Művelődés

A Sza­mo­sok és a Ma­ros ha­tá­rol­ta Er­dé­lyi Mező­ség te­le­pü­lés­há­ló­za­tát vizs­gál­va ta­lán az a legszembetűnőbb, hogy míg a pe­ri­fé­ri­án, a ha­tár­vi­dé­ken több vá­rost is ta­lá­lunk a fo­lyó­völ­gyek ár­te­rü­le­tén meg­te­le­ped­ve (Ma­ros­vá­sár­hely, Marosludas, Ara­nyos­gyéres, Ko­lozs­vár, Szamosújvár, Besz­ter­ce – hogy csak a fon­to­sab­ba­kat em­lít­sük) a te­rü­let bel­se­jé­ben nem­igen ta­lá­lunk vá­ro­so­kat. Mond­hat­ni nincs is vá­ro­sa a Mezőségnek – leg­alább­is a 20. szá­zad vé­gén még nem volt. Az első te­le­pü­lés, amely ezt a ki­tűn­te­tett sze­re­pet ma­gá­é­nak mond­hat­ta, több év­ti­zed el­tel­té­vel, Nagysármás. A nagy ki­ter­je­dé­sű mezőségi vi­dé­ken ez az egyet­len te­le­pü­lés, amely 2003-ban nyer­te el a vá­ro­si ran­got, a 2003/382 szá­mú tör­vény ér­tel­mé­ben, a hoz­zá­tar­to­zó fa­lu­si te­le­pü­lé­sek pe­dig Kissármás, Báld, Lárgatanya, Marócháza, Titiána és Cseh­tel­ke. A jövőben még bővülhet a tér­ség vá­ros­ál­lo­má­nya: Mezőbánd szin­tén pá­lyá­zik a vá­ro­si stá­tus meg­szer­zé­sé­re.

A Mezőség te­le­pü­lés­há­ló­za­tán be­lül a kis- és ap­ró­fal­vak (500 fő alat­ti la­kos­sal) do­mi­nál­nak, ame­lyek meglehetősen szórt te­le­pü­lés­szer­ke­zet­tel ren­del­kez­nek. Ezek­re a te­le­pü­lé­sek­re a de­mog­rá­fi­ai el­öre­ge­dés, a la­kos­ság erőteljes fo­gyá­sa jellemző, amely a 20. szá­zad­ban fo­lya­ma­tos volt, de a szo­ci­a­liz­mus kor­sza­ká­tól ér­vé­nye­sült hang­sú­lyo­sab­ban. Az oko­kat ter­mé­sze­te­sen az or­szág ipa­ro­sí­tá­si prog­ram­já­ban és az en­nek kö­vet­kez­té­ben meg­in­du­ló emig­rá­ci­ó­ban kell ke­res­nünk. Ezek a te­le­pü­lé­sek ugyan­is a befektetésekből rend­sze­rint ki­ma­rad­tak, ha­nya­gol­ták az ilyen te­rü­le­te­ken az inf­rast­ruk­tú­ra és a gaz­da­ság fej­lesz­té­sét, ez­zel mint­egy el­ván­dor­lás­ra buz­dít­va az ott élő – főként fi­a­tal – la­kos­sá­got.

A 2001-ben meg­sza­va­zott 351-es szá­mú tör­vény (PATN ne­gye­dik, te­le­pü­lé­sek­re vo­nat­ko­zó szek­ci­ó­ja) vi­szont az ilyen, vá­ros­hi­á­nyos, zó­nák­ra előírja a nagy­köz­sé­gek vá­ros­sá ne­ve­zé­sét, ami­vel a vi­dé­ki tér­ség revitalizációját sze­ret­né el­ér­ni. Az Er­dé­lyi Mezőség is sze­re­pel a ki­emelt zó­nák kö­zött, ma­gá­ba fog­lal­va Ma­ros – Kolozs – Beszterce-Naszód me­gyék te­rü­le­tén levő föld­raj­zi egy­sé­get.

Je­len dol­go­zat a fent em­lí­tett tör­vényt vé­ve ala­pul, a Mezőség „első” vá­ro­sát ve­szi na­gyí­tó alá. Ar­ra ke­res­sük a vá­laszt, hogy mennyi­re vá­ros (előírás sze­rint) Nagysármás, mi­lyen esé­lyei (erősségei vs. gyen­ge­sé­gei) van­nak a vá­ro­sok kö­zöt­ti ver­seny­ben. (A vá­ro­sok versenyképességéről lásd Lengyel–Rechnitzer 2000). Illetőleg a városodást megelőz­te/kö­vette va­la­me­lyest a vá­ro­si­a­so­dás ezen a te­rü­le­ten? Városodás (mennyi­sé­gi, de­mog­rá­fi­ai ér­te­lem­ben): a vá­ro­si né­pes­ség szám­sze­rű emel­ke­dé­se, a vá­ro­sok nö­ve­ke­dé­se, ter­jesz­ke­dé­se, a vá­ro­sok szá­má­nak gya­ra­po­dá­sa. Vá­ro­si­a­so­dás (minőségi, szo­ci­o­ló­gi­ai ér­te­lem­ben): a vá­ro­si szerveződés for­má­i­nak, élet­mód­nak te­rü­le­ti el­ter­je­dé­se, a te­le­pü­lé­sek ki­épí­tett­sé­gé­nek tö­mö­reb­bé, funk­ció szem­pont­já­ból dif­fe­ren­ci­ál­tab­bá vá­lá­sa (lásd Cséfalvay 1994).

