Művelődés

A ma­gyar néptánckutatás a hat­va­nas évek­ben fe­dez­te fel az er­dé­lyi Mezőséget. A mezőségi tánc­kul­tú­ra, a ku­ta­tás és a het­ve­nes évek­ben in­du­ló tánc­ház­mozgalom köz­vet­len kap­cso­la­ta ré­vén gyor­san is­mer­té, a vir­tu­óz és lát­vá­nyos pá­ros és fér­fi­tán­cai mi­att köz­ked­velt­té is vált az egész or­szág­ban. Évek so­rán ma­gyar­or­szá­gi és kül­föl­di érdeklődők szá­zai sa­já­tí­tot­ták el a ma­gyar tánc­há­zak­ban a mezőségi és a szé­ki tán­co­kat. A rend­szer­vál­tás után meg­in­du­ló er­dé­lyi néptánctáborok kö­zött első volt a Kal­lós Zol­tán ál­tal szer­ve­zett mezőségi, amit 2007 nya­rán már ti­zen­ha­to­dik al­ka­lom­mal ren­dez­nek meg Vá­lasz­ú­ton. Időközben Szé­ken és Szépkenyerűszentmártonban is el­in­dul­tak ha­son­ló tá­bo­rok.

1990-óta Ma­gya­ror­szá­gon és kül­föld­ön meg­ren­de­zett, tánc- és ze­nei fesz­ti­vá­lok rend­sze­res ven­dé­gei mezőségi hagyományőrző tán­co­sok, ze­né­szek és éne­ke­sek, ma­gya­rok, ci­gá­nyok és ro­má­nok egy­aránt.

Tánc­kul­tú­rá­ja ré­vén te­hát a Mezőség ki­tün­te­tett he­lyet fog­lal el a ma­gyar tán­cos köz­tu­dat­ban, ez te­rü­let már év­ti­ze­dek óta nagy szá­mú hi­va­tá­sos és amatőr tánc- és ze­ne­ku­ta­tót vonz. E nagy­fo­kú érdeklődéssel el­len­tét­ben áll az a tény, hogy gyak­ran még a szak­em­be­rek kö­ré­ben is meglehetősen pon­tat­lan kép él az it­te­ni tánc­kul­tú­rá­ról. Ki­vé­telt ké­pez az egy­kor Szolnok-Doboka me­gyé­hez tar­to­zó Szék. A fa­lu ku­ta­tás­tör­té­ne­tét Mar­tin György dol­goz­ta fel (lásd Mar­tin 2000, ill. 1980), hang­sze­res népzenéjéről ösz­sze­­fog­la­ló ta­nul­mány­kö­tet je­lent meg (Virágvölgyi– Felföldi 2000), amely­ben a szé­ki tánc­kul­tú­rá­ról szó­ló első összeg­zés is meg­ta­lál­ha­tó (Novák 2000), a rég ter­ve­zett tán­cos mo­no­grá­fia azon­ban még nem ké­szült el (vö. Fel­föl­di 2000.5–7., Hal­mos 2000.8).

A következőkben sze­ret­nék a Mezőség tán­ca­i­ra és tánc­éle­té­re vo­nat­ko­zó ku­ta­tá­sok­ról pon­to­sabb ké­pet ad­ni.

Ku­ta­tás­tör­té­net

Mi­vel Mar­tin György több íz­ben is át­te­kin­tet­te a Szék­re vo­nat­ko­zó ada­to­kat, ezért ezek kö­zül itt csak a fon­to­sab­ba­kat em­lí­tem. (Mezőség tánc­kul­tú­rá­já­ról írt rö­vi­debb ku­ta­tás­tör­té­ne­ti össze­fog­la­ló ol­vas­ha­tó: Mar­tin 1997.256–7. ill. 1995.110–1.)

