Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Szikszai Katalin : Mezősámsond tár­sa­dal­mi vál­to­zá­sa a 20. szá­zad­ban 2. rész


Az 1920-as évek ele­jén a szám­adat­ok na­gyob­bak. Ezek­ben az évek­ben a gye­rek­ha­lan­dó­ság szem­lá­to­mást csök­ken, ami­ben elősegített az egész­ség­ügyi el­lá­tás ja­vu­lá­sa is. A tör­vény­te­len gye­re­kek szá­ma az 1930-as évek elejétől kezd csök­ke­ni. A re­for­má­tus pa­ró­ki­án 1921-ben össze­sen 7 tör­vény­te­len gye­re­ket je­gyez­tek be. 1931–1940 kö­zött pe­dig össze­sen 26 gye­rek szü­le­tett há­zas­sá­gon kí­vül. Az anya­köny­vek­ben a fej­léc­nél meg­néz­het­jük azt is, hogy a szülők mi­lyen tár­sa­dal­mi ré­teg­hez tar­tóz­tak, így az ada­tok­ból ki­de­rül az, hogy az ese­tek több mint 90%-nál a föld­mű­ves ré­teg­hez tar­to­zó csa­lád­ban szü­le­tett tör­vény­te­len gye­rek.

Eb­ben az időszakban a leg­na­gyobb a ter­mé­sze­tes sza­po­ru­lat, hi­szen össze­sen 2010 szü­le­tést je­gyez­tek be, 1182 el­ha­lá­lo­zást, te­hát Mezősámsond la­kos­sá­ga mind­össze 828 fővel gya­ra­po­dott.

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ese­mé­nyei sem ti­ze­del­ték meg a la­kos­sá­got, a ter­mé­sze­tes sza­po­ru­lat meg­ha­lad­ja a százat.

Év        Szü­le­té­sek      El­ha­lá­lo­zás          Ter­mé­sze­tes sza­po­ru­lat

1941              54                   28                           26

1942              64                   26                           38

1943              54                   29                           25

1944              53                   28                           25

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú alatt a tör­vény­te­len gye­re­kek szá­ma új­ra megnő, hi­szen 1941–1944 kö­zött a re­for­má­tus és ró­mai ka­to­li­kus egy­ház össze­sen 31 há­zas­sá­gon kí­vül szü­le­tett gye­re­ket jegy­zett be. Ugyan­ak­kor megnő azok­nak a szá­ma is, akik ön­gyil­kos­sá­got kö­vet­tek el. Fér­fi­ak let­tek ön­gyil­kos­ok, a két egy­ház­ban eb­ben az időszakban össze­sen 8 ilyen ha­lált je­gyez­tek be. Év­szám­ok­ban néz­ve vi­szont 22 és 74 év kö­zött mo­zog­nak a szá­mok.

Az ada­to­kat néz­ve eb­ben az időszakban sta­bil­nak mond­ha­tó a ter­mé­sze­tes sza­po­ru­lat. Össze­sen 225 szü­le­tést je­gyez­tek be a pol­gár­mes­te­ri hi­va­tal­nál, 111 el­ha­lá­lo­zást, te­hát a fa­lu la­kos­sá­ga mind­össze 114 sze­méllyel gya­ra­po­dott.

A kom­mu­niz­mus be­áll­ta gaz­da­sá­gi szem­pont­ból na­gyon meg­vi­sel­te a fa­lu la­ko­sa­it, hi­szen so­kan el­ve­szí­tet­ték a földbir­tok­u­kat, a te­le­pü­lé­sen tar­tóz­ko­dó kis­ne­mes csa­lád in­gat­lan­ja­it ki­sa­já­tí­tot­ták, és a csa­lád­ta­go­kat el­hur­col­ták. 1945–1962 kö­zött több volt föld­bir­to­kos rá­kény­sze­rült ar­ra, hogy a terme­lő­szö­vetkezetben dol­goz­zon. Mind­ezen tényezők el­le­né­re a ter­mé­sze­tes sza­po­ru­lat az utób­bi időszakok­hoz vi­szo­nyít­va nem csök­kent, hi­szen eb­ben a pe­ri­ó­dus­ban össze­sen 1331 szü­le­tést je­gyez­tek be, 573 el­ha­lá­lo­zást, te­hát a ter­mé­sze­tes sza­po­ru­lat eb­ben az időben 758. 1945–1947 kö­zött a la­kos­ság mind­össze 54 fővel gya­ra­po­dott. A következő évek­ben vi­szont egy eny­he nö­vek­vés figyelhető meg, hi­szen 1952-ben 69 volt a ter­mé­sze­tes sza­po­ru­lat. Eb­ben az időintervallumban a leg­ma­ga­sabb né­pes­ség­nö­ve­ke­dést 1955-ben le­het meg­fi­gyel­ni, mi­kor a te­le­pü­lés la­kos­sá­ga 89 sze­méllyel gya­ra­po­dott.

