórustalálkozó; Karácsonyvárás Kászonújfaluban; Alcsíki Egyházzenei Kórustalálkozó; Szentegyházán Udvarhelyszéki Egyházzenei Kórustalálkozó; Baróton Erdővidéki Kórusfesztivál; Sepsibodokon Énekkari Találkozó; Szatmárnémetiben az EMKE XIV. alkalommal rendezte meg ökumenikus kórus-seregszemléjét; Türében Húsvéti énekkari találkozót; Kisbácsban Nádasmenti kórusok találkozóját tartották; Aranyosgyéres és Aranyosegerbegy Népdalkórusok ünnepségét rendezték; Sepsiszentgyörgyön Farsangi énekkari ünnepélyt; Máramarosszigeten a történelmi Máramaros szórványkórusainak és éneklő csoportjainak IV. találkozóját hozta létre a Hollósy Simon Egyesület; Kézdivásárhelyen a Nyugdíjasok Kórustalálkozóját szervezte a Rozmaring dalcsoport; Szilágyságban az idén Kémeren, a református templomba hívta meg a szilágysági református kórusokat a kémeri énekkar; a magyarfenesi énekkar Szent István napi kórustalálkozót tartott; Marosvásárhelyen a Nagy István Kórusfesztivált; Tordaszentlászlón a XV. Szent-László napi Kórustalálkozót szervezték. Majdnem minden találkozón meghívott vendégkórus is jelent a határainkon túlról.

Az országos vagy regionális kórustalálkozók alkalmat nyújtanak az összehasonlításra. Ha csak az utolsó 5-6 év műsorait elemezzük, örömmel tapasztaljuk az énekkaraink műsorában az igényesebb műveket. Ezek műsorra tűzése magával hozta az énekkarok technikai és hangszíni fejlődését. Karvezetői tanfolyamaink eredménye az igényesebb művek megválogatása. Ha ezelőtt tíz évvel alig vagy csak nagy ritkán szólaltak meg Kodály, Bartók vagy Bárdos művek, most nem ritka a bemutatásuk: Kodály Felszállott a páva, Sík Sándor Te Deuma, Jézus és a kufárok, Jelenti magát Jézus, 150. zsoltár, Ének szent István királyhoz, Táncnóta, Kocsár Miklós: Hegyet hágék, vagy Bartók: Levél az otthoniakhoz, Bolyongás, Cipósütés, Csujogató, Resteknek nótája, Bárdos Lajos: Istené az áldás, Rutafa, számtalan népdalfeldolgozás, de nem idegenkednek Szokolay Sándor, Halmos László, Farkas Ferenc, Gárdonyi Zoltán, Karai József, Ligeti György, vagy hazai zeneszerzőink munkáitól sem. Minden énekkarnak illetve karnagynak megvan a kedvenc zeneszerzője és igyekszik  munkáit népszerűsíteni. Ez így nagyon helyénvaló is, megszólaltatni a műveket a műveket a zeneszerzők jelenlétében.

Kórusaink jelenléte a fesztiválokon, határon túli fellépéseik a Kárpát-medencében, magukkal hozzák a várt művészi színvonal emelkedését. Ez a javulás most jelentkezik valóban. Türelemmel kell lennünk nem csak az együtteseinkhez, de a karvezetőkhöz is. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy frissen végzett zenepedagógusainknak nincs magyar kóruskultúrája, nem ismerik a magyar kórusműveket, de sajnos ez jellemző a hangszert végzett zenetanárainkra is. Feladatunknak kell tekintenünk ezen művek bemutatását, megszerettetését. Vállalnunk kell a betanításukkal járó nehézségeket, de az elsajátításukkal közönségünket is nevelni fogjuk.