Az elem­zés elsősorban a sta­tisz­ti­kai ada­to­kon alap­szik (2002-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok, éves te­le­pü­lé­si ada­tok, he­lyi Pol­gár­mes­te­ri Hi­va­tal nyil­ván­tar­tá­sai), de ki­e­gé­szül em­pi­ri­kus vizs­gá­lat­tal is (a vá­ros pol­gár­mes­te­ré­vel ké­szí­tett in­ter­jú, 2005.04.25.). Szer­ke­ze­ti­leg a dol­go­zat első, bevezető ré­szé­ben a me­gyei ad­mi­niszt­ra­tív keretről szó­lunk, il­let­ve az ur­ba­ni­zá­ci­ós fo­lya­mat­ról, majd a sta­tisz­ti­kai ada­to­kat vet­jük össze a tör­vény fel­tét­ele­i­vel, azu­tán kö­vet­ke­zik a vá­ros ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek le­írá­sa né­hány mu­ta­tó men­tén.

A me­gyei ad­mi­niszt­ra­tív ke­ret

Ma­ros me­gye ad­mi­niszt­ra­tív fel­osz­tá­sa 1968-ban (1968/2-es tör­vény) ala­kult ki, mi­kor tu­laj­don­kép­pen or­szág­szer­te új rend­szer­re tért át a köz­igaz­ga­tás: ek­kor ve­zet­ték be a ra­jo­nok he­lyett új­ra a me­gye­rend­szert). Az utó­la­gos mó­do­sí­tá­sok egyes te­le­pü­lé­sek stá­tu­sá­nak vál­tá­sa­kor kö­vet­kez­tek be, így több köz­ség vá­ros­sá va­ló ne­ve­zé­se, eset­leg vá­ro­sok municípiumokká va­ló átminősítése tör­tént meg a következő év­ti­ze­dek­ben. A rend­szer­vál­tás előtti utol­só mó­do­sí­tás 1989-ben zaj­lott le, mi­kor Radnót köz­ség meg­sze­rez­te a vá­ro­si ran­got.

Az 1990-es évek­ben Ma­ros me­gyét össze­sen 7 vá­ros­sal ta­lál­juk, melyből há­rom me­gyei jo­gú volt (Ma­ros­vá­sár­hely, Szászrégen, Se­ges­vár). A vá­ro­si la­kos­ság ará­nya en­nek megfelelően 52% volt, ami az or­szá­gos át­lag­hoz kö­zel ál­ló ér­ték, az ur­ba­ni­zá­ci­ós rang­lis­tán a me­gye a 12. he­lyet fog­lal­ta el, Kovászna és Má­ra­maros me­gyék után, azo­nos szin­ten Fe­hér, Argeş és Prahova me­gyék­kel. A köz­sé­gek szá­ma 90 volt, ezek össze­sen 449 te­le­pü­lést cso­por­to­sí­tot­tak, ide szá­mít­va a köz­ség­köz­pon­to­kat is. Az egy köz­ség­re ju­tó át­la­gos lakosszám 3313 volt, ezen ér­ték jó­val az or­szá­gos át­lag (7000 fö­lött) alatt he­lyez­ke­dett el. A né­pes­ség­szám sze­rin­ti leg­ki­sebb köz­ség, Koz­ma­tel­ke (630 la­kos) és a leg­na­gyobb, Marosszentgyörgy (8026 la­kos) köz­ti kü­lönb­ség ti­zen­két­sze­res. Az egy köz­ség­re ju­tó fal­vak szá­ma (4,9), ezzel vi­szont az or­szá­gos szin­ten ta­lál­ha­tó. Leg­na­gyobb tö­mö­rü­lést Bánd köz­ség mond­hat­ta ma­gá­é­nak, össze­sen 13 te­le­pü­lés tar­to­zott a köz­igaz­ga­tá­si te­rü­le­té­hez, míg ellenkező ol­da­lon a két te­le­pü­lés­ből összetevődő köz­sé­gek áll­tak (Marosbogát, Bala, Maroskeresztúr stb.).

Az át­me­ne­ti időszak első tíz évé­ben nem tör­tént a te­le­pü­lé­sek jog­ál­lá­sát be­fo­lyá­so­ló be­avat­ko­zás, a 2002-vel kezdődő új vá­ros­fej­lesz­té­si prog­ram (lásd Be­ne­dek 2006) ke­re­té­ben esz­kö­zölt mó­do­sí­tá­sok vi­szont Ma­ros me­gyé­ben is lát­vá­nyos vál­to­zá­so­kat ered­mé­nyez­tek: 2002–2004 kö­zött 1 új megyei jogú város, 4 új vá­ro­si jog­ál­lá­sú te­le­pü­lés, va­la­mint 5 új köz­ség je­lent meg.