A há­zas­sá­gon kí­vül szü­le­tett gye­re­kek szá­ma vi­szont nem vál­to­zik ezek­ben az évek­ben sem, hi­szen a re­for­má­tus és ró­mai ka­to­li­kus pa­ró­ki­án mind­össze 62 tör­vény­te­len gye­re­ket je­gyez­tek be a ke­resz­te­lé­si anya­köny­vek­be. Fon­tos­nak ta­rom meg­je­gyez­ni azt, hogy a tör­vény­te­len gye­rek­ként be­jegy­zett ke­resz­te­lé­sek­nél több mint 80% a ro­ma et­ni­kum­hoz tar­to­zik.

Az elhalálozottak kö­zül eb­ben az időszakban ke­ve­sen kö­vet­tek el ön­gyil­kos­sá­got, a két pa­ró­ki­án ezek­nek a szá­ma össze­sen 4.

1963–1989 kö­zött a re­for­má­tus és ró­mai ka­to­li­kus anya­köny­vek, va­la­mint a nép­szám­lá­lá­si ada­tok se­gít­sé­gé­vel pró­bál­tam re­konst­ru­ál­ni a né­pe­se­dé­si ten­den­ci­á­kat. Eb­ben az időszakban a né­pes­ség nagy­mér­ték­ben csök­ken, a szám­adat­ok sze­rint in­kább a ne­ga­tív, mint a po­zi­tív fe­le tar­ta­nak, hi­szen 1966-ban a ter­mé­sze­tes sza­po­ru­lat –4, 1968-ban pe­dig már –13. 1970-es évek­ben egy újabb né­pes­séggya­ra­po­dá­si ten­­den­cia figyelhető meg, ha­bár a szám­adat­ok kö­zel sem annyi­ra ma­ga­sak, mint az előző időszakokban. 1974-ben az egy­há­zak anya­köny­ve­i­ben be­jegy­zett ada­tok alap­ján 21, míg 1975-ben 19 a ter­mé­sze­tes sza­po­ru­lat. Ugyan­ak­kor meg­csap­pan a tör­vény­te­len gye­rek szá­ma is. Az 1980-as évek­ben új­ból né­pes­ség­csök­ke­nés állt be, ami nap­ja­in­kig tart. 1990–2004 kö­zött a gye­rek­ha­lál­ra vo­nat­ko­zó ada­tok elenyészők.

Andorka Ru­dolf sze­rint az 1960-as évektől megfigyelhető né­pes­ség­fo­gyat­ko­zás okai a következők le­het­nek: a ha­gyo­má­nyos val­lá­si te­kin­té­lyek meg­gyen­gül­nek, nyu­ga­ti pél­dá­ra az in­di­vi­du­a­liz­mus megerősödött, a nők füg­get­le­neb­bé vál­tak (itt a fo­gam­zás­gát­lást és abor­tuszt em­lí­ti), és elkezdődött egy na­gyobb fo­kú ur­ba­ni­zá­ció is. To­váb­bá a köz­gon­dol­ko­zás­ban el­ter­jed­tek azok a né­ze­tek, ame­lyek a né­pes­ség­nö­ve­ke­dés kö­vet­kez­mé­nye­it tag­lal­ják, mi­sze­rint a né­pes­ség­nö­ve­ke­dés azok­ban a tár­sa­dal­mi ré­te­gek­ben, ahol a gaz­da­sá­gi fejlődés és ter­jesz­ke­dés lehetőségei le­zá­rul­tak, ott az el­sze­gé­nye­dés fo­lya­ma­tá­val jár­hat együtt, ami egy új okot ad­hat a sza­po­ru­lat kor­lá­to­zá­sá­ra (Andorka 2001.138).

A 20. szá­zad vé­gén és 21. szá­zad ele­jén be­kö­vet­ke­zett na­gyobb né­pes­ség­csök­ke­nés nem min­den áron a ter­mé­sze­tes fo­gyás­nak tud­ha­tó be, hi­szen 1989 után Er­dély szin­ten megnőtt a ki­ván­dor­lók szá­ma (Var­ga 2002.3).

Az 1989-es ha­ta­lom­vál­tás után Mezősámsondon is megnőtt a mig­rá­ci­ós fo­lya­mat is, és sok csa­lád a megfelelő anya­gi hát­tér nél­kül nem vál­lal egy gye­rek­nél töb­bet. Amint már em­lí­tet­tem dol­go­za­tom első ré­szé­ben a fi­a­ta­labb ge­ne­rá­ció in­kább kül­föld­ön vagy nagy­vá­ros­ok­ban ke­res mun­ka­he­lyet. Vé­le­mé­nyük sze­rint mezőgazdaságból nem tud­nak meg­él­ni, és ezért más­hol pró­bál­nak sze­ren­csét.