Az első, Mezőségre vo­nat­ko­zó tán­cos adat az 1800-as évek végéről szár­ma­zik, Szolnok-Doboka vár­me­gye mo­nog­rá­fi­á­já­ban em­lí­tik először a követ­ke­ző szé­ki tán­co­kat: ma­gyar, las­sú és csár­dás (Tagá­nyi–Réthy–Pokoly–Kádár 1898–1905, Ká­dár 1904). Ko­csis La­jos az 1910-es évek­ben egy Bor­sa-völ­gyi fa­lu ma­gyar és ro­mán tánc­ze­né­jét és tán­ca­it jel­le­mez­te (Almási 1980), Ko­dály és Bar­tók ku­ta­tá­sai ép­pen csak érin­tik a Mezőséget. A Mezőség észa­ki ré­szén ta­lál­ha­tó Ma­ros-völ­gyi ro­mán­ság tánc­ze­né­jé­nek ma­gyar kap­cso­la­ta­i­ról ír Bar­tók (Bar­tók 1934. ill. 1967), Ko­dály pe­dig 1943-ban gyűjt Szé­ken (Mar­tin 2000. 16). Ko­dály ko­ráb­bi bíz­ta­tá­sa nyo­mán, 1940-ben Lajtha ku­ta­tó­út­ra in­dul, mun­ká­já­nak ered­mé­nye­it, Szé­ki gyűj­tés és Szépkenyerűszentmártoni gyűj­tés cím­mel köz­re is ad­ja (Lajtha 1954a; 1954b). Mind­két ki­ad­vány tar­tal­maz tánc­ra vo­nat­ko­zó ada­to­kat, csak­úgy, mint a Bor­sa-völ­gyi ku­ta­tá­sok­ban részt vevő Jár­dá­nyi Pál Kide népzenéjéről írt mo­nog­rá­fi­á­ja (Jár­dá­nyi 1943). A negy­ve­nes évek ku­ta­tá­sai kö­zött kell meg­em­lí­te­ni Keszi-Kovács Lász­ló Mezőségen vég­zett tánc­fil­me­zé­se­it. Ezek a fil­mek, a kap­cso­ló­dó hang- és fény­kép-do­ku­men­tá­ci­ó­val, il­let­ve a fel­jegy­zé­sek­kel együtt Bu­da­pest ost­ro­ma­kor meg­sem­mi­sül­tek, a ku­ta­tás szá­má­ra hasz­nál­ha­tat­lan­ná vál­tak (K. Ko­vács 1956). Sümeghy Ve­ra a szé­ki tán­cok­ról írt rö­vid is­mer­te­té­sét kell itt még meg­em­lí­te­nünk, amely­ben a ma­gyar­ról, a csár­dás­ról és a las­sú­ról ta­lá­lunk le­írást (Sümeghy 1944. 63–68). Az első jelentős össze­fog­la­lást egy fa­lu táncéletéről Fa­ra­gó Jó­zsef tol­lá­ból is­mer­jük. Ta­nul­má­nya hely­szí­ni meg­fi­gye­lé­sek­re és in­ter­júk­ra ala­poz­va pon­tos le­írást ad Pusz­ta­ka­ma­rás táncéletéről (Fa­ra­gó 1946). Ele­kes Dé­nes kéz­ira­tos szé­ki gyűjtéséből né­hány fon­tos tán­cot, mint pél­dá­ul a fo­nó­be­li szar­ka­tán­cot, a la­ko­dal­mi bom­lótáncot, a csár­dás ci­gá­nyos vál­to­za­ta­it, va­la­mint az esz­kö­zös kecs­ke­tánc­ra vo­nat­ko­zó ada­to­kat is­mer­het­jük meg (Mar­tin 2000. 19). Ez utób­bi, a ju­ha­it ke­re­ső pász­tor tör­té­ne­tét megelevenítő tánc­pan­to­mim rész­le­tes le­írá­sát ad­ja. Az ada­tot rész­le­te­sen köz­li Pesovár Fe­renc , va­la­mint Fa­ra­gó Jó­zsef (Peso­vár F. 1970; Fa­ra­gó 1977). Jagamas Já­nos és Fa­ra­gó Jó­zsef az öt­ve­nes évektől kez­di meg Mezőség nép­dal­kin­csé­nek, tánc­da­la­i­nak össze­gyűj­té­sé, erről össze­fog­la­ló kö­te­tet is ad­nak ki (Jagamas 1977; Jagamas–Fara­gó 1974).

