magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Zsigmond Győző: Ma­gyar né­pi gom­ba­is­me­ret a Mezőségen 2. rész


Iro­da­lom

Andrásfalvy Ber­ta­lan

A Du­na men­te nép­ének ár­té­ri gaz­dál­ko­dá­sa Tol­na és Ba­ra­nya me­gyé­ben az ár­men­te­sí­tés be­fe­je­zé­sé­ig. In Ta­nul­má­nyok Tol­na me­gye történetéből. Szerk. K. Ba­log Já­nos, Szek­szárd

Brillat-Savarin

1845 Physiologie du goűt. Pa­ris

Chevalier, J. – Gheerbrant, A.

1991 Dictionnaire des symboles. Pa­ris

Dö­mö­tör Sán­dor

1952 Dö­mö­tör Sán­dor gyűj­té­se. Farkasfa, 1952. má­jus 22–26. Savaria Mú­ze­um, Szom­bat­hely, Nép­raj­zi Osz­tály Kéz­irat­tá­ra, K-189.IV.

Gunda Bé­la

1979 Gom­bá­szás. Ma­gyar Nép­raj­zi Le­xi­kon II.

1989 A má­gi­kus jószágőrzés. In A ros­ta­for­ga­tó asz­szony. Mú­zsák, Bp., 51–70.

1990 A ter­mé­sze­tes nö­vény­ta­ka­ró és az em­ber. Klny az Eg­ri Do­bó Ist­ván Vár­mú­ze­um év­köny­ve AGRIA XXIV. kötetéből

Hol­lós Lász­ló

1911 Ma­gyar­or­szág föld­alat­ti gom­bái, szar­vas­gom­ba­fé­léi. Ki­ad­ja a K. M. Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi Tár­su­lat, Bp.

Jaccottet, J.

1973 Les champignons dans la nature. Neuchatel

Ke­szeg Vil­mos

1991 A folk­lór ha­tá­rán. Kriterion, Bu­ka­rest.

Ki­csi Sán­dor And­rás

2005 Né­hány né­pi gombanevünkről. Ma­gyar Nyelv CI. évf. 3. sz., 336–351.

Ko­csis Ró­zsi

1988 Meg­szé­pült sze­gény­ség. Kriterion, Bu­ka­rest.

Kós Kár­oly

2000 A Mezőség nép­raj­za. I-II. Men­tor, Ma­ros­vá­sár­hely

Lammel An­na­má­ria – Nagy Ilo­na

1995 Pa­raszt­bib­lia. Ma­gyar né­pi bib­li­kus tör­té­ne­tek. Osiris, Bp.

Mátyus Ist­ván

1787 A Gom­bák­ról. In O és Uj Diaetetica. Füskúti Lan­derer Mi­hály (III. könyv IX. rész 471–88), Posony

Toporov, V. Ny.

1988 Gom­bák. In Mi­to­ló­gi­ai en­cik­lo­pé­dia I–II. Szerk. Sz. A. Tokarev, Bp.

Új­fal­vi Sán­dor

1982 Az er­dé­lyi ré­gibb és kö­ze­leb­bi va­dá­sza­tok és va­dak. Új­fal­vi Sán­dor öreg va­dász­tól Ko­lozs­várt 1854ik év­ben. (I. ki­adá­sa 1941-ben), Bp.

Wasson, Robert Gor­don mts.

1986 Persephone’s Quest : Entheogens and the Origins of Religion. New Haven and Lon­don 17–81., 83–94.

Zsig­mond Győző

1994–95 A gom­ba he­lye né­pi kul­tú­ránk­ban. Egy fa­lu (Sepsikőröspatak) etnomikológiai vizs­gá­la­ta. In KJN T év­köny­ve 2. Ko­lozs­vár, 22–58.