Általában minden énekkar megtalálja az ő cserekórusát. Ez nemcsak a belföldi cserékre vonatkozik, hanem a külföldi kapcsolatok létrehozására is. Testvértelepülések kapcsolatainak kezdeményezésében, ápolásában fontos szerepet játszik az illető település énekkara. Minden énekkar tart kapcsolatot, jó lenne tudnunk nem csak egy néhány kórusunkról vagy fúvószenekarunkról ezeknek a kapcsolatáról. Külön dicséretet érdemelnek azok az együttesek, akik erről beszámolnak, mint a marosvásárhelyi Nagy István énekkar, vagy a Psalmus énekkar (karnagy Kovács András) akik nem kisebb mint a Budapesti Lyra énekkarral közösen léptek fel a Budapesti Zeneakadémia termében, vagy a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus vegyeskar, vagy Magyar férfidalárda (karnagy László Attila), akik minden évben legalább egyszer-kétszer megfordulnak a határon túli városokban, vagy az aranyosgyéresi református énekkar (karnagy Szabó Zsombor), akik az utóbbi két évben szép fejlődést mutatnak és testvérkórusuknak a Recski Mátrai Visszhangok Vegyeskarát választották; a Tordaszentlászló énekkara a nagyatádi énekkarral tart már régi kapcsolatot.

Énekkaraink egyre bővülő repertoárja az egyházi évet a liturgiákban egykor vagy most használt művekkel egészíti ki, és évfordulókhoz érve, vagy nemzeti ünnepeinket megülve választják ki a nagy irodalomból a számukra elsajátíthatókat. Énekkaraink öregszenek. Friss, megújító tagokat kell toborozni, hogy a lemorzsolódást pótoljuk. Így az elsajátított repertoár egy idő múlva felújításra szorul. Nem könnyű feladat, ezért az énekkari tagok is kell hogy vállalják az új tagok bevonását.

Énekkari tevékenységünk mellett a népdal szeretetéről is szólnunk kell. A legszebb feladatot a szatmárnémeti Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megszervezése jelenti, amelynek oroszlánrésze Fejér Kálmán és Csirák Csaba vállára nehezedik. A Szent-Györgyi Albert Társaság a szövetségünkkel együtt rendezi ezt a vetélkedőt. Országos jellege biztosítja a régiók jelenlétét. A jövőben idejében kell elkezdenünk a szervezést, ami szintúgy nem könnyű feladat, ha az anyagi támogatás későre érkezik. Az idén szövetségünk nem tudott egy díjat sem felajánlani, mindent a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság gazdálkodott ki.

Karnagyaink segítségére a Művelődés kiadásában Szivárvány havasán címmel kórusgyűjteményt állított össze Gáspár Attila karnagy-tanár a Művelődés ötvenhat évfolyamában megjelent művekből. Szövetségünk egy-egy példányt ad a tagkórusainak, pótolva a kottahiányt.

Szövetségünk tavaly 2003. november 15-én Csíkszeredában tartotta meg az évi közgyűlését. Utána következett Kolozsváron három énekkari hangversenye, amelyekről a helyi sajtó is beszámolt.

2003. november 22-én az Állami Magyar Operában Dana, Dana címmel énekkari hangverseny hangzott el. Jelen voltak: a csíkszeredai Harmónia kamarakórus Gergely-Simon Ibolya vezetésével, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium fiúénekkara, Fodor László karnaggyal az élen, a Székely Árpád vezette kolozsvári Református Kollégium vegyeskara, az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar Szabó Zsombor, valamint a tordaszentlászlói énekkar Guttman Mihály karnagy vezetésével.

2003. december 6-án a Báthory István Gimnázum dísztermében az elemi és középiskolások szerepeltek Mikulást, adventet és karácsonyt várva. Jelen voltak: a Nagyszebeni Református Ifjúsági Kórus, Vecsei Ibolya tanár vezetésével, a Besztercei Református Egyház gyermekkara Gál Enikő karnaggyal, a kolozsvári Báthory István Gimnázium gyermekkara a magyarlónai református egyház gyermekkarával közösen énekeltek Halmos Katalin és Verő András tanárok vezetésével, a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium gyermek- és ifjúsági énekkara Bázsa Ildikó tanárnő irányításával, a Fórika Éva tanárnő vezette nagyenyedi Bethlen Gábor Tanítóképző Főiskola énekcsoportjával, valamint a kolozsvári Sigismund Toduţă Zeneközépiskola III–IV. és V–VIII. osztályosok kiskórusa Kállay Miklós Tünde és Bedő Ágnes tanárnőkkel az élen.