A hat­va­nas évek­ben ve­szi kez­de­tét a szisz­te­ma­ti­kus néptánckutatás a Mezőségen. Andrásfalvy Ber­ta­lan, Kal­lós Zol­tán, Mar­tin György, Pesovár Fe­renc és segítőik ne­ve fém­jel­zik ezt a pe­ri­ó­dust, amely egé­szen a het­ve­nes éve­kig tart. Az MTA ZTI Tánc­osz­tá­lyá­nak ar­chí­vu­má­ban ren­ge­teg össze­gyűj­tött adat, tánc­film, hang­zó­anyag és egyéb do­ku­men­tá­ció el­le­né­re saj­nos na­gyon ke­vés pub­li­ká­ció, amely össze­fog­lal­ná a ku­ta­tá­si ered­mé­nye­ket. Mind­ezek kö­zül ki­emel­ked­nek: Kal­lós Zol­tán le­író jel­le­gű ta­nul­má­nya Vá­lasz­út táncéletéről (Kal­lós 1964), Novák Fe­renc szé­ki ta­nul­má­nyai (Novák 1960; 2000), Mar­tin György túl­nyo­mó­részt struk­tu­rá­lis jel­le­gű dol­go­za­tai a mezőségi fér­fi­tán­cok­ról (Mar­tin 1970; 1973), va­la­mint a tánc­cik­lu­sok­ról szó­ló tör­té­ne­ti-össze­ha­son­lí­tó ta­nul­mány szin­tén Mar­tin György tol­lá­ból (Mar­tin 1978). Mar­tin György és Pesovár Ernő na­gyobb lé­leg­ze­tű mű­ve­i­ben szá­mos fon­tos össze­fog­la­ló le­írást ta­lá­lunk Mezőség tánc­kul­tú­rá­já­ra vo­nat­ko­zó­an (Mar­tin 1974; 1980a,b; 1981; 1995; 1996; Martin–Pe­sovár 1980; Pesovár E. 1980). Eb­ben az időszakban fel­ku­ta­tott ered­mé­nyek alap­ján is­mer­te­ti Mar­tin György a Mezőségre vo­nat­ko­zó tánc­tí­pu­so­kat (Mar­tin 1995. 28–55.), és ha­tá­roz­za meg Mezőség he­lyét a ma­gyar tánc­di­a­lek­tu­sok kö­zött, és jel­lem­zi is azt (Mar­tin 1995. 110–113. ill. 1996. 256–259). Er­re az időszakra esik az egyik leg­fon­to­sabb tánc­folk­lo­risz­ti­kai fel­fe­de­zés ki­dol­go­zá­sa és rész­le­tes is­mer­te­té­se. A ju­ha­it kereső pász­tor tör­té­ne­tét be­mu­ta­tó prog­ram­ze­né­vel és tánc­pan­to­mim­mal kap­cso­la­to­san Me­ző­ségről is ta­lál­nak ada­to­kat (Fa­ra­gó 1977, Pesovár F. 1970; 1981). Ez­zel pár­hu­za­mo­san ro­mán részről nem zaj­lik ku­ta­tás, csu­pán né­hány ta­nul­mányt is­me­rünk, amely a vizs­gált te­rü­let­re vo­nat­ko­zik (Domby 1967. Petruţiu 1970, ill. vö. Kós. 2000. 15–24).