2005 Mushrooms in Hungarian folk medicine. Sănătatea Plantelor / Plant’s Health, Bucurešti, August, 2005.32–44.

Adat­tár

Rö­vi­dí­té­sek: *= ehető; (*) = ehető meg­szo­rí­tás­sal; X = nem ehető, bár nem mérgező; ! = gya­nús; !! = mérgező; ? = nincs azo­no­sít­va (vég­le­ge­sen, min­den két­sé­get ki­zá­ró­an) – Az előbbi je­lek az adatközlők sze­rin­ti meg­íté­lés­re vonatkoznak!; C = cent­rá­lis, P = pe­ri­fé­ri­á­lis (utób­bi­ak a gom­ba la­tin ne­ve után!) Nt. = né­pi ter­mi­no­ló­gia; N. = nép­raj­zi ada­tok; l. = lásd; sz. = szász; né. = né­met; ro. = ro­mán; v. = vagy.

A (la­tin) gom­ba­név zá­ró­jel­be té­te­le jel­zi, hogy a gom­bát csak kép, em­lé­ke­zés alap­ján (nem egé­szen bi­zo­nyo­san) is­mer­ték fel.

Bot­há­za / Boteni

Nt.

* csípős gom­ba, Lactarius piperatus C

* csupérka, Agaricus campester C

* har­mat­gom­ba, Marasmius oreades C

* hiribe, Boletus edulis C

* ke­nyér­gom­ba, Russula cyanoxantha, R. vires­cens P

X lófing(gomba), Lycoperdon, Bovista C

X pizda ţigăncii, Coprinus atramentarius, C. comatus P

* róukagomba, Cantharellus cibarius C

* tö­vis­gom­ba, ? Calocybe gambosa P

ro.

* ciuperci, Agaricus campester

X pula calului, Lycoperdon, Bovista

X pizda ţigăncii, (Coprinus atramentarius, C. co­matus)

Adatközlők:

Horváthné Szé­kely Er­zsi, 1944, Nagy Sán­dor, 1934, Nagy Sándorné K. Ilo­na, 1936

Nem is­me­rik a fán termő ehető gom­bák egyi­két sem.

N.

Gom­bá­szás­ról ál­ta­lá­ban (kik, hol, a gom­ba­sze­dés mód­ja, ide­je, a gom­ba ré­szei, tu­dás egyes gom­bák­ról)

Ke­ve­sen gom­bász­nak a fa­lu­ban, most annyit se mint ré­gebb. Nagy­apám volt a gom­bák­nak az ap­ja. So­kat járt, jól is­mer­te a gom­bá­kat. (HE)

Pi­ac­ra, el­ad­ni nem szed­nek ná­lunk gom­bát, csak a ci­gá­nyak. (NS)

Acskóba s ké­zi ko­sár­ba sze­dik a gombát.(NKI)

Az íz­le­tes var­gá­nyá­ról ezt mond­ják:

Mi nem hasz­nál­juk a hiribét, csak más­hol lát­tam. (NS)

A tö­vis­gom­bá­ról tu­dok, de nem is­me­rem. (HE, NKI, NS) A tö­vis­gom­ba a legelőken van, Én nem et­tem, olyan fe­hé­res, ki­csi és kö­ze­pe­sen nagy. (HE)

A csi­per­két, ró­ka­gom­bát, har­mat­gom­bát, ke­se­rű­gom­bát is­me­rem csak. S a ke­nyér­gom­bát, ez olyan ké­kes vagy ződes is le­het, nyá­ron te­rem. (HE)

A pizda ţigăncii olyan szür­kés, bar­nás szí­nű, le­het fejéres is, az­tán fo­lyik szét, tisz­ta fe­ke­te lesz. (HE)

A lófingot nem esszük. (HE) Ná­lunk nem hasz­nál­ják (ét­ke­zés­re) a lófingot. (NS)

A gom­ba ré­szei: Szár, ka­lap, alj, re­ce.