Hogy a 20. szá­zad fo­lya­mán Sámsondon mi­lyen né­pe­se­dé­si ten­den­ci­ák vol­tak je­len a nép­szám­lá­lá­si ada­tok tük­ré­ben, megfigyelhető a következő táb­lá­zat­ban (Var­ga 1998.454):

a – anyanyelv, n – nemzetiség, – nincs adat

A 2002-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint az össz­la­kos­ság 1634, ebből 931 ro­mán, 663 ma­gyar és 40 ro­ma et­ni­kum­hoz tar­tó­zik.

 Há­zas­sá­gi anya­köny­vek

A há­zas­sá­gi anya­köny­vek ve­ze­té­sé­nek elsőd­le­ges cél­ja a há­zas­ság­kö­tés tör­vé­nyes­sé­gé­nek be­tar­tá­sa és a szer­tar­tá­sok nyil­ván­tar­tá­sa volt, de ugyan­ak­kor se­gí­tet­tek a hí­vek nyil­ván­tar­tá­sá­hoz is és a bir­tok­jog ér­vé­nye­sí­té­sé­hez, mert csak tör­vé­nyes há­zas­ság­ból szü­le­tett gye­rek örö­köl­he­tett (Ör­si 1998.168).

Tár­sa­da­lom-nép­raj­zi szem­pont­ból az endogám és exogám há­zas­sá­gok elem­zé­se anya­köny­vek alap­ján se­gít a tár­sa­dal­mi rétegződés meg­ál­la­pí­tá­sá­hoz is, mert a há­za­su­lan­dó fe­lek tár­sa­dal­mi rétegző­dé­séhez va­ló tar­to­zá­sát is be­je­gyez­ték, és ugyan­ak­kor hoz­zá­se­gít ah­hoz, hogy meg tud­juk ál­la­pí­ta­ni, hogy egy te­le­pü­lés tár­sa­dal­ma mennyi­re volt nyi­tott vagy zárt. Ál­ta­lá­ban min­den te­le­pü­lés kö­rül ki­ala­kul egy há­zas­sá­gi kör­zet és en­nek ki­ala­ku­lá­sá­ban fon­tos sze­re­pet ját­szott az azo­nos val­lás, tár­sa­dal­mi stá­tus, nem­ze­ti­ség és nem utol­só sor­ban a tá­vol­ság. Több eset­ben exogám há­zas­sá­got gaz­da­sá­gi okok­ból kö­töt­tek, de ha egy te­le­pü­lé­sen be­lül nagy az exo­gá­mia, ak­kor fe­nye­get­he­ti en­nek sta­bil ar­cu­la­tát (Ör­si 1998.181–182.)

Andorka Ru­dolf sze­rint pe­dig an­nál nyi­tot­tabb egy tár­sa­da­lom, mi­nél ki­sebb a különböző rétegekből szár­ma­zók mo­bi­li­tá­si esé­lyei és zár­tabb egy kö­zös­ség, ha a különböző rétegekből szár­ma­zók mo­bi­li­tá­si esé­lyei na­gyob­bak (Andorka 2003.220).

Eb­ben a rész­ben fe­le­ke­ze­ti és et­ni­kai endogám és exogám há­zas­sá­gok vizs­gá­la­ta se­gít­sé­gé­vel ar­ra a kér­dés­re sze­ret­nék vá­laszt ta­lál­ni, hogy Mezősámsond mi­lyen há­zas­sá­gi kör­zet­tel ren­del­ke­zett, meny­nyi­re volt nyi­tott vagy zárt tár­sa­dal­ma, va­la­mint mi­lyen tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai tényezők okoz­hat­ták a lo­ká­lis, fe­le­ke­ze­ti és et­ni­kai exogám há­zas­sá­gok nö­ve­ke­dé­sét. A pol­gár­mes­te­ri hi­va­tal anya­köny­ve­it ré­sze­sí­tet­tem előnybe, mert ezek a leg­tel­je­seb­bek.

Lo­ká­li­san exogám há­zas­sá­gok

Az előző fe­je­zet­ben hasz­nált időintervallum fel­osz­tást kö­ve­tem itt is, te­hát meg­vizs­gá­lom azt, hogy há­nyan kö­töt­tek lo­ká­li­san exogám há­zas­sá­got a 20. szá­zad első év­ti­zed­ében, az első vi­lág­há­bo­rú alatt, a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti időszakban, a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú éve­i­ben, a kom­mu­niz­mus alatt, va­la­mint az 1989-es ha­ta­lom­vál­tás után.

A következő felsorolás jól mu­tat­ja a lo­ká­li­san exo­gám há­zas­sá­gok ará­nyát 1900–1914 kö­zött (az év­­szám után az első az összest, a második a loká­li­san exogámokat jelzi): 1900 17, 6, 1901 20, 8, 1902 12, 7, 1903 20, 6, 1904 14, 6, 1905 20, 9, 1906 27, 15, 1907 28, 6, 1908 20, 6, 1909 57, 13, 1910 24, 11, 1911 24, 7, 1912 29, 9, 1913 19, 9.

