|
|||||||||
Dáné Tibor Kálmán:
Hálózatépítés
Alakulóban a
Kárpát-medencei magyar közművelődési intézetek hálózata Januárban a
Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Hálózatépítés – Magyar művelődési
intézetek a Kárpát-medencében címmel fórumot szervezett. Ennek
folytatásaként szakmai tanácskozást tartottunk május 18-án
Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE)
Györkös Mányi Albert Emlékházában, amely a hagyományos Szabédi Napok
címet viselő rendezvénysorozat megnyitó összejövetele volt. A minden év
májusában megtartott rendezvény az idén több szempontból is eltért a
korábbiaktól. Mindenek előtt Szabédi László egyetemi tanár,
nyelvész, irodalomtörténész, költő születésének századik
évfordulójára emlékeztünk, aki 1959-ben – a Babeą (román) és a Bolyai
(magyar) kolozsvári egyetemek egyesítése miatti tiltakozásként –
önkezűleg vetett véget életének. A másik, szintén száz éve született
nagy erdélyi költő, Dsida Jenő emlékét is e programsorozaton idéztük
meg. De az EMKE történetében is jelentős volt az idei összejövetel:
hivatalosan megnyitottuk az újjáépített Szabédi Emlékházat. Az
épület nemcsak a 20. századi erdélyi irodalomtörténet egyik fontos
kutatási helye és a közművelődési ernyőszervezet országos
elnökségének központja lesz, hanem a jövendőbeli Kárpát-medencei
magyar művelődési intézetek hálózatának közép-erdélyi láncszeme
is. Ennek az intézetnek
az alapítási gondjairól, feltételeiről értekeztek a megnyitó
tanácskozás résztvevői, a Kárpát-medence különböző régióiból
érkezett közművelődési szakemberek. Az Oktatási és Kulturális
Minisztérium Közművelődési Főosztályát Nagyné Varga Melinda főosztályvezető
és Kálóczy Katalin vezető főtanácsos, a Magyar Művelődési Intézetet és
Képzőművészeti Lektorátust Borbáth Erika főigazgató, a CSEMADOK Művelődési
Intézetét Huszár László igazgató és Kamenár Éva, a Magyar
Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét Dupka György elnök és Zuhanics
László képviselte. Göncz László igazgató és Patyi Zoltán a
szlovéniai Alsólendváról, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettől
érkeztek. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Székely Istvánt delegálta, aki
a Szülőföld Alap kulturális kollégiumának romániai tagja. A
házigazda EMKE részéről Kötő József elnök, Dáné Tibor Kálmán ügyvezető
elnök és Ács Zsolt előadó volt jelen. Sajnos a Hargita és a Kovászna
Megyei Művelődési Központok igazgatói, Karda Emese és Imreh Marton
István, intézeti elfoglaltságuk miatt nem tudtak eljönni. Az összejövetelt Kötő
József nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a tanácskozás fontos
lépés a Kárpát-medencei magyar közművelődés intézményesülési
folyamatában. Hisz a regionális magyar művelődési intézetek
létrejötte és hálózatba szervezése minőségi változást hozhat az –
utóbbi időben ugyancsak egyre nehezebb körülmények között tevékenykedő
– összmagyar közművelődési élet számára. Így nemcsak szakmai szempontból
erősödhet kulturális életünknek ez a szegmense, de az intézetek
hadrendbe állításával a közművelődés sokkal rugalmasabban fog tudni
válaszolni az információs társadalomban felgyorsított világunk
kihívásaira. Nagyné Varga Melinda
főosztályvezető a Magyarországon átalakulóban lévő támogatási
rendszerről beszélt, mely fontos anyagi forrása volt/lesz a közművelődési
életnek. Megszűntek a költségvetésből működő Illyés, Apáczai és Új
Kézfogás Közalapítványok, viszont változatlanul megmaradtak a
kultúra számára anyagi forrásként a Nemzeti Kulturális Alap, az
Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázati kiírásai, a
Nemzeti Évfordulók Titkársága, a Nemzeti Civil Alap és a különböző
minisztériumok szakmai programjai. Ám a legfontosabb forrás a