A vál­toz­ta­tá­sok ter­ve nem újke­le­tű, ugyan­is még az 1970-es évek­ben sze­re­pelt né­hány köz­ség vá­ros­sá fej­lesz­té­se a szo­ci­a­lis­ta te­le­pü­lés­ter­ve­zés­ben (Fe­ren­czi 1980, Nicolae 2002). A ter­vek tel­jes meg­va­ló­sí­tá­sá­ra azon­ban nem ke­rült sor, 1989-ben, a kom­mu­nis­ta ha­ta­lom utol­só évé­ben csu­pán a fent em­lí­tett Radnótot emel­ték vá­ro­si rang­ra. Erről a kérdésről a Me­gyei Ta­nács Ur­ba­nisz­ti­kai és te­rü­let­ren­de­zé­si irodavezetője így nyi­lat­ko­zott: „Ami a Ma­ros me­gyei te­le­pü­lés­há­ló­za­tot il­le­ti, volt egy ré­geb­ben el­in­dí­tott prog­ram. Volt né­hány nagy­köz­ség, mint ezek, ame­lye­ket vá­ros­sá nyil­vá­ní­tot­tunk, me­lyek po­la­ri­zá­ló sze­rep­pel ren­del­kez­tek. Te­hát a szol­gál­ta­tá­sok, élet­szín­vo­nal ré­vén figyelemkeltők vol­tak, né­pes­sé­get von­zot­tak a környékükről. Te­hát az öt­let nem új. A meg­va­ló­sí­tás fel­tét­elei azon­ban nem vol­tak min­dig adot­tak. Most is csak rész­ben tel­je­sí­tet­tek. E négy köz­sé­gen kí­vül volt még Mezőbánd és Görgényszentimre. Fel­té­te­le­sen sze­re­pelt még Déda is (Ianoş–Tă­lângă 1994).

A fej­lesz­té­sek mo­ti­vá­ló tényezője a köz­pon­ti sze­rep­kö­rű te­le­pü­lé­sek (ame­lyek tör­té­nel­mi fejlődésük so­rán po­la­ri­zá­ló erővel vol­tak je­len a kör­nye­ze­tük­ben) ki­eme­lé­se volt. Ezek a te­le­pü­lé­sek ki­vé­tel nél­kül ré­gi te­le­pü­lé­sek, me­lyek já­rás­köz­pont­ként is mű­köd­tek az 1960-as éve­kig, po­la­ri­zá­ló ha­tá­suk érződik 15–20 km-es kör­zet­ben. Idővel ezek a fa­lu­si tér­ség új­já­é­lesz­té­sé­nek góc­pont­jai le­het­nek, be­fek­te­té­sek von­­zó­pont­jai. A me­gyé­ben ilyen te­le­pü­léska­te­gó­ria len­ne Nagysármás, va­la­mint Mezőbánd, Mezőrücs, Erdőszentgyörgy, Nyárádszereda, Görgényszentimre és Marosfelfalu.

A tör­vény fel­tét­ele­i­nek je­len­lé­te Nagysármáson

Az aláb­bi­ak­ban át­te­kint­jük azo­kat a 2001/351-es tör­vény­ben szereplő ke­ret­fel­té­te­le­ket, mely­nek függ­vé­nyé­ben te­le­pü­lé­se­ket vá­ros­sá le­het nyil­vá­ní­ta­ni, va­la­mint azt, hogy ezek mennyi­re tel­je­sül­nek Nagy­sár­más ese­té­ben. Az első, fon­tos fel­té­tel a né­pes­ség­szám­ra vo­nat­ko­zik. Az al­só ha­tárt 5000-nél szab­ták meg és ezt a kü­szö­böt a vizs­gált te­le­pü­lés tel­je­sí­ti, hi­szen a leg­né­pe­sebb az új vá­ro­sok kö­zül (7493 la­kos) Ma­ros me­gyé­ben. Ha el­te­kin­tünk azon­ban a vá­ros­hoz tar­to­zó fal­vak népességétől, ak­kor a tu­laj­don­kép­pe­ni vá­ro­si la­kos­ság nem éri el a tör­vény ál­tal előírt kü­szö­böt: 3877 fő él az egy­ko­ri köz­ség­köz­pont­ban. A következő szem­pont a fog­lal­koz­ta­tott né­pes­ség gaz­da­sá­gi szer­ke­zet sze­rin­ti meg­osz­lá­sa. A tör­vény ér­tel­mé­ben do­mi­nán­san ipa­ri-ter­ci­er struk­tú­rá­jú te­le­pü­lé­sek kell le­gye­nek az új vá­ro­sok, ahol a né­pes­ség cse­kély há­nya­da (25% alatt) fog­lal­koz­ta­tott a pri­mer, mezőgazdasági szek­tor­ban. Ha en­nek meg­íté­lé­sé­ben a me­gyei sta­tisz­ti­kai ada­tok­ra ha­gyat­ko­zunk Nagysármáson 95% fö­lött kép­vi­selt a nem mezőgazdasági jel­le­gű te­vé­keny­ség, vi­szont a 2002-es nép­szám­lá­lás sze­rint jó­val ala­cso­nyabb en­nek ará­nya (76%), va­gyis min­den­képp tel­je­sí­ti a gaz­da­sá­gi szer­ke­zet­re vo­nat­ko­zó fel­té­te­le­ket.

A la­ká­sok el­lá­tott­sá­ga, fel­sze­relt­sé­ge az élet­mód, igény­szint fo­kát fe­je­zi ki. A tel­jes ad­mi­niszt­ra­tív te­rü­le­tet vizs­gál­va Nagysármás e té­ren el­ma­ra­dott­nak mond­ha­tó, ki­emel­ke­dik az ala­csony mu­ta­tók­kal: 38,6%-os a la­ká­sok el­lá­tott­sá­ga víz­el­lá­tá­si be­ren­de­zé­sek­kel, il­let­ve 35,5%-os a la­ká­sok el­lá­tott­sá­ga für­dő­szobával és belső WC-vel.