2003. december 14-én a kolozsmonostori református templomban felnőtt kórusaink karácsonyt váró énekkari hangversenyen szerepeltek, ahol megünnepeltük a 140 éves Brassói Magyar Dalárdát, Klára Mária karnaggyal az élen. Szép éneklésükkel a Mérai Református Egyházközség gyülekezeti énekkara Mezei Tünde, a magyarfenesi vegyeskórus Tóth Guttman Emese, a kisbácsi Református Egyházközség énekkara Péterné Sógor Éva, a Kolozsvár-Kerekdomb Református Énekkara Jankó Anna, valamint a házigazda Kolozsmonostori Református Egyházközség énekkara Kállay Miklós Tünde vezetésével teremtett ünnepi hangulatot.

Nem tudjuk szótlanul hagyni és nem értékelni a Hollósy Simon Művelődési Egylet munkáját. Ez az egyesület Máramaros lelkiismerete. Énekkarával, valamint kórustáborával, amelyet minden nyáron megszervez, összegyűjti az ifjúságot Felsővisó, Borsabánya, Aknasugatag és a környező településekről. A táborban pedig az énektanulás mellett magyar nyelv oktatással is foglalkoznak. Így a találkozókon a helyi két énekkar mellé felzárkózik a Borsa, Felsővisó, Nagybocskó, Szigetkamara, Kövesláz énekcsoportja. Ez biztat minket, hogy Beszterce, Szeben, Vajdahunyad, Marosújvár ifjúságát lássuk vendégül a december 4-én szervezett Mikulásváró ifjúsági énekkari találkozón.

Szövetségünk másik kiváló csoportja a Schola Gregoriana Monostorinensis, Jakabffy Tamás Cantus Magisterével. Az idén ünnepeltük I. Nagy Szent Gergely pápa 1400 éves jubileumát. A Római Katolikus Egyház neki tulajdonítja a gregorián éneket, melyet róla neveztek el. ő alapította a Schola Cantorumot is. Az ünneppel és a mi Scholánk működésével kapcsolatban Jakabffy Tamás számolt be.

A dalosszövetség harmadik társszervezete a rétyi Kováts András Fúvósegyesület, Kelemen Antal igazgató tanár vezetésével. Csak kiváló szervező készsége, időbeosztása, munkabírása eredményezhet olyan kiváló munkát, amilyent az ifjúsággal elért. Minden évben Rétyen közösen szervezzük meg a karnagyképzést, mind énekkarok, mind fúvószenekarok karnagyainak Magyarországi szakirányítók, karmesterek és itthoni tanárok részvételével. Kéthetes intenzív fúvóshangszer tanítása, napi foglalatossága szaktanárokkal, eredményezi a sikert.

Ez évben hatodik alkalommal, a fúvósegyesület munkájáról Kelemen Antal tanár úr számolt be. Egyre gyarapodó fúvószenekarok eddigi, általunk nyilvántartott száma 26, akik szereplésükkel minden ünnepségen részt vesznek. Sepsiszentgyörgyön és Rétyen nemzetközi fúvóstalálkozót tartanak, valamint Fúvósfórumot szerveznek.

Énekkaraink meghívójában kéréssel fordultunk a tagkórusainkhoz: közöljék 2005. évi tervüket. Akik komolyan vették a felhívást, elküldték. Többen azonban nem tudnak előre tervezni. Kérjük, ez úton is, saját tevékenységük érdekében, hogy üljenek le a vezetőséggel és évi tervüket napra készítsék el. Közöljék a napilapokban megjelent felhívás alapján, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Communitas és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Eseménynaptárában megjelenhessen a tervezett művelődési tevékenység. Ne akarjunk sokat, de amit terveztünk, valósítsuk meg.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008