határon túli intézmények/szervezetek – köztük a közművelődés –
számára a Szülőföld Alap lesz. Ez a támogatói intézmény három szinten
működik: elvi irányítását a Regionális Egyeztető Fórum látja el, a
különböző szakmai kollégiumok végzik a forráselosztást, és végül a
Szülőföld Alap Iroda látja el a pályázati munkával járó konkrét
feladatokat. A főosztályvezető
asszony egyrészt felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben fontos
forrássá válhatnak a közművelődési élet számára is a 2007 és 2013 között
tervezett európai uniós pénzalapok. Ezek meglevő és jövendő együttműködések
révén a határon túli közösségeket is érinthetik. Másrészt a
Magyarországon beindult és a Kárpát-medence különböző magyar közösségeit
is érintő kulturális fejlesztéseket ösztönző programokra tért ki,
mint például a Közkincs Programra, mely kifejezetten a kistérségek
minőségi kultúrateremtő folyamatait hivatott támogatni. A hallgatók
tájékoztatást kaptak arról is, hogy az egyes pályáztatók mekkora
forrással rendelkeznek, és megismerhették azokat az internetes
portálokat, amelyekről lehívhatják az ehhez szükséges
információkat. Borbáth Erika főigazgató
a Szakmai terv a Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek
hálózatáról című előadását három téma köré csoportosította.
Egyrészt a Magyar Művelődési Intézetnek a kulturális
intézményhálózat építése terén szerzett szakmai tapasztalatairól
beszélt. Másrészt szólt a Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési
intézetek hálózatának feladatáról. Harmadrészt pedig
körvonalazta ebben a rendszerben a Magyar Művelődési Intézet jövőbeni
helyét és szerepét. A főigazgató
asszony kiemelte, hogy a társadalomban bármilyen hálózatépítésnek
egyik fontos eleme a lokalitás és a régió közötti harmónia
megteremtése. Ennek fényében újra kell gondolni a közművelődési szolgáltató
tevékenységeket is: a településen élők esélyeinek javítása, a művelődési
élet tervezésének, tervezhetőségének a megteremtése, az együttműködés
kialakítása a kulturális élet különböző tényezői között – felismerve
a kölcsönös előnyöket – és nem utolsósorban a közösség számára a
képzés, az önművelés lehetőségeinek a megteremtése. A helyi
kultúrára és intézményeire, a település hagyományaira és
azoknak ápolására, az erős lokális identitásra alapozva lehet
szervezetten, a kisebb-nagyobb régiókban kultúraközvetítő
hálózatokat kialakítani. Az előadó szerint a Kárpát-medencében
kialakulóban lévő művelődési intézeti hálózatnak sokrétű
feladata lesz. Többek között a részt vevő intézeteknek folyamatos
információs kapcsolatot kell fenntartaniuk egymással,
egyeztetniük kell a Kárpát-medencei nagyrendezvényekről, azonos
tartalmú szakirányú képzéseket kell majd beindítaniuk, melyek
illeszkednek az egyes országok képzési rendszerébe, ki kell
használniuk a multikulturális közeg nyújtotta lehetőségeket, s
munkájukba be kell építeniük az egyes régiók kulturális sajátosságait
is. A körvonalazódó elképzelések szerint a kulturális hálózat
majdani működtetésének folyamatában a Magyar Művelődési Intézet –
az eddig szerzett szakmai tapasztalatai alapján – koordinatív
szerepet fog betölteni. Képzésekkel, képzők képzésével, szakmai
konferenciák, találkozók szervezésével, kiadványok,
periodikák (pl. a Szín) megjelentetésével és azok terjesztésével
a különböző régiókba. Az Erikanet Hírportál híranyagának
Kárpát-medencei kiterjesztésével kell majd az intézetnek az egyes
régiók és az egész hálózat művelődésszervező munkáját segítenie. Dáné Tibor Kálmán, az
EMKE ügyvezető elnöke, a Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet
tervét ismertette. Véleménye szerint a romániai magyar közművelődési