Az egész­ség­ügy hely­ze­té­re vo­nat­ko­zó fel­té­te­lek és mu­ta­tók (or­vo­sok szá­ma, kór­há­zi ágyak szá­ma la­ko­sok­ra ve­tít­ve) megközelítően jók Nagysármáson. Jelentősebb egész­ség­ügyi köz­pont mű­kö­dik a te­le­pü­lé­sen, amely nem­csak a vá­ros, ha­nem a tá­gabb kör­nyék la­kói szá­má­ra is el­lá­tást biz­to­sít. Von­zás­kör­ze­te túl­lép te­hát a köz­igaz­ga­tá­si ha­tá­ro­kon, ha­bár csak ki­sebb egész­ség­ügyi prob­lé­mák ke­ze­lé­sé­re al­kal­mas.

A tör­vény következő fel­té­te­le az ok­ta­tás­ra vo­nat­ko­zik. A tör­vény előír leg­ke­ve­sebb má­sod­fo­kú kép­zést, va­gyis gim­ná­zi­um, lí­ce­um vagy szak­kö­zép­is­ko­la meg­lét­ét. A vizs­gált te­le­pü­lé­sen ez je­len van, az ele­mi-kö­zép­fo­kú ok­ta­tás­ban 10 di­ák jut egy tane­rő­re. A különböző kul­tu­rá­lis (könyv­tá­rak, elő­adó­te­rem) és sport­te­vé­keny­ség­re (sport­pá­lya, tor­na­te­rem) al­kal­mas épü­le­tek is meg­ta­lál­ha­tók.

A fel­té­te­lek kö­zött emíthető a tu­risz­ti­kai te­vé­keny­sé­get biz­to­sí­tó épü­le­tek meg­lé­te (ho­te­lek, mo­te­lek, pan­zi­ók). Ez Nagysármáson hi­ány­zik, nincs biz­to­sít­va a tu­ris­ták szá­má­ra a szál­lás­hely; a tu­riz­mus, mint gaz­da­sá­gi te­vé­keny­ség sem el­ter­jedt. Tu­risz­ti­kai po­ten­ci­ál van, azon­ban befektető(k)re még vár­ni kell.

A te­le­pü­lé­si inf­rast­ruk­tú­ra te­rén ta­lál­juk a leg­na­gyobb el­lent­mon­dá­so­kat a tör­vény­be fog­lalt fel­té­te­lek és va­ló­ság kö­zött. A köz­mű jel­le­gű szol­gál­ta­tá­sok kö­zül kri­té­ri­um­ként sze­re­pel az ivó­víz­zel és csa­tor­ná­zás­sal el­lá­tott ut­cák 60 il­let­ve 50%-a az össz­hosszból, ami vi­szont itt elég­gé kez­det­le­ges és elég­te­len. En­nek ki­épí­té­se és mo­der­ni­zá­lá­sa az ön­kor­mány­zat elsődleges pro­jekt­jei kö­zött sze­re­pel, az eh­hez szük­sé­ges pénz­alap­ok azon­ban hi­á­nyo­sak. Az út­há­ló­zat sem fe­lel meg az el­vá­rá­sok­nak, a kor­sze­rű­sí­tett utak rész­ará­nya ala­csony.

A kör­nye­zet minőségének mu­ta­tó­in is sok a ja­ví­ta­ni­va­ló. Elsőként a sza­bá­lyo­zott sze­mét­le­ra­kás-és el­szál­lí­tás prob­lé­má­ját kell meg­ol­da­ni. A zöld­te­rü­le­tek, par­kok egy főre eső mé­re­te ke­ve­sebb, mint a sza­bá­lyo­zott, vi­szont ja­vít a hely­ze­ten, hogy a gaz­da­sá­gok nagy ré­sze úgy­ne­ve­zett ker­tes ház, így a zöld­öve­zet na­gyobb­nak tekinthető a va­ló­ság­ban, bár nem összefüggő jel­le­gű.

Összeg­zés­kép­pen el­mond­hat­juk, hogy az Or­szá­gos Te­rü­let­fej­lesz­té­si Terv­ben szereplő tör­vény­ere­jű kri­té­ri­u­mok csak rész­ben tel­je­sül­nek Nagysármás ese­té­ben. Ez az ál­la­pot nem­csak mezőségi jelleg­ze­tes­ség, az or­szág töb­bi új vá­ro­sá­ban is ha­son­ló­an ala­kul­nak a mu­ta­tók – Ioan Oltean, a Köz­igaz­ga­tá­si Bi­zott­ság el­nö­ke sze­rint csak ¾ ré­szük fe­lel meg egé­szé­ben a tör­vé­nyes ke­re­tek­nek.

1. táb­lá­zat. Nagysármási mu­ta­tók

For­rás: 2002-es nép­szám­lá­lás, Me­gyei Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal, Pol­gár­mes­te­ri Hi­va­tal alap­ján sa­ját szá­mí­tás

Az új jog­ál­lás előnyei és hát­rá­nyai

A tör­vény fel­tét­ele­i­nek tel­je­sí­té­se, be­tar­tá­sa mel­lett a dol­go­zat­ban igyek­szünk nyo­mon kö­vet­ni a jog­ál­lás vál­toz­ta­tá­sá­ból fa­ka­dó re­mélt előnyöket, il­let­ve ed­dig ta­pasz­talt hát­rá­nyo­kat. A vá­ros­sá nyil­vá­ní­tás óta el­telt rö­vid idő (ma­xi­mum másfél–két év) azon­ban nem iga­zolt még min­den fé­lel­met/re­ményt.