A het­ve­nes és a nyolc­va­nas évek­ben, a hi­va­tá­sos nép­tánc- és ze­ne­ku­ta­tók mel­lett már több érdeklődő is meg­for­dul Mezőségen, leg­több­jük a ma­gyar­or­szá­gi, il­let­ve az er­dé­lyi tánc­há­zas közönségből ke­rül ki. Film-, majd később vi­de­o­fel­vé­te­lek, hely­szí­ni jegy­ze­tek, fo­tók ké­szül­tek, ezek egy ré­sze meg­ta­lál­ha­tó az MTA ZTI ar­chí­vu­má­ban, nagy ré­szük azon­ban mind a mai na­pig ma­gán­kéz­ben van. Ada­to­lá­suk leg­több eset­ben hi­á­nyos, a ku­ta­tás szá­má­ra nem min­den eset­ben hasz­no­sít­ha­tók, még­is fon­tos len­ne ezek fel­mé­ré­se. Áll­jon itt egy név­sor az amatőr és a hi­va­tá­sos ku­ta­tók­ról, va­la­mint a gyűjtőpontokról a tel­jes­ség igé­nye nél­kül: Ifj. Csoóri Sán­dor (Magyarpalatka, Szék), Demény Pi­ros­ka (Szék, Visa), Fe­ke­te An­tal (Magyarpalatka, Mezőkeszű), Fo­dor Bé­la, Já­no­si And­rás (Gyu­la­tel­ke, Magyarpalatka), Ju­hász Zol­tán (Magyarszovát, Szék, Visa), Kon­koly Elem­ér (Erdő­szom­battelke, Szamosújvár, Szék), Könczei Ár­pád és Csil­la (Magyarszovát, Visa), Pálfy Gyu­la (Magyar­pa­lat­ka, Szék, Vaj­da­ka­ma­rás), Pá­vai Ist­ván (Magyar­szo­vát, Mezőkeszű, Magyarpalatka, Visa), Ratkó Luj­­za (Visa), Tí­már Sán­dor (Bá­ré, Visa), Tőtszegi And­rás (Magyarszovát, Visa), Zsuráfszky Zol­tán és Far­kas Zol­tán (Visa). Eb­ben a kor­szak­ban szü­le­tik né­hány fon­tos pub­li­ká­ció, me­lyek kö­zül ki­emel­ked­nek ala­pos­sá­guk­kal és mód­sze­res­sé­gük­kel Pálfy Gyu­la le­író és struk­tu­ra­lis­ta jel­le­gű ta­nul­má­nyai (Pál­fy, lásd még Mar­tin 1981, Könczei 2004). Itt kell meg­em­lí­te­ni, hogy ja­pán amatőr tánc­ku­ta­tók meg­je­le­né­se Er­dély­ben is er­re az időszakra da­tál­ha­tó. Az ő tu­do­má­nyos in­dít­ta­tá­suk­ról, mun­kás­sá­guk­ról, eredményeikről saj­nos na­gyon ke­ve­set tu­dunk. Ma­gas fo­kú tech­ni­kai fel­ké­szült­sé­gük­nek és sze­ren­csés anya­gi hely­ze­tük­nek köszönhetően szá­mos film- és hang­fel­vé­telt ké­szí­tet­tek Mezőségen, ezekről azon­ban nin­cse­nek pon­tos in­for­má­ci­ó­ink.

Az 1990-es évek­ben, a táncházmozgalom ha­tá­sá­ra egy­re növekvő érdeklődés for­dul Mezőség fe­lé, tán­co­sok, ze­né­szek és érdeklődő folkturisták tö­me­gei lá­to­gat­ják a te­rü­le­tet, la­ko­dal­mak, bá­lok és különböző tánc­tá­bo­rok ven­dé­ge­i­ként. Tö­me­gé­vel ké­szül­nek vi­de­o­fel­vé­te­lek, fo­tók, el­szór­tan jegy­ze­tek is, ezek nagy ré­sze szin­tén ma­gán­kéz­ben, il­let­ve egy-egy nép­tánc­cso­port videoarchívumában ta­lál­ha­tó, ki­sebb ré­szük az MTA ZTI Tánc­osz­tá­lyá­nak video­tá­rá­ban, il­let­ve a Ha­gyo­má­nyok Há­za Lajtha Lász­ló Folk­lór­do­ku­men­tá­ci­ós Köz­pont­já­ban. Hozzáve­tő­le­ges jegy­zék azok­ról, akik a 90-es évek­ben tán­cos gyűj­té­se­ket vé­gez­tek a Mezőségen: An­tal Áron (Gye­ke, Lé­gen, Magyarpalatka, Ma­gyar­pe­te, Szék), Bodo-Bán Já­nos (Bá­ré, Kolozskorpád, Mezőgyéres, Visa), Busai Nor­bert (Bot­há­za, Budatelke, Lé­gen, Ma­gyarpalatka, Visa), Csá­szár At­ti­la (Buza), Fantoly Gyu­la és Ba­logh Il­di­kó (Ka­por, Me­leg­föld­vár), György Kár­oly (Bonchida, Visa), Lajkó Le­ven­te (Magyarpalatka, Visa), Me­gye­ri Ist­ván (Lé­gen, Ma­gyar­palatka, Mezőkeszű, Szék, Vaj­da­ka­ma­rás, Visa) Mi­si Gá­bor (Almásmálom, Bonc­nyí­res, Csabaújfalu, Erdőszombattelke, Kérő, Lé­gen, Ördöngösfüzes, Szép­kenyerűszentmárton), Nagy Al­bert (Szék), Nagy Zol­tán Jó­zsef (Magyarpalatka), Palenik Jó­zsef (Szék, Visa), Radák Já­nos (Szék, Visa), Sza­bó Szi­lárd (Mezőkeszű, Szék). Ezen ku­ta­tá­sok­ra vo­nat­ko­zó pub­­li­ká­ci­ót nem is­me­rünk, csu­pán né­hány le­író jel­le­gű egye­te­mi és főiskolai szak­dol­go­za­tot (Áren­dás 1992; Aladics 2000; Ba­logh 1996; Redő 1997; Var­ga 2003).