Eb­ben az időben a ­há­zas­sá­gok szá­ma 12 és 29 kö­zött mo­zog. Ki­vé­telt ké­pez az 1909, ami­kor össze­sen 57-en es­küd­tek össze. 1906-tól kezdődően a há­zas­sá­gok szá­ma nö­ve­ked­ni kezd, a lo­ká­li­san exo­gám há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma vi­szont sta­bil ma­rad.

1900–1913 kö­zött Sámsond há­za­so­dá­si kör­ze­te a következő volt (a te­le­pü­lésnév után az első a férfiak, a második a nők szá­mát jelölik):Bazéd 2, 3, Bergenye 2, – Dé­va 1, –, Dicsőszentmárton 1, –, Ge­re­be­nes 1, –, Ger­nyeszeg 1, –, Kislekence 7, 3, Ko­lozs­vár 1, –, Ma­ros­ludas 1, –, Ma­ros­vá­sár­hely 5, –, Mezőbodon 1, 1, Me­zőcsávás 1, –, Mezőfele 2, –, Mezőkölpény 8, –, Me­zőmadaras 23, –, Mezőrücs 4, –, Mé­nes 1, –, Me­ző­panit 1, –, Nagyernye 2, –, Öly­ves 3, –, Pagocsa 14, 1, Póka 1, –, Sza­bad 2, –, Szabéd 2, –, Szentpéter –, 1.

A te­le­pü­lé­sek szá­mát néz­ve Sámsond há­za­so­dá­si kör­ze­te, eb­ben az időszakban nagy volt. A szám­ada­to­kat közelebbről meg­vizs­gál­va ki­tű­nik az, hogy a fi­a­ta­lok in­kább a környező fal­vak­ból vá­lasz­tot­tak párt ma­guk­nak, hi­szen Kislekence, Mezőkölpény, Me­zőmadaras és Pagocsánál találhatók a leg­ma­ga­sabb szám­adat­ok. Tár­sa­dal­mi rétegződés szem­pont­já­ból ezek­ben a fal­vak­ban a há­za­su­lan­dó fe­lek a föld­mű­ves ré­teg­hez tar­toz­tak. Azok, aki messzebb vidékekről vá­lasz­tot­tak párt ma­guk­nak, kis­ne­me­si csa­lád­ból vagy az ér­tel­mi­sé­gi rétegből ke­rül­tek ki. Ha­bár a há­zas­sá­got a fi­a­tal pá­rok Sámsondon kö­töt­ték, az anyakönyvekből nem de­rül ki, hogy az új pár me­lyik te­le­pü­lé­sen la­kott.

Az első vi­lág­há­bo­rú alat­ti évek­ben a fa­lu­ban kö­tött há­zas­sá­gok szá­ma csök­ken: 1914 9, 3 1915 4, –, 1916 1, –, 1917 16, 6, 1918 13, 4, 1919 43, 20, 1920 27, 12.

1914–1916 kö­zött a há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma meg­csap­pan, hi­szen eb­ben az időszakban mind­össze 14 párt je­gyez­tek be. 1917-től vi­szont egy eny­he nö­ve­ke­dés észlelhető, a leg­több há­zas­sá­got pe­dig 1919-ben kö­töt­tek. A lo­ká­li­san exogám há­zas­sá­gok szá­ma eb­ben az időszakban is sta­bil­nak mond­ha­tó.

Eb­ben az időintervallumban a fa­lu a következő há­za­so­dá­si körzettel ren­del­ke­zett: Bala 2, –, Bazéd 2, 1, Bánd 3, –, Dicsőszentmárton 1, –, Kislekence 2, –, Nagydevecser 1, –, Maroskeresztúr 1, –, Marosszent­ki­rály 1, –, Ma­ros­vá­sár­hely 1, –, Mezőmadaras 5, 1, Mezőrücs 4, 1, Pagocsa 4, –, Öly­ves 1, –, Szabéd 4, 3, Szászrégen 1, –, Szé­kely­va­ja 1, –.

Eb­ben az anya­könyv­ben kü­lön meg­je­löl­ték a há­za­su­lan­dó fe­lek szü­le­té­si he­lyét és lak­hely­ét és előfordulnak olyan há­zas­sá­gok, me­lyek a szü­le­tés he­lye sze­rint exogámok, de lak­hely sze­rint endogámok. Eze­ket a há­zas­sá­go­kat endogámnak vet­tem.