Vélhetően előnyős lesz a te­le­pü­lés éle­té­ben az új stá­tus­sal já­ró in­téz­mé­nyi el­lá­tott­ság fejlődése, a szol­gál­ta­tá­sok meg­je­le­né­se és könnyebb elérhetősége. Ez a hoz­zá­tar­to­zó fal­vak­nak is előnyös hely­ze­tet je­lent, sőt a kis­vá­ros von­zás­kör­ze­te is bővülhet ez­ál­tal.

Az ön­kor­mány­zat a pénz­alap­ok meg­nö­ve­ke­dé­sét re­mé­li az új stá­tus­tól, mind a he­lyi, mind a köz­pon­ti ala­pok le­osz­tá­sát te­kint­ve. Azon­ban, ahogy a Me­gyei Ta­nács Ur­ba­ni­zá­ci­ós és Te­rü­let­ren­de­zé­si iro­da főépítésze nyi­lat­ko­zott: a köz­pon­ti költ­ség­ve­té­si ré­sze­se­dés nem fog jelentősen nö­ve­ked­ni, ha­nem lo­ká­lis szin­ten kell meg­ta­lál­ni a for­rá­so­kat, azo­kat pe­dig ra­ci­o­ná­li­san kell fel­hasz­nál­ni.

A mun­ka­pi­ac ja­vu­lá­sa előnyként je­lent meg a la­kos­ság előtt, re­mél­ték, hogy a vá­ro­si rang meg­szer­zé­sé­vel a te­le­pü­lé­sek gaz­da­sá­gi­lag na­gyobb nö­ve­ke­dést, fejlődést tud­nak majd fel­mu­tat­ni. A mun­ka­hely­te­rem­tés vi­szont nem jár au­to­ma­ti­ku­san együtt az új stá­tus szer­zé­sé­vel, en­nek ér­de­ké­ben erőfe­szí­té­se­ket kell ten­ni, úgy az ön­kor­mány­zat­nak, mint a he­lyi vál­lal­ko­zói szfé­rá­nak, a la­kos­ság­nak együtt­vé­ve.

Az in­téz­mé­nyek kö­zül vár­ha­tó­an a ban­ki-pénz­ügyi szek­tor meg­te­le­pe­dé­se is meg­tör­té­nik e kis­vá­ros­ok­ban, ugyan­ak­kor in­do­kolt len­ne közjegyzőség be­in­dí­tá­sa, hi­szen ren­ge­teg az el­in­té­zet­len föld­ügy, a föl­dek tisz­tá­zá­sa, át­írá­sa, te­lek­köny­ve­lé­se.

Mocean Ioan nagysármási pol­gár­mes­ter sze­rint az előnyöket a te­le­pü­lés re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si prog­ra­mok­ban va­ló rész­vé­te­le, be­vo­ná­sa je­len­te­né. En­nek ér­de­ké­ben a he­lyi ta­nács, az ön­kor­mány­zat több pro­jek­tet in­dí­tott el, ezek­be nem­csak az ad­mi­niszt­ra­tív ha­tá­ro­kon be­lül levő fal­va­kat von­ták be, de együtt­mű­köd­nek a Mezőség több köz­sé­gé­vel is.

Az előnyök kö­zött ta­lál­juk te­hát az inf­rast­ruk­tú­ra fej­lesz­té­sé­nek lehetőségét, ez­zel pe­dig a ma­ga­sabb szin­tű szol­gál­ta­tá­sok ki­épü­lé­sét, a la­kos­ság re­mé­nyét, hogy ta­lán vá­ro­si­as kö­rül­mé­nyek fog­nak majd ural­kod­ni a te­le­pü­lé­se­ken. Va­gyis a né­pes­ség pol­gá­ro­so­dá­sá­nak út­ját lát­ták, vár­ták el a vá­ro­si rang­tól.

Van azon­ban hát­rá­nyos ol­da­la is a jog­ál­lás meg­vál­to­zá­sá­nak. Itt elsőként a la­ko­sok elé­ge­det­len­sé­gét ki­vál­tó adó­nö­ve­ke­dést em­lí­te­ném. A 2001/351-es tör­vény ke­re­té­ben ugyan­is a te­le­pü­lé­sek rang­so­ro­lá­sát is el­vé­gez­ték, az or­szág te­le­pü­lés­ál­lo­má­nyát 5 hi­e­rar­chia­szint­be so­rol­ták, amely ér­tel­mé­ben meg­ha­tá­roz­ták az adó­kul­csot. Kü­lönb­ség van így a he­lyi adók (te­rü­let- és épü­let­adó) szint­jén, an­nak függ­vé­nyé­ben, hogy vá­ro­si vagy fa­lu­si ran­gú a te­le­pü­lés. A te­le­pü­lé­sen be­lül is dif­fe­ren­ci­á­lód­hat az adó (ér­té­ke), en­nek meg­sza­bá­sa a He­lyi Ta­ná­csok jog­kö­ré­be tar­to­zik. Az adók meg­eme­lé­sét az is in­do­kol­ta, hogy na­gyobb költ­sé­gek (pél­dá­ul meg­emel­ke­dett a Pol­gár­mes­te­ri Hi­va­ta­lok sze­mély­ze­ti szá­ma) mel­lett na­gyobb be­vé­te­lek­re is szük­ség van. A la­kás­tu­laj­do­no­sok na­gyobb ki­adást köny­vel­het­tek az in­gat­la­nok adó­zá­sá­ból, az új adó­zá­si rend­szer pe­dig a te­le­pü­lé­sen elé­ge­det­len­sé­get vál­tott ki a a la­kos­ság­ból. A pol­gár­mes­ter vé­le­mé­nyét idé­zem, aki a prob­lé­ma fel­ol­dá­sát a szol­gál­ta­tá­sok szint­jé­nek, minőségének ja­ví­tá­sá­val va­ló­sí­ta­ná meg.

