Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Szabó Zsolt: Mezőségi néprajzi összeállításunk elé


Hat­va­na­dik év­fo­lya­munk nyá­ri össze­vont lap­szá­má­nak ter­ve­zé­se­kor so­kat töp­reng­tünk, hogy mi­lyen té­mát is vá­lasszunk. An­nál is in­kább, mert ol­va­só­ink kö­ré­ben kü­lön is nép­sze­rű­ek vol­tak ezek az össze­­ál­lí­tá­sa­ink. Na­gyon ha­mar el­fo­gyott a ro­má­ni­ai ma­gyar képzőművészeti éle­tün­ket be­mu­ta­tó an­to­ló­gi­ánk, a Művelődés Ga­lé­ria (2000), az amatőr szín­ját­szó cso­por­tok re­per­to­ár-gond­ja­in pró­bál­tunk eny­hí­te­ni Művelődés Já­ték­szín (2006) kö­te­tünk­kel, fel­buz­dul­va előző évi Kó­rus­tá­runk (2004) és Gitáriskolánk (2005) si­ke­rén.

La­punk fenn­ál­lá­sá­nak hat év­ti­ze­de alatt – ta­lán nem túl­zás meg­ál­la­pí­ta­ni, hogy – elsősorban nép- és hon­­is­me­re­ti köz­le­mé­nye­ink ma­rad­tak fenn az idő ros­tá­ján. Csak­hogy nép­raj­zi tár­gyú írá­sa­ink túl­nyo­mó több­sé­ge a meg­vál­to­zott vi­szo­nyok kö­zött kü­lön ki­ad­vánnyá érett, a szűk szak­má­nak szó­ló év­köny­ve­i­vel, ki­ad­vány­so­ro­za­tá­val a ko­lozs­vá­ri Kri­za Já­nos Nép­raj­zi Tár­sa­ság jó­sze­ré­vel le­vet­te vál­lunk­ról ezek gond­ját. Má­srészt vi­szont vég­re meg­je­lent a Kriterion Könyv­ki­adó gon­do­zá­sá­ban az a nép­raj­zi mo­no­g­rá­­fia Ara­nyos-vi­dék: Aranyosszék, Torda és To­roc­kó ma­gyar­sá­gá­ról, amely­nek anya­ga el­hang­zott az Er­dé­lyi Múzeum-Egyesület egy ko­ráb­bi szak­osz­tá­lyi kon­­fe­ren­ci­á­ján, első vál­to­za­ta há­rom Művelő­dés lap­szám­ban 2005-ben már nap­vi­lá­got lá­tott. Ebből az ötletből ki­in­dul­va ke­res­tük meg a 2006-os EME Me­ző­ség Kon­fe­ren­cia szervezőjét, Ke­szeg Vil­most, a ko­lozs­vá­ri nép­raj­zi tan­szék tanszékvezető pro­fesszo­rát, hogy pró­bál­juk meg­is­mé­tel­ni két év­vel ezelőtti si­ke­res kí­sér­le­tün­ket, cso­kor­ba szed­ve kí­nál­juk a Mű­velődés hű­sé­ges ol­va­só­i­nak a Mezőségről szó­ló előadások első írott vál­to­za­tát, hellyel-köz­zel ki­egé­szít­ve im­már né­hány más köz­le­ménnyel.

Kü­lön ér­de­kes­sé­ge a do­log­nak, hogy egyi­de­jű­leg Vá­sár­hely­re is hir­det­tek a mezőségi ré­gi­ó­ról egy ta­pasz­ta­lat­cse­rét, amely elsősorban né­pe­se­dé­si, te­le­pü­lés­fej­lesz­té­si, kör­nye­zet­föld­raj­zi cé­lo­kat tű­zött ma­­ga elé. Így ke­rül­tek be ez­zel a té­má­val fog­lal­ko­zó írá­sok­ból is kö­te­tünk­be.

Annak is ör­ven­dünk, hogy egy se­reg fi­a­tal ku­ta­tó je­lent­ke­zett előadással, s cse­me­ge­ként kí­nál­juk a mai je­les nép­raj­zo­sok ne­gyed­szá­zad­dal ezelőtti mezőségi ku­ta­tá­sá­nak ed­dig kö­zö­let­len anya­gát hiedelmekről, archaikus imádságokról, népviseletről. De he­lyet ad­tunk fél szá­zad­dal ezelőtt össze­ál­lí­tott fa­lu­mo­nog­rá­fi­á­nak ne­ve­zett tör­té­ne­ti-nép­raj­zi össze­ál­lí­tás­nak Vaj­­­da­ka­ma­rás­ról, vagy né­pi ön­élet­írás­nak Szentmá­té­ról.