Eb­ben az időszakban a te­le­pülés há­za­so­dá­si kör­ze­te tá­gul, ami sze­rin­tem az első vi­lág­há­bo­rú­nak tud­ha­tó be, hi­szen az ad­di­gi rend fel­bo­rul és a ha­tá­rok ki­tá­gul­nak, de en­nek el­le­né­re a fi­a­ta­lok in­kább a környező fal­vak­ból vá­lasz­ta­nak párt ma­guk­nak. A leg­több há­zas­sá­got Mezőmadarasról és Szabédról jövő fi­a­ta­lok kö­töt­tek, mi­vel mind­két te­le­pü­lés ad­mi­niszt­ra­tív szem­pont­ból Sámsondhoz tar­to­zott, ezért je­gyez­ték be azo­kat a há­zas­sá­go­kat is, me­lyek­nél a meny­asszony más te­le­pü­lé­sen la­kott és a vő­le­gény volt sámsondi.

A két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti időszakban a te­le­pü­lé­sen kö­tött há­zas­sá­gok szá­ma na­gyon in­ga­do­zó. Ezt mu­tat­ja a következő felsorolás is: 1921 60, 17, 1922 30, 14, 1923 7, 2, 1924 33, 12,1925 24, 10, 1926 26, 10 , 1927 27, 11, 1928 24, 9, 1929 23, 11, 1930 37, 9, 1931 36, 9, 1932 20, 11, 1933 13, 3, 1934 30, 14, 1935 13, 6, 1936 15, 6, 1937 14, 6, 1938 19, 2, 1939 15, 5, 1940 14, 2.

A táb­lá­zat­ból lát­ha­tó, hogy 1921–1940 kö­zött a há­zas­sá­gok szá­ma in­kább a 13–37 kö­zött mo­zog­nak. Ki­vé­telt ké­pez az 1921-ben kö­tött há­zas­sá­gok, mi­kor mind­össze 60 párt je­gyez­tek be az anya­könyv­be. Az előző időszakhoz ké­pest a lo­ká­li­san exogám há­zas­sá­gok szá­ma nem vál­to­zott, ha­nem az össz há­zas­sá­gok­hoz ké­pest, sta­bil ma­radt.

Eb­ben az időszakban Sámsondon a következő településekről há­za­sod­tak: Bala 1, –, Barbos 1, –, Ba­zéd 1, – Bánd 5, 1, Fe­ke­te 5, –, Ge­re­be­nes 5, 4, Kis­le­kence 5, –, Marosludas 1, –, Mezőcsá­vás 2, –, Ma­ros­vá­sár­hely 13, –, Mezőköl­pény 6, 2, Me­zőmadaras 35, 2, Mezőpanit 3, –, Mezőrücs 10, –, Mé­nes 1, –, Pago­csa 17, –, Öly­ves 1, –, Szabéd 1 , 7, Szentmárton 2, –.

Eb­ben az időintervallumban a fa­lu há­za­so­dá­si kör­ze­te új­ból le­szű­kül, hi­szen a leg­töb­ben a kör­nye­ző fal­vak­ból vá­lasz­tot­tak párt ma­guk­nak. A leg­több há­zas­ság Kölpény, Ma­da­ras, Pagocsa és Rücs tele­pülésről vol­tak. Vé­le­mé­nyem sze­rint ezek­nek a há­zas­sá­gok­nak in­kább gaz­dasá­gi, val­lá­si, et­ni­kai és nem utol­só sor­ban tá­vol­ság okai le­het­tek, mert mind­ezen fal­vak Sámsond ha­tá­rá­ban ta­lál­ha­tó­ak, és a te­le­pü­lé­sek termőföldjei kö­zel van­nak egy­más­hoz. A környező fal­vak kö­zül Sámsondon és Ma­da­ra­son ta­lál­ha­tó a leg­na­gyobb re­for­má­tus kö­zös­ség, va­la­mint Rücs la­kos­sá­gá­nak nagy ré­sze a ro­mán et­ni­kum­hoz tar­tó­zik, en­nek függ­vé­nyé­ben a madarasi és mezősámsondi fi­a­ta­lok kö­zött kö­tött há­zas­sá­gok 98% ma­gyar et­ni­kum­hoz tar­toz­nak, míg rücsi és sámsondi há­zas­tár­sak 90%-a ro­mán nem­ze­ti­sé­gű. Ezen te­le­pü­lé­se­ken kí­vül az anya­köny­vek­ben még Ádá­mos, Backamadaras és Braila te­le­pü­lé­se­ket je­gyez­ték be. Mind­há­rom al­ka­lom­mal a meny­asszony volt sámsondi.

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú alat­ti évek­ben a Sámsondon kö­tött há­zas­sá­gok szá­ma új­ból meg­csap­pan: 1941 15, 5, 1942 7, 2, 1943 17, 5, 1944 12, 4. Eb­ben az időszakban nem­csak az összes há­zas­sá­gok szá­ma csök­ken, ha­nem a lo­ká­li­sa exogám há­zas­sá­gok is.