életet és ezen belül a közép-erdélyi szórvány- és kisebbségi magyar
közösségek kulturális életének irányítását újra kellene
gondolni, helyenként átértékelni, átalakítani. Ennek érdekében
kétirányú tevékenységi kört kell kibontakoztatni. Az EMKE mint országos
vagy Kárpát-medencei szintű közművelődési programok lebonyolítója
továbbra is tartsa feladatának az erdélyi magyar közösség
kulturális-szellemi örökségének ébren tartását. Végezze a közművelődési
élet szakmai-módszertani irányítását, elsősorban Közép-Erdélyben, a
Kolozsváron létrehozandó Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet
(továbbiakban Intézet) révén, amely az elképzelések szerint a
felújított Szabédi Emlékházban kap helyet. Az ügyvezető elnök
szerint az Intézet céljai között szerepel többek között a felsőfokú művelődésszervezés
bevezetésének elősegítése a romániai magyar egyetemi oktatásban,
illetve a különböző szintű művelődésszervező képzések
megszervezésének serkentése. A magyar nyelvű közművelődési
információs és módszertani központ kiépítése is az Intézet
feladata lenne, abban pedig egy szakkönyvtár és elektronikus
adatbázis felállítása. Fontos lenne a közművelődési élet
integrálása a hazai (magyar és román), a Kárpát-medencei magyar és
európai szinten a nemzetközi kulturális életbe. E tevékenységen
keresztül az Intézettel társuló civil közművelődési szervezetek
versenyképességét lehetne növelni, ami egyértelműen a minőségi
kultúrát szolgálná, főleg a szórványban élő magyar közösségeink
számára. Az előadó véleménye
szerint a két székely megyében (Hargita és Kovászna) a művelődési élet
irányítását – mely a helyi tömbmagyarság sajátos igényeire épül – a
két megyei művelődési központ tökéletesen ellátja. Ezekkel a
központokkal az intézeti hálózaton belül az Intézetnek partneri
viszonyt kell a jövőben kialakítania és a közös programokon
keresztül hasznosítani a különböző földrajzi-etnikai környezetben
(tömb-szórvány) szerzett sajátságos tapasztalatokat. A határ menti
térségekben a Partium és a Bánság magyar közösségei kulturális
életüket szintén régió-specifikusan élik, ezért Kolozsvárról vagy a
Székelyföldről szakmai szempontból átlátni körülményes lenne. E két
régió közművelődési életének az irányítását szintén a régiók
igényeinek megfelelően kellene intézményesíteni és a művelődési
intézeti háló részévé tenni. Ugyancsak az Intézetnek lenne a
faladata bekapcsolni a Közép-Erdélyben, főleg a szórványban működő
magyar házak láncolatát a közművelődési hálózatba. Ezek a kis
kulturális szigetek jórészt szakmai irányítás nélkül, a közösség
önerejéből, a még mindig nem lankadó magyar adakozókedvből tartják fenn
magukat. A jövőben, az Intézet tevékenységén keresztül, a
kulturális intézményháló részévé kellene tenni ezeket a magyar
házakat, ami nagy előrelépés lenne a minőségi közművelődés
megteremtésében Erdély szórványmagyar vidékein. Az előadások után
kibontakozó vitában a hálózatépítésről és az egyes régiókban
felállított vagy – mint Kolozsváron – beindulás előtt álló művelődési
intézetek működéséről, jövőbeni működtetéséről esett szó. A résztvevők
kiemelték, hogy a zavartalan működés érdekében biztosítani kell
az anyagi forrásokat. Szorgalmazták, hogy ezt közösen, az adott
ország költségvetése illetve a magyar állam vállalja. Emellett az
intézeti és a hálózati tevékenység állandó korszerűsítése
érdekében pályázati úton nyert forrásokat kell mozgósítani. Ezen a
téren modell értékű a szlovéniai Alsólendván működő Magyar
Nemzetiségi Művelődési Intézet, melynek alaptevékenységéhez az
anyagi fedezetet a szlovén állam biztosítja. A hozzászólók azt is
kiemelték, hogy a szakmai programok lebonyolítása mellett a
hálózati együttműködésnek és az egyes intézeti tevékenységeknek
