|
|||||||||
Zsigmond Győző:
Magyar népi gombaismeret a Mezőségen 2. rész
Irodalom Andrásfalvy Bertalan A Duna mente népének ártéri gazdálkodása
Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. In
Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szerk. K. Balog János, Szekszárd Brillat-Savarin 1845 Physiologie du goűt. Paris Chevalier, J. – Gheerbrant, A. 1991 Dictionnaire des symboles. Paris Dömötör Sándor 1952 Dömötör Sándor gyűjtése. Farkasfa, 1952.
május 22–26. Savaria Múzeum, Szombathely, Néprajzi Osztály
Kézirattára, K-189.IV. Gunda Béla 1979 Gombászás. Magyar Néprajzi Lexikon II. 1989 A mágikus jószágőrzés. In A rostaforgató
aszszony. Múzsák, Bp., 51–70. 1990 A természetes növénytakaró és az ember.
Klny az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve AGRIA XXIV. kötetéből Hollós László 1911 Magyarország földalatti gombái,
szarvasgombaféléi. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat,
Bp. Jaccottet, J. 1973 Les champignons dans la nature. Neuchatel Keszeg Vilmos 1991 A folklór határán. Kriterion, Bukarest. Kicsi Sándor András 2005 Néhány népi gombanevünkről. Magyar Nyelv CI.
évf. 3. sz., 336–351. Kocsis Rózsi 1988 Megszépült szegénység. Kriterion,
Bukarest. Kós Károly 2000 A Mezőség néprajza. I-II. Mentor,
Marosvásárhely Lammel Annamária – Nagy Ilona 1995 Parasztbiblia. Magyar népi biblikus
történetek. Osiris, Bp. Mátyus István 1787 A Gombákról. In O és Uj Diaetetica. Füskúti
Landerer Mihály (III. könyv IX. rész 471–88), Posony Toporov, V. Ny. 1988 Gombák. In Mitológiai enciklopédia
I–II. Szerk. Sz. A. Tokarev, Bp. Újfalvi Sándor 1982 Az erdélyi régibb és közelebbi
vadászatok és vadak. Újfalvi Sándor öreg vadásztól Kolozsvárt 1854ik
évben. (I. kiadása 1941-ben), Bp. Wasson, Robert Gordon mts. 1986 Persephone’s Quest : Entheogens and the Origins
of Religion. New Haven and London 17–81., 83–94. Zsigmond Győző 1994–95 A gomba helye népi kultúránkban. Egy
falu (Sepsikőröspatak) etnomikológiai vizsgálata. In KJN T évkönyve 2.
Kolozsvár, 22–58. 2005 Mushrooms in Hungarian folk medicine. Sănătatea
Plantelor / Plant’s Health, Bucureąti, August, 2005.32–44. Adattár Rövidítések: *= ehető; (*) = ehető
megszorítással; X = nem ehető, bár nem mérgező; ! = gyanús; !! = mérgező;
? = nincs azonosítva (véglegesen, minden kétséget kizáróan) – Az előbbi
jelek az adatközlők szerinti megítélésre vonatkoznak!; C = centrális, P
= perifériális (utóbbiak a gomba latin neve után!) Nt. = népi
terminológia; N. = néprajzi adatok; l. = lásd; sz. = szász; né. =
német; ro. = román; v. = vagy. A (latin) gombanév zárójelbe tétele jelzi,
hogy a gombát csak kép, emlékezés alapján (nem egészen bizonyosan)
ismerték fel. Botháza / Boteni Nt. * csípős gomba, Lactarius piperatus C * csupérka, Agaricus campester C * harmatgomba, Marasmius oreades C * hiribe, Boletus edulis C * kenyérgomba, Russula cyanoxantha, R. virescens
P X lófing(gomba), Lycoperdon, Bovista C X pizda ţigăncii, Coprinus atramentarius, C. comatus
P * róukagomba, Cantharellus cibarius C * tövisgomba, ? Calocybe gambosa P ro. * ciuperci, Agaricus campester X pula calului, Lycoperdon, Bovista X pizda ţigăncii, (Coprinus atramentarius, C.
comatus) Adatközlők: Horváthné Székely Erzsi, 1944, Nagy Sándor, 1934,
Nagy Sándorné K. Ilona, 1936 Nem ismerik a fán termő ehető gombák egyikét
sem. N. Gombászásról általában (kik, hol, a
gombaszedés módja, ideje, a gomba részei, tudás egyes gombákról) Kevesen gombásznak a faluban, most annyit se
mint régebb. Nagyapám volt a gombáknak az apja. Sokat járt, jól ismerte
a gombákat. (HE) Piacra, eladni nem szednek nálunk gombát,
csak a cigányak. (NS) Acskóba s kézi kosárba szedik a gombát.(NKI) Az ízletes vargányáról ezt mondják: Mi nem használjuk a hiribét, csak máshol láttam.
