|
|||||||||
Végh M. Balázs:
Gyermeksajtóünnep
A Napsugár 50 éve. 85 éves a Cimbora Az idei év különösen fontos az erdélyi
gyermeksajtó szempontjából, hiszen két olyan lap is jubilált, amelyik
szinte teljesen átfogja a 20. századi gyermeksajtó-történetet,
valamint a Trianoni Békediktátum által létrejött utódállamok
több nemzedéke is ezeken nőtt fel. Januárban volt 50 éves a Napsugár,
és Elek apó Cimborája is az idén lett 85 éves. Olyan sajtóorgánumok
ezek, amelyek örökérvényű értékeket közvetítenek a fiatal
olvasók felé, ezért képesek ilyen hosszú ideig folytonossághiány
nélkül fennmaradni. Fontos kiemelnünk: az olvasói igények
kielégítése a legalapvetőbb lételeme egy sajtóterméknek, különösen
aktuális ez a feladat ma, egy profitközpontú korban. Ezek a lapok
értéket hordoznak, hagyományszeretetre tanítanak, identitáserősítő
jellegűek, olvasóközpontúak. Ezért képesek jól működő gazdasági
vállalkozásként önfenntartóak lenni, egy olyan profithajhász
rendszerben, ahol egymás után mondanak csődöt a különböző
sajtótermékek. A Napsugár egy olyan rendszerben született, ahol a
szellemi értékeket teljesen más perspektívából ítélték meg, ahol a
hagyomány szeretete, a gyökerekhez való ragaszkodás, a nemzeti
identitás életben tartása misszionáriusi feladat volt. Ezt érezte
kötelességének ez a gyermeklap, és vállalni tudta a legsötétebb
diktatúra idején is. A kis olvasók számára olyan rejtett üzeneteket
kódolt sorai közé, amik alapvető létértékeket hordoztak. Ma is
változatlan odaadással folytatja ezt a küldetését. Mi sem
bizonyítja jobban ezt, mint az a jubileumi ünnepségsorozat, amit a
félszázadik születésnap alkalmából rendeztek január végén. A
kétnapos rendezvény mindenkihez szólt, aki ismeri, ismerte a lapot.
Az egykori szerzők, szerkesztők, olvasók találkoztak a maiakkal,
osztották meg tapasztalataikat, emlékeiket. Több anekdota is
elhangzott arról, hogy annak idején hogyan tudták a szerzők és
szerkesztők kijátszani a kommunista cenzúra éberségét,
átalakítani a kötelező propagandaszövegeket értékközvetítő olvasmányokká. Erdély minden kis Napsugár-olvasója részt vett az
ünneplésben, hisz néhány staféta több héten át járta az ország
iskoláit, ahol a gyerekek szalagokat tűztek rájuk,
jókívánságokkal és üzenetekkel látták el őket. Így üzentek
egymásnak, formálódtak közösségé a lap apropóján. A Kolozsvári Magyar Opera nagyterme zsúfolásig
megtelt kis olvasókkal, akik Erdély minden részéből látogattak el ide,
hogy köszöntsék kedvenc lapjukat. A szerkesztőség tartalmas műsorral
kedveskedett nekik, többek között néptánc és komolyzenei előadással,
énekekkel. A kis olvasók virágokat nyújtottak át a lap idősebb
munkatársainak, akik egy része hosszú utat tett meg, hogy együtt
ünnepelhessen velük. Az előadások szüneteiben az apróságok
találkozhattak, beszélgethettek a Napsugár szerzőivel,
rajzolóival. Nem kis meglepetést okozott, hogy élőben megjelent a
gyerekek között Csipike és Kukucsi is. Fényképezkedhettek a két klasszikus
Napsugár-szereplő, valamint az őket megalkotó Fodor Sándor író és
Tenkeiné Rusz Lívia rajzoló társaságában. A gyerekek nagy örömére a
műsort Gryllus Vilmos koncertje zárta; a nézőtér egy emberként énekelt
az előadóval. Zsigmond Emese főszerkesztő nem csak a szerzőkre,
olvasókra, hanem a pedagógusokra is gondolt. A tanító- és óvónőknek
külön programot szervezett. Nekik magyarországi főiskolai tanárok
tartottak módszertani előadást a Napsugár nevelő funkciójáról,
oktatásban való felhasználhatóságáról. A gyermeklap szellemiségéhez méltó volt a
jubileumi ünnepségsorozat is, hisz mindenkihez szólt, akit valaha
is kapcsolat fűzött hozzá, valamint a mai olvasók, szülők, nevelők
számára is tartalmas és építő jellegű programokat nyújtott. Az erdélyi gyermeksajtóról viszont nem lehet
anélkül beszélni, hogy meg ne említenénk a Benedek Elek alapította
Cimborát. A lap 85 évvel ezelőtt, 1922 februárjában indult. Ez a lap
alapozta meg a mindenkori magyar gyermeksajtót, mindmáig követendő
példa. Elek apó lapjáról Szatmárnémetiben emlékeztek meg az
egykori Vécsey ház (ma Szépművészeti Múzeum) patinás falai között.
Az áprilisi ünnepségen több előadás hangzott el a lap indulásáról,
Benedek Elek főszerkesztői és gyermekirodalmi tevékenységéről. ő volt
az, aki hangsúlyozta a jövő nemzedék kulturális nevelésének
fontosságát. Ez az ünnepség azonban nem csak a Cimboráról szólt,
hanem a gyermeksajtó köré épült. Így előadás hangzott el Dsida Jenő
publicisztikájáról, valamint Dsida Jóbarátban közölt ifjúkori verseiről
is. Az előadások mellett fontos szerepet kapott a gyermeklapokból
összeállított tárlat is, amelyen több ritkaságot is
megtekinthettek az érdeklődők. Mindegyik jubileumi ünnepséget interaktív
beszélgetés követett, ahol a részvevők (szerzők, szerkesztők, olvasók)
megoszthatták egymással tapasztalataikat, emlékeiket
felelevenítve és életben tartva így a gondolatatot, hogy a
gyermekeknek mindig hálás feladat írni, hiszen ők a legőszintébb
kritikusok, és a jövő nemzedék nevelése a nemzet nevelése is
egyben. vissza a kiadáshoz minden cikke VEZÉRCIKK rovat összes cikke |
|||||||||
|