Te­le­pü­lés va­la­mint a fér­fi­ak és nők ará­nya a lo­ká­li­san exogám há­zas­sá­gok ese­té­ben, a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú alatt a következőképpen osz­lott meg (a te­le­pü­lésnév után az első a férfiak, a második a nők szá­mát jelölik): Bánd 1, 1 Kide 1, –ª Kis­nyu­las –,1, Nagy­ik­lód 1, –, Ma­ros­vá­sár­hely 1, –, Mezőcsávás 1, 1, Me­ző­fele1,, –, Mezőkölpény 1, 1, Mezőpanit 1, –, Sza­bad 1, –, Ud­var­fal­va 1,–.

A vizs­gált időintervallumban megfigyelhető az, hogy a ha­tá­rok új­ból ki­tá­gul­nak és in­kább messzibb településekről vá­lasz­ta­nak párt ma­guk­nak.

A ha­ta­lom­vál­tás után, 1945–1955 kö­zött Mező­sám­sondon mind­össze 251 há­zas­sá­got kö­töt­tek. Eb­ben az időintervallumban, a há­zas­ság­ra lépők szá­ma a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti időszakhoz ké­pest nem csök­ken, hi­szen 1945-ben 24 és 1946-ban pe­dig 20 há­zas­sá­got je­gyez­tek be. 1947-1948-ban vi­szont egy eny­he csök­ke­nés észlelhető, mert a két év­ben össze­sen 25 párt ír­tak be az anya­köny­vek­be. Az 1950-es évek ele­jén vi­szont új­ra nőnek a szám­adat­ok, hi­szen 1950-ben össze­sen 34 párt es­ket­tek és 1950-ben pe­dig 30-at. A lo­ká­lis exo­gá­mia e tíz év alatt össze­sen 103. 1945-1949 kö­zött ke­vés a lo­ká­li­san exogám há­zas­sá­gok szá­ma, a négy év alatt össze­sen 19 ilyen há­zas­sá­got je­gyez­tek be. 1950-től kezdődően, vi­szont új­ra nö­ve­ke­dést le­het meg­fi­gyel­ni. Eb­ben az időintervallumban kö­tött há­zas­sá­gok 50%-a lo­ká­li­san exogám.

A há­zas­sá­gi kör­zet sem vál­to­zik na­gyon eb­ben az időszakban sem. Na­gyon so­kan Bazédról, Bándról, Gerebenesről, Mezőkölpényből, Mezőmadarasról, Pa­gocsáról, Rücsről és Szabédról vá­lasz­ta­nak part­nert ma­guk­nak. 1956 után Sámsond köz­igaz­ga­tá­si­lag Kolozs tar­to­mány, Sár­más ra­jon­hoz tar­to­zott (Var­ga 2002.304). Ettől az időponttól kezdődően meg­figyelhető, hogy töb­ben Kissármásról vá­lasz­ta­nak fér­jet ma­guk­nak.

1956–1965 kö­zöt­ti időszakban a Sámsondon kö­tött há­zas­sá­gok szá­ma eny­he csök­ke­nést mu­tat, hi­szen össze­sen 210 párt je­gyez­tek be az anya­köny­vek­be. Az 1956–1959 kö­zött a há­zas­sá­gok szá­ma 20–26 kö­zött mo­zog. Az 1960-as évektől kezdődően vi­szont a szá­mok csök­ke­nek, hi­szen 1960–1965 kö­zöt­ti évek­ben a há­zas­sá­gok szá­ma 15–20 kö­zött van.

A lo­ká­li­san exogám há­zas­sá­gok szá­ma vi­szont megnő, hi­szen mind­össze 119 sze­mély vá­lasz­tott más településről part­nert ma­gá­nak. 1956–1959 kö­zött más fa­lu­ból jövő sze­mé­lyek­kel kö­tött há­zas­sá­gok szá­ma, ab­ban az év­ben az összházasságok több mint 50%-át je­len­tik, ezt mu­tat­ják az ada­tok is, hi­szen 1956-ban 26, 1957-ben 22, 1958-ban 20 és 1959-ben 26 há­zas­ság­ból 13,15,13 va­la­mint 17 lo­ká­li­san exogám. A következő évek­ben, vi­szont eny­he csök­ke­nést le­het ész­lel­ni.

Eb­ben az időszakban a fa­lu há­zas­sá­gi kör­ze­te na­gyob­bo­dik és en­nek oka a né­pes­ség fog­lal­ko­zás­szer­ke­ze­té­nek meg­vál­to­zá­sa, a vá­ros­ra va­ló át­te­le­pü­lés és nem utol­só sor­ban az ak­ko­ri ha­ta­lom azon po­li­ti­ká­ja, mely sze­rint Er­dély te­rü­le­té­re több ro­mán nem­ze­ti­sé­gű sze­mélyt te­le­pí­tet­tek be. Eb­ben az időszakban a na­gyon so­kan más megyéből, településről vá­lasz­tot­tak párt ma­guk­nak, ugyan­ak­kor megfigyelhető az is, hogy a ma­gyar et­ni­kum­hoz tar­to­zó sze­mé­lyek a meg­szo­kott körzetből, te­hát Mezőkölpényből, Mezőmadarasról vagy Bándról vá­lasz­tot­tak part­nert ma­guk­nak, míg a ro­mán nem­ze­ti­sé­gű sze­mé­lyek, tá­vo­lab­bi vidékekről há­za­sod­tak.