Szisz­te­ma­ti­kus gyűj­té­se­ket vé­gez­tek az Utol­só Óra ke­re­té­ben Pá­vai Ist­ván ve­ze­té­sé­vel a Fo­nó Bu­dai Ze­ne­ház mun­ka­tár­sai, amely ku­ta­tás ki­ter­jedt me­ző­sé­gi fal­vak ze­ne és tánc­folk­lór­já­ra is. Erről a ku­ta­tás­ról nem je­lent meg tu­do­má­nyos össze­fog­la­ló, csu­pán csak ismertető, il­let­ve vá­lo­ga­tott hang­zó­anyag (lásd Utol­só Óra hon­lap­ja). Köz­vet­ve kap­cso­ló­dik eh­hez a mun­ká­hoz Pá­vai Ist­ván át­te­kin­té­se az er­dé­lyi tánc­di­a­lek­tu­sok­ról, amely­ben ár­nyal­ja a Mar­tin ko­ráb­bi meg­ál­la­pí­tá­sa­it (Pá­vai 2006).

Az er­dé­lyi, és ben­ne Mezőség tánc­kul­tú­rá­já­ra vo­nat­ko­zó ro­mán ku­ta­tá­sa­i­nak ered­mé­nye­it Zamfir Dejeu fog­lal­ta össze le­író mun­ká­já­ban (Dejeu 2000).

Vé­ge­ze­tül meg kell em­lí­te­ni, hogy sok tánc­ra és tánc­élet­re vo­nat­ko­zó ada­tot ta­lá­lunk az 1970-es évek­től sor­ban megjelenő pa­rasz­ti ön­élet­írás­ok­ban. Ér­té­kü­ket nö­ve­li, hogy belső megfigyelésből szár­maz­nak, sok­szor funk­ci­o­ná­li­san, más nép­raj­zi, tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi je­len­ség­gel össze­füg­gés­ben tá­rul­nak elénk (Csor­ba 2001; Győri 1975; Kiss 1998; Ko­csis 1988; 1997).