Ha egyen­súly­ban len­ne a he­lyi adók és il­le­té­kek nö­ve­lé­se a más, ma­ga­sabb fo­kú szol­gál­ta­tá­sok­kal, amit nyúj­ta­nánk, va­ló­szí­nű, hogy az elé­ge­det­len­ség nem len­ne ilyen nagy. De egyelőre sok vi­tá­hoz ve­ze­tett, mi­vel nem nyújt a vi­dé­ki kör­nye­zet­nél töb­bet ez a stá­tus sem.

Azon­ban a leg­na­gyobb vesz­te­sé­get bi­zo­nyos EU-támogatások el­ve­szí­té­sé­vel köny­vel­he­tik el az új vá­ro­sok. A vá­ro­si rang meg­szer­zé­se után a he­lyi ön­kor­mány­zat­ok nem jo­go­sul­tak a tá­mo­ga­tá­sok­ra, mely­re azon­ban nagy szük­sé­gük len­ne, elsősorban a te­le­pü­lé­sek víz­kész­let-gaz­dál­ko­dá­sá­nak meg­ol­dá­sa (csa­tor­na­há­ló­zat-ki­épí­té­se), de egyéb mezőgazdasági te­vé­keny­sé­gek szem­pont­já­ból is.

A vá­ro­si stá­tus megszerzéséből eredő hát­rá­nyok kö­zött ta­lá­lunk ak­ko­mo­dá­ci­ó­be­li, a la­kos­ság men­ta­li­tá­sá­ból fa­ka­dó prob­lé­má­kat is: pél­dá­ul Nagysármás vá­ros­köz­pont­ját (civic cent­re) men­te­sí­te­ni sze­ret­ték vol­na a mezőgazdasági gé­pe­ze­tek, ál­la­tok át­vo­nu­lá­sá­tól, er­re ta­ná­csi ha­tá­ro­zat is szü­le­tett. A dön­tés vi­szont az ál­lat­tar­tó, földművelő né­pes­ség fel­há­bo­ro­dá­sá­hoz, til­ta­ko­zá­sá­hoz ve­ze­tett. A la­kos­ság te­hát ne­he­zen tud al­kal­maz­kod­ni az új pol­gá­ro­sult élet­vi­tel­hez; lé­vén, hogy ha nem is főállásban, de kiegészítő ke­re­set­ként föld­mű­ve­lést foly­ta­tók­ról van szó.

A te­le­pü­lés ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek

né­hány tényezője

1. A ter­mé­sze­ti fel­té­te­lek

A ter­mé­sze­ti fel­té­te­lek kö­zül a legerősebben a fek­vés ha­tá­roz­za meg az adott te­le­pü­lés verseny­előnyét. Nem mind­egy ugyan­is, hogy a me­gye köz­pon­ti ré­szén fek­szik, vagy eset­leg a pe­ri­fé­ri­án, nagy tá­vol­ság­ra a megyeszékhelytől, nagy­vá­ros­ok­tól. Nagysármás a me­gye észak­nyu­ga­ti ré­szén, tu­laj­don­kép­pen Kolozs és Beszterce-Naszód me­gye szom­széd­sá­gá­ban ta­lál­ha­tó. Hát­rá­nya az, hogy tá­vol van a me­gyék cent­ru­ma­i­tól, a köz­le­ke­dé­si inf­rast­ruk­tú­ra jel­le­ge, fejlett(len)sége is ne­he­zí­ti a vá­ros el­ér­he­té­sét. Bár az ad­mi­niszt­ra­tív ha­tá­rá­nak szé­lén ke­resz­tül­ha­lad a Ko­lozs­várt Szászrégennel összekötő or­szág­út, a Mezőség geo­mor­fo­ló­gi­ai jellegzetességeiből (he­pe­hu­pás táj, csu­szam­lá­sos, su­va­dá­sos te­rü­le­tek) eredően en­nek jár­ha­tó­sá­ga, így fon­tos­sá­ga ve­szí­tett értékéből. A töb­bi (nagy)várossal – Ma­ros­vá­sár­hely, Marosludas, Besz­ter­ce – va­ló össze­köt­te­té­se is ha­son­ló­an rossz ál­la­pot­ban van, így az előnytelen fek­vést nem tud­ják el­len­sú­lyoz­ni.

2. Né­pes­sé­gi és a gaz­da­sá­gi fel­té­te­le

A hu­mán ala­pok szem­pont­já­ból a te­le­pü­lés nem mu­tat kiemelkedő ér­té­ke­ket. A né­pes­ség az 1956-os nép­szám­lá­lás óta fo­ko­za­to­san csökkenőben van, a ter­mé­sze­tes sza­po­ru­lat ne­ga­tív ér­té­kei mi­att, de a mig­rá­ci­ós mér­leg vesz­te­sé­ge mi­att is. A 2002-es census vi­szont eny­he né­pes­ség­nö­ve­ke­dést mu­tat: 3,8 szá­za­lék­pont­tal 1992-höz vi­szo­nyít­va.