1966–1975 kö­zöt­ti időszakban a há­zas­sá­gok szá­ma új­ból csök­ke­ni kezd. E tíz év alatt mind­össze 101. A leg­több há­zas­sá­got 1969-ben kö­töt­ték, mind­össze 15 új párt es­ket­tek össze. A szá­mok főleg az 1970-es évek ele­jén kez­de­nek el csök­ke­ni, hi­szen 1971-ben össze­sen csak 3 há­zas­sá­got kö­töt­tek, 1973-ban pe­dig 8-at. Eb­ben az in­ter­val­lum­ban a mező­sám­sondi pol­gár­mes­te­ri hi­va­tal ál­la­mi anya­köny­ve­i­ben be­jegy­zett há­zas­sá­gok szá­ma 10–15 kö­zött mo­zog.

A há­zas­sá­gok szá­má­nak csök­ke­né­sé­vel egy idő­ben vi­szont nő a lo­ká­li­san exogám há­zas­sá­gok szá­ma az ará­nyok­hoz ké­pest, hi­szen össze­sen 54 ilyen párt je­gyez­tek be. A leg­több lo­ká­li­san exogám há­zas­sá­got 1975-ben kö­töt­tek, mi­kor en­nek az ará­nya az összházasságokhoz ké­pest 80%.

Új mun­ka­he­lyek meg­te­rem­té­sé­vel és az ur­ba­ni­zá­ció ha­tá­sá­ra a fi­a­ta­lok nem­csak a kö­ze­leb­bi tele­pü­lésekről vá­lasz­ta­nak part­nert ma­guk­nak, ha­nem tá­vo­lab­bi fal­vak­ból is. Az anya­köny­vek­ben be­jegy­zett há­za­su­lan­dó fe­lek tár­sa­dal­mi stá­tu­szát is be­ír­ták. Ezekből a bejegyzésekből az de­rül ki, hogy a leg­több eset­ben az azo­nos ré­teg­hez va­ló tar­to­zás volt az egyik fő ok a pár­vá­lasz­tás­ban és nem min­den áron a tá­vol­ság.

1976–1989 kö­zöt­ti időszakban a be­jegy­zett há­zas­sá­gok szá­ma na­gyon meg­csap­pan, mert a 13 év alatt össze­sen 138 új párt je­gyez­tek be. Az 1980-as évek­ben a szám­arány­ok na­gyon ala­cso­nyak, hi­szen 1980– 1989 időintervallumban az összházasságok szá­ma 6–12 kö­zött mo­zog. A leg­ke­ve­sebb há­zas­sá­got 1989-ben kö­töt­té, mi­kor mind­össze az anya­könyv­be 3 párt ír­tak be. Az előző időszakokhoz ha­son­ló­an itt is megnő a lo­ká­li­san exogám há­zas­sá­gok szá­ma, mind­össze 90. A mo­bi­li­tá­si lehetőségekkel együtt eb­ben az időszakban is so­kan vá­lasz­ta­nak messzibb vidékekről há­zas­tár­sat. Eb­ben az időszakban a fi­a­ta­lok meg­sza­kít­ják a kap­cso­la­to­kat az előbbi évek­ben fel­vá­zolt há­zas­sá­gi kör­zet­tel, hi­szen Mezőmadarasról csak egyet­len egy sámsondi fér­fi vá­lasz­tott fe­le­sé­get ma­gá­nak.

1990–2004 kö­zött be­jegy­zett há­zas­sá­gok ese­té­ben az ada­tok na­gyon ala­cso­nyak, a né­pe­se­dés csök­ke­né­sé­vel a há­zas­sá­gok szá­ma is csök­ken. Eb­ben az időintervallumban be­írt pá­rok szá­ma össze­sen 126. A 14 év alatt 1994-ben je­gyez­ték be a leg­több há­zas­sá­got, hi­szen ek­kor össze­sen 16 párt ír­tak be, 2004-ben pe­dig mind­össze 3-at.

A lo­ká­lis exo­gá­mia vi­szont nö­vek­szik, hi­szen eb­ben az időszakban 107 olyan párt je­gyez­tek be, ahol a vőlegény vagy a meny­asszony más településről szár­ma­zott. 89 után Mezősámsond há­za­so­dá­si kör­ze­te túl­nö­vi Ma­ros me­gye ha­tá­ra­it is, és ezt bi­zo­nyít­ja az, hogy Har­gi­ta, Temes, Bras­só vagy ép­pen Vâlcea megyéből vá­lasz­tot­tak párt ma­guk­nak.