Mint­hogy szo­ká­sunk­hoz hí­ven ol­va­só­in­kat, mun­ka­tár­sa­in­kat to­váb­bi mun­ká­ra ösz­tö­kél­nénk, Ke­szeg Vil­mos ál­ta­lá­nos áttekintő na­gyobb ta­nul­má­nyá­nak rész­le­te után Mezőség-bibliográfiát ál­lí­tot­tunk össze, amely egyút­tal a kö­tet­ben kö­zölt írá­sok jegy­ze­te­i­nek kö­zös köny­vé­sze­te is.

A szerkesztő(k)nek il­lik mentegetőzni a kö­tet­be­li egye­net­len­sé­gek mi­att. Több tu­cat­nyi na­gyon különböző fel­ké­szült­sé­gű, iskolázottságú és ko­rú szerző írá­sa­i­nak össze­fé­sü­lé­se­kor óha­tat­la­nul ma­rad­nak bor­­zas­sá­gok. Vi­szont össze­kö­ti a szerzőket, szer­kesz­­­tőket a művekből ára­dó Mezőség-szeretet, ra­gasz­ko­dás a szülőföldhöz, a ku­ta­tá­si te­rü­let­hez, a ha­gyo­má­nyos mű­velt­ség ér­té­ke­i­nek fel­mu­ta­tá­sá­hoz kap­cso­ló­dó ügy­buz­gó­ság.

Mint­egy do­ku­men­tum­kép­pen áll­jon itt an­nak a fel­hí­vás­nak a szö­ve­ge is, amely az első lé­pést je­len­tet­te e kö­tet össze­ál­lí­tá­sá­ban:

 

Fel­hí­vás

A Mezőség-kutatás ered­mé­nyei cím­mel in­ter­disz­cip­li­ná­ris kon­fe­ren­ci­át szer­vez az Er­dé­lyi Mú­ze­um-Egyesület Böl­csé­szet-, Nyelv- és Tör­té­net­tu­do­má­nyi Szak­osz­tá­lya.

A ré­gi­ó­ra a 19. szá­zad­ban irá­nyult rá a fi­gye­lem. Az első fel­jegy­zé­sek a mezőségi ma­gyar tár­sa­da­lom fo­gyat­ko­zá­sát, nyel­vi és kul­tu­rá­lis eró­zi­ó­ját tet­ték szó­vá. Ezt követően a szép­iro­da­lom (Petelei Ist­ván, Makkai Sán­dor, Wass Al­bert, Sütő And­rás) és az et­no­ló­gia a men­ta­li­tás, az élet­for­ma, a tár­sa­dal­mi vi­szo­nyok ar­cha­i­kus jel­le­gét emel­te be a köz­tu­dat­ba. Az 1970-es évektől kezd­ve a Mezőség a táncházmozgalom jel­sza­vá­vá ala­kult. Az össze­fog­la­ló nagy mű, a „Mezőség le­írá­sa” hi­á­nyá­ban a ré­gi­ó­ról élő kép­ben a tu­dás a mí­to­szok­kal ke­ve­re­dik. Az is­me­re­tek te­rü­le­te­it hi­á­tu­sok vá­laszt­ják el egy­más­tól.

A kon­fe­ren­ci­á­ra 2006. ok­tó­ber 20–22-én ke­rült sor, Ko­lozs­várt. A szervezők sa­ját ku­ta­tá­si ered­ménnyel rendelkező előadók je­lent­ke­zé­sét vár­ták. Le­het­sé­ges té­ma­kö­rök: a Mezőség múlt­ja, tár­sa­dal­ma, de­mog­rá­fi­ai, mig­rá­ci­ós, ter­mé­sze­ti, föld­raj­zi, nyelv­hasz­ná­la­ti, ok­ta­tá­si, fe­le­ke­ze­ti vi­szo­nyai, né­pi kul­tú­rá­ja, szép­iro­dal­mi, mű­vé­sze­ti, zsur­na­lisz­ti­kai rep­re­zen­tá­ci­ói, in­téz­mé­nyek tör­té­ne­te. A kon­fe­ren­cia ide­jén ki­ál­lí­tás nyílt a Mezőséggel kap­cso­la­tos ki­ad­vány­ok­ból.

Je­lent­kez­ni 2006. szep­tem­ber 30-ig le­he­tett az EME, str. Napoca nr. 2–4., Cluj-Napoca pos­ta­cí­men (Mezőség fel­irat­tal), vagy a

mezosegkonferencia@yahoo.com elekt­ro­ni­kus címen.  



vissza a kiadáshoz
minden cikke
AZ ERDÉLYI MEZŐSÉG rovat összes cikke

© Művelődés 2008