együttesen kell erősítenie a magyarságtudatot. Továbbá
hangsúlyozták, hogy a kultúrának is feladata a lokalitás és a
globalitás kettősségének az egyensúlyát állandóan újrateremteni és
fenntartani, ami a kisebbségi kultúrának ugyancsak nagy
megpróbáltatás. Hiszen az egyetemes magyar kultúrához viszonyítva
minden régió helyzete sajátságos, ezért nem minden esetben
lehetséges az egyes kulturális környezetben szerzett
tapasztalatokat, sikeres cselekvési modelleket egy az egyben
átvenni, átadni. A részvevők azt is hangsúlyozták, hogy a
Kárpát-medence egyes régióiban tevékenykedő közművelődési intézményeknek
keresniük kell a többségi nemzet hasonló intézményeivel, közművelődési
törekvéseivel a kapcsolatot, s az így szerzett tapasztalatokat a
hálózaton keresztül kell közkinccsé tenni. Az Oktatási és Művelődési
Minisztérium képviselői felajánlották egy közös szempontsor
eljuttatását az egyes régiók közművelődési intézményeihez, melynek
összesítése az első közös adatbázis lenne a hálózati munka
elkezdéséhez. A részvevők a szakmai tanácskozásról közös Emlékeztetőt
fogalmaztak meg, melyet eljuttattak a sajtón kívül az illetékes
intézményekhez, szakmai fórumokhoz. A Szabédi Napok
rendezvénysorozata másnap, 19-én reggel az újjáépített Szabédi
Emlékház felavatási ünnepségével folytatódott, majd a délelőtt
folyamán centenáriumi emlékülés következett Szabédi László és
Dsida Jenő emlékére. Délután a kolozsvári Házsongárdi temetőben az
emlékező gyülekezet megkoszorúzta e két kiváló erdélyi irodalmár
sírját, késő délután pedig emléktáblát helyeztek el azon a házon,
amelyben élete utolsó éveit töltötte Dsida Jenő. Emlékeztető a
Kárpát-medencei magyar ernyőszervezetek intézetépítő 2007. május 18. Részvevők: Nagyné Varga
Melinda főosztályvezető és Kálóczy Katalin vezető főtanácsos,
Oktatási és Kulturális Minisztérium, Közművelődési Főosztály,
Borbáth Erika főigazgató, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti
Lektorátus, dr. Kötő József elnök és Dáné Tibor Kálmán ügyvezető
elnök, EMKE, Huszár László igazgató és Kamenár Éva, CSEMADOK Művelődési
Intézet, Dupka György elnök és Zubánics László, Magyar Értelmiségiek
Kárpátaljai Közössége, Göncz László igazgató és Patyi Zoltán, Magyar
Nemzetiségi Művelődési Intézet, Székely István, RMDSZ Ügyvezető
Elnöksége. A januárban a
Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezésében megtartott
Hálózatépítés – Magyar művelődési intézetek a Kárpát-medencében
című fórum folytatására május 18-án, Kolozsváron került sor. A
részvevők a magyar közművelődésért viselt közös felelősség szellemében, a
regionális különbözőségek tiszteletben tartásával, közös szándékot
fogalmaztak meg: minden régióban működjék magyar művelődési intézet
és ezek az intézmények szakmai hálózati rendszerben, a Magyar Művelődési
Intézet koordinálásával lássák el feladataikat. A részvevők
hangsúlyozták, hogy az intézményesülésnek és a jövendő munkának
alapfeltétele a működési biztonság. Az intézeti munka
tartalmának kialakításához – a regionális különbségek érvényre
juttatásával – messzemenően figyelembe veszik a Magyar Művelődési
Intézet szakmai, módszertani ajánlásait. A részvevők vállalták,
hogy egy egységes Kárpát-medencei magyar közművelődési stratégia
kialakításához közös szakmai anyagot készítenek el, amely egyebek
között tartalmazza az egyes régiók kisebbségi közművelődési
helyzetének jogi, pénzügyi, infrastrukturális stb. feltételeit. Az
ehhez szükséges egységes szempontrendszert az OKM egy héten belül
eljuttatja a tanácskozáson részvevő intézmények képviselőinek. Nagyné Varga Melinda Borbáth Erika Kötő József Huszár László Dupka György Göncz László vissza a kiadáshoz minden cikke VEZÉRCIKK rovat összes cikke |
|||||||||
|