Azt, hogy Sámsondon 1945–2004 kö­zött ho­gyan vál­toz­tak a há­zas­sá­gok szá­mai, azt a következő táb­lá­zat jól mu­tat­ja:

Év                 Össze­sen     Lo­ká­li­san exogám

1945–1955              251                        103

1956–1965              210                        119

1966–1975              101                          54

1976–1989              138                          90

1990–2004              126                         107

Amint a fen­ti ada­tok­ból is ki­tű­nik, a fa­lu ar­cu­la­ta so­kat vál­to­zott a múlt szá­zad so­rán. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rút követően a ha­tá­rok meg­nyíl­tak, a kom­mu­niz­mus évei után pe­dig a ven­dég­mun­kás­ok szá­ma is megnőtt, ami na­gyon sok eset­ben egy­be­esett a mig­rá­ci­ó­val is. Ugyan­ak­kor a te­le­pü­lés tár­sa­dal­ma még­sem volt annyi­ra zárt, hi­szen te­rü­le­ti­leg kö­zel volt egy ad­mi­niszt­ra­tív köz­pont­hoz, Mezőrücshöz és egy kul­tu­rá­lis köz­pont­hoz, Ma­ros­vá­sár­hely­hez.


Iro­da­lom

Andorka Ru­dolf

1997 Be­ve­ze­tés a szo­ci­o­ló­gi­á­ba. Bp., Osiris Ki­adó

1988 A családrekonstitució mód­sze­rei. Bp., KSH Né­pes­ség­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó In­té­zet

A gyer­mek­szám ala­ku­lá­sá­nak tár­sa­dal­mi té­nye­zői pa­rasz­ti kö­zös­sé­gek­ben. Etnográphia, XCII. 1. 94–110.

2001 Gyer­mek, csa­lád tör­té­ne­lem – tör­té­ne­ti, de­mog­rá­fi­ai ta­nul­má­nyok. Bp., Andorka Ru­dolf Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Tár­sa­ság

Benda Gyu­la

A ha­lá­lo­zás és ha­lan­dó­ság Keszt­he­lyen 1747–1849. In Tör­té­ne­ti De­mog­rá­fi­ai év­könyv, 122–166.

Egyed Ákos

2002 Fa­lu, vá­ros, ci­vi­li­zá­ció. Ko­lozs­vár, Kriterion

Fa­ra­gó Ta­más

Ne­mek, nem­ze­dék, ro­kon­ság, csa­lád. In Paládi Ko­vács At­­ti­la (szerk.) Ma­gyar Nép­rajz VI­II. Tár­sa­da­lom, Bp., 393– 469.

Pál An­tal-Sán­dor

2000 Marosszék az 1848–1849-es for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc ide­jén. Székelyudvarhely

Ör­si Juliánna

1998 Emberszőtte há­ló, Túrkeve

Var­ga E. Ár­pád

2002 A ro­má­ni­ai ma­gyar­ság né­pes­ség­csök­ke­né­sé­nek oka­i­ról. Né­hány de­mog­rá­fi­ai szem­pont 2002. nép­szám­lá­lás előzetes köz­le­mé­nyé­nek ér­té­ke­lé­sé­hez. In Ma­gyar Ki­sebb­ség, VI­II. 4. szám, 3–16

1998 Er­dély et­ni­kai és fe­le­ke­ze­ti sta­tisz­ti­ká­ja I. Csík­sze­re­da, Pro Print Ki­adó

2001 Er­dély et­ni­kai és fe­le­ke­ze­ti statisztikája. 1850– 1992 Hely­ség­név­tár, Csík­sze­re­da, Pro-Print Ki­adó

Var­ga Gyu­la

Az anya­köny­vek, mint tár­sa­da­lom­nép­rajz for­rá­sai. In A tár­sa­da­lom-nép­raj­zi vizs­gá­la­tok ered­mé­nyei és le­he­tő­ségei az Al­föld­ön. Csong­rád, 51–70.

For­rá­sok

Recensămîntul din 1900 din Transilvania 1996

Recesmîntul din 1910 din Transilvania 1999

A Ma­gyar Szent Ko­ro­na Or­szá­ga­i­nak 1910 évi nép­szám­lá­lá­sa. 1912

A Mezősámsondi Pol­gár­mes­te­ri Hi­va­tal Le­vél­tá­ra

A Mezősámsondi Re­for­má­tus Egy­ház Le­vél­tá­ra

A Mezősámsondi Ró­mai Ka­to­li­kus Egy­ház Le­vél­tá­ra



vissza a kiadáshoz
minden cikke
AZ ERDÉLYI MEZŐSÉG rovat összes cikke

© Művelődés 2008