|
|||||||||
Szabó Zsolt:
Mezőségi néprajzi összeállításunk elé
Hatvanadik évfolyamunk nyári összevont lapszámának
tervezésekor sokat töprengtünk, hogy milyen témát is válasszunk. Annál
is inkább, mert olvasóink körében külön is népszerűek voltak ezek az
összeállításaink. Nagyon hamar elfogyott a romániai magyar
képzőművészeti életünket bemutató antológiánk, a Művelődés Galéria
(2000), az amatőr színjátszó csoportok repertoár-gondjain próbáltunk
enyhíteni Művelődés Játékszín (2006) kötetünkkel, felbuzdulva előző
évi Kórustárunk (2004) és Gitáriskolánk (2005) sikerén. Lapunk fennállásának hat évtizede alatt – talán
nem túlzás megállapítani, hogy – elsősorban nép- és honismereti közleményeink
maradtak fenn az idő rostáján. Csakhogy néprajzi tárgyú írásaink túlnyomó
többsége a megváltozott viszonyok között külön kiadvánnyá érett, a
szűk szakmának szóló évkönyveivel, kiadványsorozatával a kolozsvári
Kriza János Néprajzi Társaság jószerével levette vállunkról ezek
gondját. Másrészt viszont végre megjelent a Kriterion Könyvkiadó gondozásában
az a néprajzi monográfia Aranyos-vidék: Aranyosszék, Torda és Torockó
magyarságáról, amelynek anyaga elhangzott az Erdélyi Múzeum-Egyesület
egy korábbi szakosztályi konferenciáján, első változata három
Művelődés lapszámban 2005-ben már napvilágot látott. Ebből az ötletből
kiindulva kerestük meg a 2006-os EME Mezőség Konferencia szervezőjét,
Keszeg Vilmost, a kolozsvári néprajzi tanszék tanszékvezető professzorát,
hogy próbáljuk megismételni két évvel ezelőtti sikeres kísérletünket,
csokorba szedve kínáljuk a Művelődés hűséges olvasóinak a
Mezőségről szóló előadások első írott változatát, hellyel-közzel kiegészítve
immár néhány más közleménnyel. Külön érdekessége a dolognak, hogy egyidejűleg
Vásárhelyre is hirdettek a mezőségi régióról egy tapasztalatcserét,
amely elsősorban népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi
célokat tűzött maga elé. Így kerültek be ezzel a témával foglalkozó
írásokból is kötetünkbe. Annak is örvendünk, hogy egy sereg fiatal kutató
jelentkezett előadással, s csemegeként kínáljuk a mai jeles néprajzosok
negyedszázaddal ezelőtti mezőségi kutatásának eddig közöletlen anyagát
hiedelmekről, archaikus imádságokról, népviseletről. De helyet adtunk fél századdal
ezelőtt összeállított falumonográfiának nevezett történeti-néprajzi
összeállításnak Vajdakamarásról, vagy népi önéletírásnak Szentmátéról. Minthogy szokásunkhoz híven olvasóinkat, munkatársainkat
további munkára ösztökélnénk, Keszeg Vilmos általános áttekintő nagyobb
tanulmányának részlete után Mezőség-bibliográfiát állítottunk össze,
amely egyúttal a kötetben közölt írások jegyzeteinek közös könyvészete
is. A szerkesztő(k)nek illik mentegetőzni a kötetbeli
egyenetlenségek miatt. Több tucatnyi nagyon különböző felkészültségű,
iskolázottságú és korú szerző írásainak összefésülésekor óhatatlanul
maradnak borzasságok. Viszont összeköti a szerzőket, szerkesztőket
a művekből áradó Mezőség-szeretet, ragaszkodás a szülőföldhöz, a kutatási
területhez, a hagyományos műveltség értékeinek felmutatásához
kapcsolódó ügybuzgóság. Mintegy dokumentumképpen álljon itt annak a
felhívásnak a szövege is, amely az első lépést jelentette e kötet
összeállításában: Felhívás A Mezőség-kutatás eredményei címmel interdiszciplináris
konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv-
és Történettudományi Szakosztálya. A régióra a 19. században irányult rá a figyelem.
Az első feljegyzések a mezőségi magyar társadalom fogyatkozását,
nyelvi és kulturális erózióját tették szóvá. Ezt követően a szépirodalom
(Petelei István, Makkai Sándor, Wass Albert, Sütő András) és az etnológia
a mentalitás, az életforma, a társadalmi viszonyok archaikus jellegét
emelte be a köztudatba. Az 1970-es évektől kezdve a Mezőség a
táncházmozgalom jelszavává alakult. Az összefoglaló nagy mű, a „Mezőség
leírása” hiányában a régióról élő képben a tudás a mítoszokkal keveredik.
Az ismeretek területeit hiátusok választják el egymástól. A konferenciára 2006. október 20–22-én került
sor, Kolozsvárt. A szervezők saját kutatási eredménnyel rendelkező
előadók jelentkezését várták. Lehetséges témakörök: a Mezőség múltja,
társadalma, demográfiai, migrációs, természeti, földrajzi, nyelvhasználati,
oktatási, felekezeti viszonyai, népi kultúrája, szépirodalmi,
művészeti, zsurnalisztikai reprezentációi, intézmények története.
A konferencia idején kiállítás nyílt a Mezőséggel kapcsolatos kiadványokból. Jelentkezni 2006. szeptember 30-ig lehetett az
EME, str. Napoca nr. 2–4., Cluj-Napoca postacímen (Mezőség felirattal),
vagy a mezosegkonferencia@yahoo.com elektronikus
címen. vissza a kiadáshoz minden cikke AZ ERDÉLYI MEZŐSÉG rovat összes cikke |
|||||||||
|