1. áb­ra. A né­pes­ség­szám ala­ku­lá­sa 1930-tól

A né­pes­ség kor­struk­tú­rá­ját vizs­gál­va (l. 2. áb­ra) szembetűnő, hogy az idős kor­osz­tály (60 év fö­löt­ti­ek) nagy szám­ban van je­len: a la­kos­ság 24%-a idős. Mind­ezt az öre­ge­dé­si in­dex se­gít­sé­gé­vel is ki­fe­jez­het­jük: 81,4, így a tuladonképpeni ak­tív ko­rú (18–59) né­pes­ség rész­ará­nya is ala­csony.

2. áb­ra. A né­pes­ség kor­szer­ke­ze­te 2002-ben

Is­ko­lá­zott­ság szem­pont­já­ból a né­pes­ség jórésze, több mint fe­le csak ele­mi (I–IV. osz­tály) és ál­ta­lá­nos is­ko­lai (V–VIII. osz­tály) vég­zett­sé­gű. Az érett­sé­gi­vel rendelkezők ará­nya a 18 éves és idősebb ko­rú össz­né­pességből 25,7%-ot tesz ki, a női do­mi­nan­ci­á­já­val. A felsőfokú vé­ge­zett­ség­gel rendelkezők ese­té­ben a helyzett for­dí­tott, itt eny­hén a fér­fi­ak do­mi­nál­nak, a mu­ta­tó ér­té­ke 3,3% a 24 és an­nál idősebb össz­né­pes­ség­ből.

A következőkben a gaz­da­sá­gi ága­za­tok­ban fog­lal­koz­ta­tot­tak szá­mát vesszük szem­ügy­re. A mező­gazdaság mel­lett a la­kos­ság nagyrésze a különböző ipar­ágak­ban dol­go­zik, a szol­gál­ta­tó szek­tor a szál­lí­tá­sok, ke­res­ke­de­lem, tan­ügy, egész­ség­ügy és köz­igaz­ga­tás ré­vén kép­vi­selt a legerősebben. A pénz­ügyi szek­tor­ban, ven­dég­lá­tó­ipar­ban, in­gat­lan­pi­a­con, táv­köz­lés­ben meglehetősen ke­ve­sen fog­lal­koz­ta­tot­tak. A mun­ka­nél­kü­li­sé­gi rá­ta ala­ku­lá­sá­ban növekvő ten­den­cia figyelhető meg 1992-höz vi­szo­nyít­va: 10,7-ről 14,2%-ra (a me­gyei ál­tal 7,3%). A te­le­pü­lés gaz­da­sá­gi po­ten­ci­ál­ját te­kint­ve el­mond­ha­tó, hogy a rend­szer­vál­to­zás új vi­szo­nya­i­hoz nem al­kal­maz­ko­dott túl gyor­san és di­na­mi­ku­san, mai na­pig egyes ága­za­tok vál­sá­ga figyelhető meg. A szol­gál­ta­tói szek­tor erősödése nem lát­vá­nyos, a be­fek­te­té­sek nem nagy mé­re­tű­ek, és főként az ipar­ban (fa­fel­dol­go­zás, mezőgazdasági ter­mé­kek ipa­ri fel­dol­go­zá­sa stb.) kon­cent­rá­lód­nak. A kül­föl­di működő tőke áram­lá­sa a zó­ná­ba nem iga­zán jellemző. A pol­gár­mes­ter vé­le­mé­nye sze­rint a hú­zó­ága­zat a mezőgazdaság le­het­ne.

Diszfunkciók az új vá­ro­sok­ban

A vá­ro­si te­rü­let­fej­lesz­té­si pro­jekt (PUG) alap­ján a leg­na­gyobb problámák a te­le­pü­lé­si inf­rast­ruk­tú­ra és kör­nye­zet­vé­de­lem te­rü­le­tén van­nak. Így az út­há­ló­zat fej­let­len­sé­ge, ren­de­zet­len­sé­ge, emel­lett a par­ko­lók, át­já­rók, út­szé­li sán­cok hi­á­nya. Az épí­tett kör­nye­zet­re vo­nat­ko­zó prob­lé­mák, hi­á­nyok kö­zül: la­ká­sok felszereletlensége, el­öre­ge­dé­se, beépíthető beltelkek hi­á­nya. A kör­nye­zet le­rom­lá­sa, a kör­nye­zet­vé­de­lem hi­á­nya ugyan­csak ál­ta­lá­nos je­len­ség; ezt elsősorban a sze­mét­te­le­pek ál­la­po­ta, a la­kott te­rü­le­tek­hez va­ló kö­zel­sé­ge vált­ja ki. He­lyen­ként jellemző a föld­csu­szam­lás­ok, eró­zi­ós je­len­sé­gek je­len­lé­te a te­le­pü­lé­sen be­lül is. A prob­lé­mák or­vos­lá­sá­ra a ter­vek­ben különböző ja­ví­tá­si stra­té­gi­á­kat ja­va­sol­nak, mind­ezek al­kal­ma­zá­sa azon­ban az adott te­le­pü­lés anya­gi körülményeitől füg­ge­nek.