Fel­hasz­ná­lás ál­ta­lá­ban

Varr­ták ré­gebb a gom­bát terítőre, falvédőre is. Nincs ne­kem belőle. (NKI)

Táp­lá­lék­ként va­ló fel­hasz­ná­lás

A csi­per­két rég csak sóz­tuk s rá a plattenre, úgy et­tük. (HE)

Hagymáva, petrezselyemme s téfelle szok­tam csi­nál­ni a gom­bát. (HE)

A ke­se­rűt ki­süs­sük. Min­den gom­bát, eztet is, előtte megfőzzük jól. (NKI))

A csupérkát (Agaricus campester) s a har­mat­gom­bát úgy csinálam, hogy te­szek a zsír­ba pet­re­zsely­met, hagy­mát, pap­ri­kát (fű­szert, por for­má­já­ban), s felfőzöm vízze, s miko kész, fel­töl­töm téfelle. (NKI)

Mon­dá­sok, ki­fe­je­zé­sek / nép­köl­té­szet, nép­mű­vé­szet / hi­e­del­mek

Bo­lond­gom­bát ett. Nő mind eső után a gom­ba. (NKI)

Mér­ge­zés

Nem tudak gombamérgezésről ná­lunk. (NS)

Tar­tó­sí­tás: Nem szok­tunk gom­bát etenni. (NS, HE)

Kide / Chidea

Nt.

!!bo­lond­gom­ba, ál­ta­lá­ban a mérgező gom­bák­ra mond­ják, főleg a légyölő ga­ló­cá­ra, Amanita muscaria

* csi­per­ke, Agaricus campester C

* csir­ke­gom­ba, Cantharellus cibarius C

* har­mat­gom­ba, Marasmius oreades C

* hiribe, Boletus edulis, B. reticulatus C

* ka­kas­ta­ré­jú, Ramaria flava C

* kék­há­tú, Russula cyanoxantha C

* ke­nyér­gom­ba, Lactarius volemus P

* ke­se­rű­gom­ba, Lactarius piperatus C

X lófing, Lycoperdon, Bovista C

* őzlábú, Lepiota procera C

X pa­la­gom­ba, Fomes, Polyporus

* plopujgomba, (Armillaria mellea) P

* sár­ga­gom­ba, Cantharellus cibarius

* szil­va­fa­gom­ba, Calocybe gambosa C

X tap­ló, Fomes, Polyporus C

* tüvisgomba, Entoloma clypeatum C

Adatközlők:

An­tal And­rás, 1936 (köblösi szár­ma­zá­sú), Balló Kár­oly, 1934, Bo­ros Im­re, 1926, Hor­váth Jó­zsef, Ja­kab­né Ko­vács Mar­git, 1930, Moldovan Viorel, 1950, Se­bes­tyén La­jos, 1947, Se­bes­tyén Pál, 1929 (sólyom­kői szár­ma­zá­sú)

Nem is­me­rik a csak fenyőfa alatt termő ehető gom­bák egyi­két sem, a fán termők kö­zül is (ke­ve­sen!) csak a ké­sei las­ka­gom­bát meg a gyű­rűs tus­kó­gom­bát.

N.

Gom­bá­szás­ról ál­ta­lá­ban (kik, hol, a gom­ba­sze­dés mód­ja, ide­je, a gom­ba ré­szei, tu­dás a gom­bák­ról)

Ami a fán van, nem jó sem­mi. (SL)

A gom­ba ré­szei: Szár, ka­lap, alj.

A sár­ga al­jú jó hiribe. (SL)

Fel­hasz­ná­lás ál­ta­lá­ban

Em­lék­szem, kovakőve szik­ráz­tat­tak, meg­gyúlt a tap­ló, s abbó gyúj­tot­ták a szi­vart. (AA)

Ré­gebb palagombáva gyúj­tot­ták a tü­zet, két bi­ka­sót össze­ver­tek, szik­rá­zott. (SL)

Táp­lá­lék­ként va­ló fel­hasz­ná­lás

A hiribét, mint a rán­tott húst úgy ké­szí­tet­tem meg. (JKM)

Van aki szed el­ad­ni is. Leg­jobb a sár­ga­gom­ba pap­ri­kás­nak vagy zsír­ba, hagymáva. (MV)

A gom­ba olyan, mint a csir­ke­hús. (BK)