Újabb ered­mé­nyek, fel­ada­tok

Sa­ját és mun­ka­tár­sa­im ku­ta­tá­sai, me­lye­ket 1994-ben kezd­tünk Mezőségen leg­in­kább két fa­lu­ra Vi­sá­ra és Szék­re vo­nat­koz­nak. Bé­ké­si Tí­me­á­val, Bí­ró Bog­lár­ká­val, Géber Jó­zsef­fel, Lucs­kai Ág­nes­sel, Mol­nár Pé­ter­rel, Mon­dok Ág­nes­sel, Radák Já­nos­sal és Vi­rág Ri­tá­val, a Pé­csi Egye­tem nép­rajz sza­kos hall­ga­tó­i­val dol­goz­tam együtt te­re­pen. Cé­lunk kettős volt, mély­fú­rás­sze­rű ku­ta­tás so­rán sze­ret­tem vol­na mi­nél több funk­ci­o­ná­lis meg­fi­gye­lést vé­gez­ni, más­részt sze­ret­tük vol­na az ed­di­gi struk­tu­rá­lis-le­író jel­le­gű ku­ta­tá­si ered­mé­nye­ket pon­to­sí­ta­ni. Főbb ku­ta­tá­si té­mák a következők vol­tak: tán­cos tér­hasz­ná­lat, tán­cos és a ze­nész kap­cso­la­ta, tánc­szók és hasz­ná­la­tuk, át­me­net a ha­gyo­má­nyos és a mo­dern tánc­élet kö­zött, já­té­kok és a ha­gyo­má­nyos tánc­ta­nu­lás, a tán­cok for­mai, struk­tu­rá­lis meg­je­le­né­sé­nek, il­let­ve az egyé­ni tánc­al­ko­tás fo­lya­ma­tá­nak vál­to­zá­sai funk­ci­ó­ban il­let­ve meg­ren­de­zett tánc­fel­vé­te­lek so­rán. Leg­fon­to­sabb ered­mé­nyünk egy ed­dig nem ku­ta­tott folk­lór mű­faj, a ki­ál­tott rig­mu­sok be­mu­ta­tá­sa volt. A gyűj­tött ada­tok fel­dol­go­zá­sa fo­lya­mat­ban van, né­hány pub­li­ká­ció már meg­szü­le­tett, il­let­ve meg­je­le­nés alatt áll. (Meg­je­lent: Békési–Varga. 2006, meg­je­le­nés előtt: Var­ga 2007a, b.). 1999-től bővítettem a ku­ta­tá­si te­rü­le­tet, össze­ha­son­lí­tó ada­to­kat ke­res­ve más fal­vak­ban is ku­tat­tam. (Ezek a fal­vak: Bálvá­nyos­váralja, Bá­ré, Bonc­nyí­res, Bot­há­za, Buza, Cente, Csabaújfalu, Gyu­la­tel­ke, Kispulyon, Kis­szék, Lé­gen, Magyarfráta, Magyarpalatka, Magyarszovát, Ma­rok­há­za, Mezőgyéres, Mezőkeszű, Mezőpanit, Mező­sza­va, Mocs, Or­mány, Ördöngösfüzes, Szépkenye­rű­szentmárton, Vaj­da­ka­ma­rás.) En­nek ered­mé­nyei szin­tén fel­dol­go­zás alatt áll­nak, főbb té­mái: a me­ző­ségi tánc­di­a­lek­tus pon­to­sabb be­ha­tá­ro­lá­sa és fel­osz­tá­sa, a ma­gyar és a ro­mán tánc­di­a­lek­tu­sok egy­be­ve­té­se, a bo­tos tán­cok hasz­ná­la­ta Mezőségen, tánc­tí­pu­sok jellemzőinek és te­rü­le­ti el­ter­je­dé­sük­nek pon­to­sí­tá­sa, va­la­mint etnikus je­gyek meg­ha­tá­ro­zá­sa a me­ző­ségi tánc­kul­tú­rá­ban.

A ren­ge­teg össze­gyűlt is­me­ret alap­ján időszerűvé vált né­hány tán­cos fa­lu­mo­no­grá­fia (Szék, Visa) és egy át­fo­gó mezőségi mo­no­grá­fia el­ké­szí­té­se. Az ada­tok szét­szórt­sá­ga mi­att ez utób­bi­hoz el­en­ged­he­tet­len­nek tű­nik egy nem­zet­kö­zi össze­fo­gás meg­szer­ve­zé­se, en­nek ke­re­te­in be­lül, pe­dig egy köz­pon­ti adat­bá­zis lét­re­ho­zá­sa. Egész Er­dély­re vo­nat­ko­zó­an meglehetősen ke­vés tánc­tör­té­ne­ti adat áll ren­del­ke­zé­sünk­re, ezért a le­vél­tá­ri for­rá­sok fel­ku­ta­tá­sa és elem­zé­se is vá­rat még ma­gá­ra. A mezőségi tánc­kul­tú­ra ed­di­gi sta­ti­kus, vál­to­zat­lan ál­la­pot­ban történő be­mu­ta­tá­sa he­lyett szük­ség len­ne a tánc­kul­tú­rá­nak fo­lya­ma­tá­ban va­ló is­mer­te­té­sé­re, a vál­to­zá­sok és az azo­kat előidéző gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi ese­mé­nyek össze­füg­gé­se­i­nek is­mer­te­té­sé­re. A ha­gyo­má­nyos tánc­­élet át­ala­ku­lá­sát, il­let­ve a ma­gyar­or­szá­gi és er­dé­lyi táncházmozgalom, a ma­gyar és ro­mán, il­let­ve a nyu­ga­ti po­pu­lá­ris ze­nei és tánc­kul­tú­ra össze­fo­nó­dá­sát fel­tér­ké­pez­ni iz­gal­mas ant­ro­po­ló­gi­ai-folk­lo­risz­ti­kai fel­adat­nak tű­nik.