(NS) A tövisgombáról tudok, de nem ismerem. (HE,
NKI, NS) A tövisgomba a legelőken van, Én nem ettem, olyan fehéres,
kicsi és közepesen nagy. (HE) A csiperkét, rókagombát, harmatgombát,
keserűgombát ismerem csak. S a kenyérgombát, ez olyan kékes vagy ződes
is lehet, nyáron terem. (HE) A pizda ţigăncii olyan szürkés, barnás színű,
lehet fejéres is, aztán folyik szét, tiszta fekete lesz. (HE) A lófingot nem esszük. (HE) Nálunk nem használják
(étkezésre) a lófingot. (NS) A gomba részei: Szár, kalap, alj, rece. Felhasználás általában Varrták régebb a gombát terítőre, falvédőre is.
Nincs nekem belőle. (NKI) Táplálékként való felhasználás A csiperkét rég csak sóztuk s rá a plattenre, úgy
ettük. (HE) Hagymáva, petrezselyemme s téfelle szoktam
csinálni a gombát. (HE) A keserűt kisüssük. Minden gombát, eztet is,
előtte megfőzzük jól. (NKI)) A csupérkát (Agaricus campester) s a harmatgombát
úgy csinálam, hogy teszek a zsírba petrezselymet, hagymát, paprikát (fűszert,
por formájában), s felfőzöm vízze, s miko kész, feltöltöm téfelle. (NKI) Mondások, kifejezések / népköltészet, népművészet
/ hiedelmek Bolondgombát ett. Nő mind eső után a gomba.
(NKI) Mérgezés Nem tudak gombamérgezésről nálunk. (NS) Tartósítás: Nem szoktunk gombát etenni. (NS,
HE) Kide / Chidea Nt. !!bolondgomba, általában a mérgező gombákra
mondják, főleg a légyölő galócára, Amanita muscaria * csiperke, Agaricus campester C * csirkegomba, Cantharellus cibarius C * harmatgomba, Marasmius oreades C * hiribe, Boletus edulis, B. reticulatus C * kakastaréjú, Ramaria flava C * kékhátú, Russula cyanoxantha C * kenyérgomba, Lactarius volemus P * keserűgomba, Lactarius piperatus C X lófing, Lycoperdon, Bovista C * őzlábú, Lepiota procera C X palagomba, Fomes, Polyporus * plopujgomba, (Armillaria mellea) P * sárgagomba, Cantharellus cibarius * szilvafagomba, Calocybe gambosa C X tapló, Fomes, Polyporus C * tüvisgomba, Entoloma clypeatum C Adatközlők: Antal András, 1936 (köblösi származású), Balló
Károly, 1934, Boros Imre, 1926, Horváth József, Jakabné Kovács Margit,
1930, Moldovan Viorel, 1950, Sebestyén Lajos, 1947, Sebestyén Pál, 1929
(sólyomkői származású) Nem ismerik a csak fenyőfa alatt termő ehető
gombák egyikét sem, a fán termők közül is (kevesen!) csak a kései
laskagombát meg a gyűrűs tuskógombát. N. Gombászásról általában (kik, hol, a
gombaszedés módja, ideje, a gomba részei, tudás a gombákról) Ami a fán van, nem jó semmi. (SL) A gomba részei: Szár, kalap, alj. A sárga aljú jó hiribe. (SL) Felhasználás általában Emlékszem, kovakőve szikráztattak, meggyúlt a
tapló, s abbó gyújtották a szivart. (AA) Régebb palagombáva gyújtották a tüzet, két
bikasót összevertek, szikrázott. (SL) Táplálékként való felhasználás A hiribét, mint a rántott húst úgy készítettem
meg. (JKM) Van aki szed eladni is. Legjobb a sárgagomba
paprikásnak vagy zsírba, hagymáva. (MV) A gomba olyan, mint a csirkehús. (BK) A harmatgombát szárisztani szokták, jó
paprikásnak. Sóba is tették e a gombát, a csiperkét. A keserűgombát
sütik túróva. (SP) A hiribét cérnába felfűzve szárisztják. (SL) A kakastaréjút, a sárgát, sötétebb szálkást
eszik. (SL) A kenyérgombát nyersen megeszik. (SL) Tartósítás: Sóba is tették e a gombát, a
csiperkét. (SP) Mondások, kifejezések / népköltészet, népművészet
/ hiedelmek Amelyiket a csiga eszi, mind jó. (SL) Kolozsborsa kisasszonygomba, ? N. A népi gyógyításban