A har­mat­gom­bát szárisztani szok­ták, jó pap­ri­kás­nak. Só­ba is tet­ték e a gom­bát, a csi­per­két. A ke­se­rű­gom­bát sü­tik túróva. (SP)

A hiribét cér­ná­ba fel­fűz­ve szárisztják. (SL)

A ka­kas­ta­réj­út, a sár­gát, sö­té­tebb szál­kást eszik. (SL)

A ke­nyér­gom­bát nyer­sen meg­eszik. (SL)

Tar­tó­sí­tás: Só­ba is tet­ték e a gom­bát, a csiperkét. (SP)

Mon­dá­sok, ki­fe­je­zé­sek / nép­köl­té­szet, nép­mű­vé­szet / hi­e­del­mek

Ame­lyi­ket a csi­ga eszi, mind jó. (SL)

Kolozsborsa

kis­asszony­gom­ba, ? N. A né­pi gyó­gyí­tás­ban füs­tö­lés­re hasz­nált gom­ba­faj­ta. (ÚMT III. 362)

Magyarszovát / Suatu

Nt.

!! bo­lond­gom­ba ’mérgező’

* csiperka, Agaricus campester C

* csiperke(gomba), Agaricus campester

* csupérka, Agaricus campester

* ge­be, Armillaria mellea P

* har­mat­gom­ba, Marasmius oreades C

* hiriba, Boletus edulis, B. reticulatus P

X és * lófing(gomba), Lycoperdon, Bovista C

* őzláb(gomba), Macrolepiota procera P

? pirosgomba, ? P

* póc(gomba), (Pleurotas ostreatus) P

* ró­ka­gom­ba, Cantharellus cibarius C

* szeg­fű­gom­ba, Ramaria flava P

X tap­ló, Fomes, ... C

!! vad­gom­ba, ’mérgező’

ro

X bešină de cal, Lycoperdon, ...

* bureţi de rouă, Marasmius oreades

* ciupercă, Agaricus campester

* gălbiori, Cantharellus cibarius

* hiribă, Boletus edulis, B. reticulatus

Nem is­me­rik a fán termő ehető gom­bák egyi­két sem. Ki­vé­te­le­sen tud­nak a pócról, az­az a ké­sei las­ka­gom­bá­ról, s termesztéséről is hal­lot­tak (a csiper­ké­é­ről is).

N.

Gom­bá­szás­ról ál­ta­lá­ban (kik, hol, a gom­ba­sze­dés mód­ja, ide­je, a gom­ba ré­szei, tu­dás egyes gom­bák­ról)

Ná­lunk in­kább a ci­gá­nyak men­nek gyak­rab­ban gom­bász­ni. Más amiko úgy adódik, mun­ka köz­ben vagy utá­na ész­re­ve­szem, hogy van. (BJ)

A pirosgomba az erdőn van, rég hal­lot­tam ró­la, nem is tudam má me­lyik az. (BJ)

Ami épp kézné van ab­ba sze­dik a gom­bát, zacs­kó­ba, ko­sár­ba. (BJ)

Er­dei gom­bát egyet se is­me­rek. (KS)

A gom­ba ré­szei: Szár, ka­lap, alj.

Fel­hasz­ná­lás ál­ta­lá­ban

A lófingot, ke­rek, a seb­re tet­ték, nem eszik, vad­gom­ba. A legelőben te­rem. Kipukasztotta az em­ber, vót ben­ne va­la­mi fe­ke­te por. Ezt tet­ték a vá­gás­ra. Ezt s a fa­lat, a meszeset.(BE)

Tü­zet gyúj­tot­tak a taplóva. (BE)

Van ott­hon lófingporam. Miko meg­be­ret­vál­koz­tam s evágtam ma­gam, oda­tet­tem az evágásra a meg­szá­rí­tott lófing po­rát, s he­re­jött ha­mar. (BJ)

Füs­tö­lünk min­dig a méhekné mi­kor já­runk ná­luk, nyug­tas­sa őket. Taplóva szok­tunk, ha van, ha nincs, szá­rí­tott lóganéva. (KS)