2. táb­lá­zat. Nagysármás né­hány fej­lett­sé­gi mu­ta­tó­ja

For­rás: 2002-es nép­szám­lá­lás, Me­gyei sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal­ada­tai alap­ján sa­ját szá­mí­tás

Kö­vet­kez­te­té­sek

A poszt-szo­ci­a­lis­ta át­me­net ide­jén a társadalmi-gazdasági-politikai kö­rül­mé­nyek meg­vál­to­zá­sá­val az ur­ba­ni­zá­ci­ós fo­lya­mat is nagy vál­to­zá­so­kon ment át: Ro­má­ni­á­ban a 2002-es nép­szám­lá­lás ide­jé­re a vá­ro­si né­pes­ség ará­nya vissza­esett az előző nép­szám­lá­lás ada­ta­i­hoz ké­pest. 2002 után azon­ban a fentről irá­nyí­tott, mes­ter­sé­ges be­avat­ko­zás (vá­ro­si­a­sí­tás) ered­mé­nye­ként a vá­ro­si né­pes­ség szá­ma/ará­nya növek­vőben van. Az or­szá­gos szin­tű moz­gá­sok­kal ana­lóg helyezt áll fenn Ma­ros me­gye vi­szony­la­tá­ban is, a Mezőségen, ahol a már em­lí­tett be­avat­ko­zá­sok kö­vet­kez­té­ben meg­je­lent az első vá­ro­si ran­gú te­le­pü­lés. Nagysármás a tör­té­ne­lem so­rán re­gi­o­ná­lis köz­pon­ti funk­ci­ó­val ren­del­ke­zett, mely po­la­ri­zá­ló erőt a föld­raj­zi hely­zet ered­mé­nye­ként is ér­tel­mez­het­jük.

Bár az Or­szá­gos Te­rü­let­fej­lesz­té­si Terv ne­gye­dik, a te­le­pü­lés­há­ló­zat­ra vo­nat­ko­zó szek­ci­ó­já­ban (2001/ 351 szá­mú tör­vény) le­szö­gez­ték a vá­ros­sá nyilvá­ní­tás kri­té­ri­u­ma­it, a vizs­gá­lat so­rán ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tot­tunk, hogy ezt nem – vagy leg­alább­is nem min­den eset­ben – tar­tot­ták be, a fej­lesz­té­si terv kö­ve­tel­mé­nye­it tu­laj­don­kép­pen meg­ke­rül­ve ad­tak bi­zo­nyos te­le­pü­lé­sek­nek vá­ros­jo­got.

A mezőgazdasági te­vé­keny­sé­gek ma is fon­tos sze­re­pet töl­te­nek be a te­le­pü­lés gazasági éle­té­ben. A vá­ro­si élet­mód­dal együtt já­ró pol­gá­ro­so­dás fo­lya­ma­ta ne­he­zen in­dul­hat el, ugyan­is a la­kos­ság nem ren­del­ke­zik ilyen élet­vi­tel­re vo­nat­ko­zó tér- és gazdaságszervező élet­mo­del­lel. Így új­ra fel­hoz­ha­tó pél­da­ként a vá­ro­si ta­nács vá­ros­ren­de­zé­si ter­ve, amely a vá­ros főterét men­te­sí­tet­te vol­na a mezőgazdasági gé­pek, lovasfogatok for­gal­má­tól, de ame­lyet ne­he­zen tu­dott a va­ló­ság­ba ül­tet­ni. A vá­ro­si­a­so­dás te­hát fe­lül­ről ne­he­zen irá­nyít­ha­tó, a he­lyi életetstraté­giákat, gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi moz­gá­so­kat erősen meg­ha­tá­roz­zák a men­tá­lis tényezők (la­ko­sok adap­tá­ci­ós kész­sé­ge, a vá­ro­si élet jövőbeni meg­szer­ve­zé­sét biz­to­sí­tó egyé­ni és kol­lek­tív életvi­teli/élet(tér) szer­ve­ző forgatókönyvek ki­dol­go­zá­sa).

A te­le­pü­lés vá­ro­si rang­ra eme­lé­se nem fel­tét­le­nül jár együtt a fej­lett­ség­be­li nö­ve­ke­dés­sel, így a te­le­pü­lé­sek­nek az inf­rast­ruk­tú­ra, kör­nye­zet­vé­de­lem, szol­gál­ta­tá­sok te­rén még so­kat kell fej­lesz­te­ni.

Iro­da­lom

Be­ne­dek Jó­zsef

2006 Urban Policies and Urbanization in the Transition Romania, Romanian Revue of Regional Studies 2, 51–64.

Cséfalvay Zol­tán

1994 A mo­dern tár­sa­da­lom­föld­rajz ké­zi­köny­ve, IKVA Könyv­ki­adó, Bp.

Ferenczi I.

1980 Városfejlődés tér­ben és időben, Ko­runk Év­könyv. Em­ber, vá­ros, kör­nye­zet. Ko­lozs­vár 11–23

Ianoş, I. – Tălângă, C.

1994 Oraşul şi sistemul urban românesc în condiţiile economiei de piaţă, Academia Româna, Bucureşti

Len­gyel I. – Rechnitzer J.

2000 A vá­ro­sok versenyképességéről. In Hor­váth Gy., Rechnitzer J. (szerk.): Ma­gyar­or­szág te­rü­le­ti szer­ke­ze­te és fo­lya­ma­tai az ez­red­for­du­lón. MTA Pécs, 130–152.

Nicolae, I.

2002 Suburbanismul ca fenomen geografic în România, Editura Meronia, Bucureşti.