füstölésre használt gombafajta. (ÚMT III. 362) Magyarszovát / Suatu Nt. !! bolondgomba ’mérgező’ * csiperka, Agaricus campester C * csiperke(gomba), Agaricus campester * csupérka, Agaricus campester * gebe, Armillaria mellea P * harmatgomba, Marasmius oreades C * hiriba, Boletus edulis, B. reticulatus P X és * lófing(gomba), Lycoperdon, Bovista C * őzláb(gomba), Macrolepiota procera P ? pirosgomba, ? P * póc(gomba), (Pleurotas ostreatus) P * rókagomba, Cantharellus cibarius C * szegfűgomba, Ramaria flava P X tapló, Fomes, ... C !! vadgomba, ’mérgező’ ro X beąină de cal, Lycoperdon, ... * bureţi de rouă, Marasmius oreades * ciupercă, Agaricus campester * gălbiori, Cantharellus cibarius * hiribă, Boletus edulis, B. reticulatus Nem ismerik a fán termő ehető gombák egyikét
sem. Kivételesen tudnak a pócról, azaz a kései laskagombáról, s
termesztéséről is hallottak (a csiperkééről is). N. Gombászásról általában (kik, hol, a
gombaszedés módja, ideje, a gomba részei, tudás egyes gombákról) Nálunk inkább a cigányak mennek gyakrabban
gombászni. Más amiko úgy adódik, munka közben vagy utána észreveszem,
hogy van. (BJ) A pirosgomba az erdőn van, rég hallottam róla,
nem is tudam má melyik az. (BJ) Ami épp kézné van abba szedik a gombát,
zacskóba, kosárba. (BJ) Erdei gombát egyet se ismerek. (KS) A gomba részei: Szár, kalap, alj. Felhasználás általában A lófingot, kerek, a sebre tették, nem eszik,
vadgomba. A legelőben terem. Kipukasztotta az ember, vót benne valami
fekete por. Ezt tették a vágásra. Ezt s a falat, a meszeset.(BE) Tüzet gyújtottak a taplóva. (BE) Van otthon lófingporam. Miko megberetválkoztam
s evágtam magam, odatettem az evágásra a megszárított lófing porát, s
herejött hamar. (BJ) Füstölünk mindig a méhekné mikor járunk náluk,
nyugtassa őket. Taplóva szoktunk, ha van, ha nincs, szárított lóganéva.
(KS) Van egy olasz annak szedtünk hiribát s gălbiorit,
s dolgoztunk is nála. Van begyűjtője, feldolgozója. Eladásra szedünk
a faluba is, rendelésre. Pénzé vagy másé. (CF) Táplálékként való felhasználás Paprikásnak, töltött káposztának készítjük
meg például a harmatgombát. (BE) Mondások, kifejezések / népköltészet, népművészet
/ hiedelmek Ahová lehull a kenyérmorzsa, abbó csinálódik
gomba. (AMKE) Régebb mondták, hogy a gomba abbó lett,
kenyérmorzsát elültettek. (BE) Törpe zsidó mennybe néz. Mi az? Mondták, hogy
gomba vagy káposzta. (BE) „… fekete csiperkekalapban” (Kocsis
1988.103) Termesztés Van a faluba, aki próbált tuskón gombát
termeszteni. (BJ) Adatközlők: Asztalos Mártonné Kis Erzsébet,
1917, Balázs József, 1938, unit. , lovas kocsis volt, Kis u. 345., Bodor
(Csete) Erzsébet, 1941, Criąan, Maria, 1920, ortodox, földm., Czuli
Ferenc, 1950, református, roma származású , Kun Sándor, 1967, adv.,
méhész, 431. sz., Maneszes István, 1932 Szék / Sic Nt. * csiperke (csüperke), Agaricus campester C * szegfűgomba, Marasmius oreades C X. szépasszony kalánya, (Ganoderma lucidum) P X tapló, Polyporus, Lentinus, Fomes C N. Erdei gombát nem ismernek és nem szednek. Van olyan barnás gomba a legelőn, nem tudom a
nevét, hallottam, s eszik. (SPM) Csak a csiperkét és a szegfűgombát szedjük és
esszük, mártásnak tejfölös eresztékke. (STI) Használták a szépasszonykalánt, avval kellett
egyék-igyék egypár napig az, akinek félre volt menve a szája a
szépasszonyok miatt. Megkeményedett, kanálhoz hasonló fagomba ez.
Jó gutaütésre is, főleg az asszonyok lettek jól tőle, amennyiben vele
kanalazták az ételt. (JKR) „Szépasszonykalánt, avval kellett egyék-igyék
egypár napig, amíg elmúlik (félre volt menve a szája, a szépasszonyok
miatt)” (Kocsis 1988.138) „egy megkeményedett fagomba, hasonlít a
kalánhoz” (Kocsis 1988.139) „fekete csiperkekalapban” (Kocsis 1988.103) Adatközlők: Boldizsár Mihályné Ungvári Sári,
Juhosné Kocsis Rozália, Seres T. István, 1955, építőmester, Sós Pál Márton,
1925 vissza a kiadáshoz minden cikke AZ ERDÉLYI MEZŐSÉG rovat összes cikke |
|||||||||
|