Iro­da­lom

Aladics Lász­ló

A szépkenyerűszentmártoni ma­gyar­ság tánc­éle­te. Szak­dol­go­zat a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Nép­rajz Tan­szé­kén. Sze­ged (MTA ZTI Akt 1544)

Almási Ist­ván

1980 Ko­csis La­jos századeleji nép­ze­ne­gyűj­té­se. In Benkő (szerk.) 1980. 271–297.

Áren­dás Pé­ter

A magyarpalatkai ban­da. Ta­nul­mány egy mezőségi fa­lu­si ban­dá­ról. Szakdolgozat.

Ba­logh Il­di­kó

Me­leg­föld­vár tánc­éle­te és tán­cai. Szak­dol­go­zat a Ma­gyar Tánc­mű­vé­sze­ti Főiskolán. Bp.

Bar­tók Bé­la

Nép­ze­nénk és a szom­széd né­pek nép­ze­né­je. Bp.

1967 Rumanian Folk Music. Vol. I–III. The Hague.

Bé­ké­si Tímea–Varga Sán­dor

2006 Tánc­szók hasz­ná­la­ta egy mezőségi fa­lu­ban. In Ekler A.–Mikos É.–Vargyas G. (szerk.) Te­rem­tés. Szö­veg­folk­lo­risz­ti­kai ta­nul­má­nyok Nagy Ilo­na tisz­tel­té­re. 291–310. L’Harmattan. Bp.

Benkő And­rás (szerk.)

1980 Ze­ne­tu­do­má­nyi írá­sok. Bu­ka­rest.

Csor­ba Já­nos

2001 Bár em­lé­ke­ze­te ma­rad­jon meg… Ma­gyar Könyv­klub. Bp.

Dejeu, Zamfir

2000 Dansuri tradiţionale din Transilvania. Clusium. Cluj Napoca.

Domby, Emeric

1967 Dansuri populare din regiunea Cluj. I. Ko­lozs­vár

Fa­ra­gó Jó­zsef

1946 A tánc a mezőségi Pusz­ta­ka­ma­rá­son. Er­dé­lyi Mú­ze­um. Ko­lozs­vár

A ju­ha­it kereső pász­tor a ma­gyar folk­lór­ban. In Bal­la­dák föld­jén. 452–476. Bu­ka­rest

Fel­föl­di Lász­ló

2000 Előszó. In Virágvölgyi–Felföldi (szerk.) 2000. 5–7.

Fel­föl­di László–Pesovár Ernő (szerk.)

1997 A ma­gyar nép és nem­ze­ti­sé­ge­i­nek nép­raj­za. Pla­né­tás Ki­adó. Bp.

Hal­mos Ist­ván

2000 Bevezető. In Virágvölgyi–Felföldi (szerk.) 2000. 8–12.

Josif, Corina

In­ter­jú magyarfrátai tán­co­sok­kal. Szö­ve­ges gyűj­tés az MTA ZTI Ar­chí­vu­má­ban. (MTA ZTI Akt 1452)

Kal­lós Zol­tán

1972 Tánc- és la­ko­dal­mi ki­ál­tá­sok. Utunk Év­könyv. 106–109.

Ka­rá­csony Zol­tán (szerk.)