Van egy olasz an­nak szed­tünk hiribát s gălbiorit, s dol­goz­tunk is ná­la. Van begyűjtője, fel­dol­go­zó­ja. El­adás­ra sze­dünk a fa­lu­ba is, ren­de­lés­re. Pén­zé vagy má­sé. (CF)

Táp­lá­lék­ként va­ló fel­hasz­ná­lás

Pap­ri­kás­nak, töl­tött ká­posz­tá­nak ké­szít­jük meg pél­dá­ul a har­mat­gom­bát. (BE)

Mon­dá­sok, ki­fe­je­zé­sek / nép­köl­té­szet, nép­mű­vé­szet / hi­e­del­mek

Aho­vá le­hull a ke­nyér­mor­zsa, abbó csi­ná­ló­dik gom­ba. (AMKE)

Ré­gebb mond­ták, hogy a gom­ba abbó lett, ke­nyér­mor­zsát el­ül­tet­tek. (BE)

Tör­pe zsi­dó menny­be néz. Mi az? Mond­ták, hogy gom­ba vagy ká­posz­ta. (BE)

„… fe­ke­te csi­per­ke­ka­lap­ban” (Ko­csis 1988.103)

Ter­mesz­tés

Van a fa­lu­ba, aki pró­bált tus­kón gom­bát ter­mesz­te­ni. (BJ)

Adatközlők: Asz­ta­los Mártonné Kis Er­zsé­bet, 1917, Ba­lázs Jó­zsef, 1938, unit. , lo­vas ko­csis volt, Kis u. 345., Bo­dor (Csete) Er­zsé­bet, 1941, Crišan, Maria, 1920, or­to­dox, földm., Czuli Fe­renc, 1950, re­for­má­tus, ro­ma szár­ma­zá­sú , Kun Sán­dor, 1967, adv., mé­hész, 431. sz., Maneszes Ist­ván, 1932

Szék / Sic

Nt.

* csi­per­ke (csüperke), Agaricus campester C

* szeg­fű­gom­ba, Marasmius oreades C

X. szép­asszony kalánya, (Ganoderma lucidum) P

X tap­ló, Polyporus, Lentinus, Fomes C

N.

Er­dei gom­bát nem is­mer­nek és nem szed­nek.

Van olyan bar­nás gom­ba a legelőn, nem tu­dom a ne­vét, hal­lot­tam, s eszik. (SPM)

Csak a csi­per­két és a szeg­fű­gom­bát szed­jük és esszük, már­tás­nak tej­fö­lös eresztékke. (STI)

Hasz­nál­ták a szépasszonykalánt, av­val kel­lett egyék-igyék egy­pár na­pig az, aki­nek fél­re volt men­ve a szá­ja a szép­asszony­ok mi­att. Meg­ke­mé­nye­dett, ka­nál­hoz ha­son­ló fa­gom­ba ez. Jó gu­ta­ütés­re is, főleg az asszo­nyok let­tek jól tőle, amennyi­ben ve­le ka­na­laz­ták az ételt. (JKR)

„Szépasszonykalánt, av­val kel­lett egyék-igyék egy­pár na­pig, amíg el­mú­lik (fél­re volt men­ve a szá­ja, a szép­asszony­ok mi­att)” (Ko­csis 1988.138) „egy meg­­ke­mé­nye­dett fa­gom­ba, ha­son­lít a kalánhoz” (Ko­csis 1988.139)

„fe­ke­te csi­per­ke­ka­lap­ban” (Ko­csis 1988.103)

Adatközlők: Bol­di­zsár Mihályné Ung­vá­ri Sá­ri, Juhosné Ko­csis Ro­zá­lia, Se­res T. Ist­ván, 1955, épí­tő­mester, Sós Pál Már­ton, 1925



vissza a kiadáshoz
minden cikke
AZ ERDÉLYI MEZŐSÉG rovat összes cikke

© Művelődés 2008