2004 Ma­gyar tánc­folk­lo­risz­ti­kai szö­veg­gyűj­te­mény I. Gondolat–EFI Bp.

Kiss Ist­ván

1998 Vi­zek sod­rá­sá­ban. Csík­sze­re­da

K. Ko­vács Lász­ló

1956 Nép­raj­zi fil­me­zé­sek Ma­gya­ror­szá­gon. Nép­raj­zi Értesítő XXXVI­II. 314–326. Bp.

Könczei Ádám

1982 Magyarpalatkai tánc­ha­gyo­má­nyok. In Köncei Á.– Könczei Cs. 2004 49–53.

Mar­tin György

A tánc­cik­lus – a nép­tánc leg­na­gyobb for­mai egy­sé­ge. A kör­tánc és eu­ró­pai ro­kon­sá­ga. Bp.

1980a Kör­tánc­ok, lánc­tán­cok. In Lel­kes (szerk.) 1980. 45–105.

1980b Fegy­ver­tánc, mu­tat­vá­nyos szó­ló­tánc, haj­dú­tánc. In Lel­kes (szerk.) 1980. 107–183.

1997 Ma­gyar tánc­di­a­lek­tu­sok. In Felföldi–Pesovár (szerk.) 1997. 209–274.

2000 A szé­ki ha­gyo­má­nyok fel­fe­de­zé­se és sze­re­pe a ma­gyar­or­szá­gi folklorizmusban. In Virágvölgyi–Felföldi. 2000. 13–28.

Mar­tin György–Pesovár Ernő

1980 Le­gé­nyes, ver­bunk. In Lel­kes (szerk.) 1980. 185–263.

Novák Fe­renc

1960 Szé­ki úti­nap­ló. Nép­tán­cos 6. sz. 14-18.

2000 Szék tán­cai és tánc­éle­te a XX. szá­zad első fe­lé­ben. In Virágvölgyi–Felföldi 2000. 29–78. (Első vál­to­za­ta szak­dol­go­zat az EL­TE Folk­lór Tan­szé­kén, 1965-ben)

Pálfy Gyu­la

Mezőségi ma­gyar nép­ze­ne. Magyarpalatka. Ismertető egy nép­ze­nei ki­ad­vány­hoz. Hun­ga­ro­ton Classic LTD. Bp.

Pesovár Ernő

1980 Pá­ros tán­cok. In Lel­kes (szerk.) 1980. 265–339.

Pesovár Fe­renc

1970 A ju­ha­it kereső pász­tor tán­ca. Tánc­mű­vé­sze­ti Ér­te­sí­tő. 3. Sz. 91–108.

1980 Az el­ve­szett ju­ha­it kereső pász­tor tör­té­ne­te. In. Lel­kes (szerk.) 1980.342–349.

Petruţiu, Emil

1970 O ceată de caluşeri din Câmpia Transilvaniei. [Er­dé­lyi Nép­raj­zi Mú­ze­um Év­köny­ve]. 1968–1970. 409–418.

Redő Jú­lia

Szék tánc­éle­te és tánc­cal kap­cso­la­tos szo­ká­sai. Szak­dol­go­zat a Ma­gyar Tánc­mű­vé­sze­ti Főiskolán. Bp. (MTA ZTI Akt 1373)

Sümeghy Ve­ra

Szé­ki tán­cok. Éneklő If­jú­ság. 6. 63-68. Újabb ki­adás: Ka­rá­csony Z. (szerk.) 2004. 296–302.

Sza­bó Csa­ba (szerk.)

1977 Ze­ne­tu­do­má­nyi írá­sok. Bu­ka­rest

Utol­só Óra Hon­lap

http://www.fono.hu//utolsoora/utolsoora.html

Var­ga Sán­dor

2003 Tán­cos-ze­nész kap­cso­lat Visában. Szak­dol­go­zat a PTE Nép­rajz Sza­kán.

2007 Etnikus je­gyek az er­dé­lyi Mezőség tánc­kul­tú­rá­já­ban. (Meg­je­le­nés előtt)

2007 Ki­ál­tott rig­mu­sok egy er­dé­lyi mezőségi fa­lu­ban. (Meg­je­le­nés előtt)

Vi­rág Ri­ta

Visai já­té­kok. A já­ték sze­re­pe az elsődleges és a má­sod­la­gos szo­ci­a­li­zá­ci­ó­ban. Szak­dol­go­zat a Ma­gyar Tánc­mű­vé­sze­ti Fő­is­kolán. Bp.